A 25. perc után hengerelt az Olaj

A magyar bajnokság felsőházi középszakaszának negyedik fordulójában a címvédő Szolnoki Olaj KK együttese a Kaposvári KK-t fogadta a Tiszaligetben. Az Adria Ligát erre a szezonra befejező szolnokiak pocsékul kezdték a mérkőzést, az első negyed végén és a második negyed elején azonban átvették az irányítást, és úgy tűnt, kezükben tartják a meccset. A somogyiak nem adták fel, a második félidőben villámrajtot vettek, erejük viszont mindössze öt percig tartott, a Szolnok ezt követően átrohant rajtuk, végül magabiztosan, 18 ponttal, 103-85 arányban diadalmaskodtak a hazaiak.

NBI A-csoport, Felsőházi középszakasz, 4. forduló

Szolnoki Olaj KK (3-1) - Kaposvári KK (1-3) 103-85 (23-22, 24-22, 26-22, 30-19)

Szolnoki Olaj KK: Florence 14/3, Horváth 9/3, Sehovics 15/6, Bell 17, Báder 11.
Csere: Trepák 6, Kalve 25/9, Németh -, Simon 4, Fodor 2.

Kaposvári KK: Dunn 29/12, Swanston 22/12, Szőke 3, Hendlein 7/3, Spica 15.
Csere: Fekete -, Dávid 3, Drahos 6, Kiss -.

A szolnokiaknál ezúttal Brandon Gay nem kapott lehetőséget a négy idegenlégiós közül, Szabó Miklós pedig sérülés miatt nem lépett pályára. Sokkal jobban kezdtek a vendégek, hiszen az ezúttal kezdő szerepet betöltő Szőke Balázs 2+1-ének, Christopher Dunn hármasának és Marko Spica duplájának köszönhetően kevesebb mint kettő perc alatt hat pontos előnyre tettek szert (2-8). A hazaiak nagyon pontatlanul támadtak, leginkább hármasokkal próbálkoztak, aminek a meccs elején nem sok eredménye volt. Szead Sehovics és Horváth Ákos kosaraival próbált meg zárkózni az Olaj a negyedik perctől, de Dunn, valamint a másik amerikai, Kyle Swanston vezetésével továbbra is tartotta előnyét a kaposvári együttes, így a hatodik perc végén Neno Ascsericsnek időt kellett kérnie (11-16). A játékmegszakítás sikeres volt a hazaiaktól, a somogyiak nagyon megálltak támadásban, és bár Spica próbálta csapatát előnyben tartani, beindult a vendéglátóknál James Florence is, és a 9. perc közepén átvette a vezetést a magyar bajnok (19-18), a negyed végén pedig minimális különbséggel, de jobbak voltak a hazaiak (23-22).

A második negyed eleje Ernests Kalvéról szólt. A lett hármas-négyes átmenet a 9. perc elején lépett pályára, és az Olaj utolsó négy pontját ő dobta az első negyedben, erre jött tőle a második negyed első másfél percében még 9 egység - egy dupla, egy tripla és egy 2+2-es!!! akció -, amelyre a túloldalról nem jött válasz, így először a mérkőzés folyamán a szolnokiaknak volt nagyobb előnye, rögtön 10 pont (32-22). Drahos Gábor vezetésével éledeztek a kisebb sokkból a vendégek, és bár a 15. perc elejéig mindenre volt válasza a Szolnoknak, itt gyors egymásutánban szerzett hét pontot a Kaposvár, Drahos duplája után pedig Ascserics megint nem nézhette tovább övéi produkcióját, megint időt kért, ezúttal a negyed felénél (36-33). Az első félidő hátralévő részében tovább próbált kapaszkodni a somogyi alakulat, Dunn és főleg Swanston kosarainak köszönhetően egy-egy pontokra sikerült is feljönniük az Olajra, a vezetést azonban nem tudták átvenni, Rashad Bell zsákolása pedig azt jelentette a félidő végén, hogy maradt a negyed közepére kialakult három pontos differencia a két fél között (47-44).

A félidőben a dobóstatisztikák kiegyenlítettek voltak. A hazaiak jobban dobták a ketteseket (18/29 vs. 13/26), a vendégek viszont a hármasokat (2/9 vs. 4/10), a büntetőknél pedig nem volt nagy különbség (5/6 vs. 6/6). Volt viszont lepattanózásban és eladott labdákban is, előbbiben az Olaj (26-12), utóbbiban pedig a Kaposvár szempontjából kedvezőbben (7-2), így a sok támadólepattanó (7-0) ellenére is nagyjából hasonló mennyiségű labdabirtoklással rendelkezett a két együttes. A szolnokiaknál kiemelkedett az összesen 5 perc alatt 18 VAL-t összekosárlabdázó Kalve (13 pont, 3 pattanó), mellette Sehovics (8 pont, 4 kih. fault) és Bell (8 pont, 7 pattanó) voltak a leghasznosabbak. A túloldalt egyértelműen Dunn vitte (14 pont, 4 gólpassz, 3 pattanó, 3 kih. fault), Swanstonnak (12 pont) a második negyed vége, Drahosnak (6 pont, 2 gólpassz) a második negyed közepe, míg Spicának (6 pont, 4 gólpassz) a meccs eleje jött össze leginkább, a többi periódusban kifejezetten láthatatlanok voltak.

A harmadik negyed eleje igazi hidegzuhany volt a szolnokiak számára, a vendégek három külföldijüknek köszönhetően pillanatok alatt fordítottak, alig több mint két perc alatt 12 pontot szereztek, és nagyon gyorsan öt pontos előnyre tettek szert, így megint közbe kellett lépnie Ascsericsnek a 23. perc közepén (51-56). Az Olaj is az idegenlégiósaira támaszkodott ekkor, hiszen a negyed elején Kalve és Sehovics tartották a lépést Swanstonékkal, ezt követően pedig Florence és a honosított Bell kosaraival zárkózott a bajnoki címvédő. A szufla a 25. perc közepéig tartott ki a vendégeknél, 56-61-et követően egy 12-0-át repesztett a Szolnok kettő és fél perc alatt - amely közben Báder is életjeleket mutatott öt pontjával -, így a 28. perc legelején már Fekete Ádámnak kellett közbeavatkoznia egy időkéréssel, hiszen hét ponttal megint elhúztak a vendéglátók (68-61). A negyed hátralévő részében megpróbált feljebb jönni a vendég együttes, csökkenteniük azonban nem sikerült a távolságot, így maradt a Szolnok hét pontos előnye (73-66) 10 perccel a vége előtt.

A negyedik negyed elején Florence triplája egyrészt azt jelentette, hogy az amerikai kisember 6-0-ás "egyéni" futást csinált a harmadik negyed végét is ideszámolva, másrészt újra 10 pont volt a két csapat közti differencia (76-66). Az ezt követő időszakon érződött leginkább, hogy a hazaiak tudták, valószínűleg megszerezték a győzelmet, míg a vendégek nem igazán hittek már abban, hogy van visszaút még egyszer 10 pontos hátrányból - erre az érzésükre rátehetett még az is, hogy egyetlen egyszer sem sikerült közelebb kerülniük az Olahjoz ezt követően, mindenre volt válasza a szolnoki játékosoknak, a felvonás második felében pedig nemhogy csökkent volna a differencia, hanem 20 pont közelébe nőtt. A végén az volt csak a kérdés, megdobja-e a 100-at a Szolnok, ezt pedig Trepák Zoltán révén meg is tették, végül az első 25 percben látottakhoz képest sokkal simábban, 103-85-re nyertek a hazaiak és továbbra is kapaszkodnak az Alba Fehérvárra.

A dobóstatisztikákban megmaradtak az első félidőben látott tendenciák. Valamivel jobban dobták a triplát (7/20 vs. 9/22) és a büntetőt (12/13 vs. 16/17) a vendégek, de nagy különbség volt a kettesek értékesítésében a hazaiak javára (35/53 vs. 21/45). Nem nőtt tovább a differencia az eladott labdák számában (13-9), viszont a pattanóknál igen (45-24, ebből 14-5 a támadó), így nem meglepő, ha jócskán megnőtt a távolság a félidőben látottakhoz képest. Az Olajnál Kalve (25 pont, 6 pattanó) mellé felzárkózott Sehovics (15 pont, 5 pattanó, 5 gólpassz, 5 kih. fault), de ott volt szorosan a nyakukban Bell (17 pont, 11 pattanó) és Florence is (14 pont, 5 pattanó, 5 gólpassz is), és rajtuk kívül is többen nagyon hasznosan kosárlabdáztak. A túloldalon a két amerikai, Dunn (29 pont, 9 gólpassz, 5 pattanó, 7 kih. fault) és Swanston (22 pont, 4 kih. fault) tették a legtöbbet azért, hogy meglepetés szülessen a Tiszaligetben, mellettük Spica (15 pont, 4 gólpassz, 7 kih. fault), Drahos (6 pont, 6 gólpassz) és Hendlein (7 pont, 6 pattanó, 3 szerzett labda) is hasznosak voltak, de sokkal hosszabb kispadját kihasználta a Szolnok, így meglehetősen simán nyert ennyi jó/jobb kaposvári teljesítmény ellenére is.

Nedeljko Ascserics: - Az elején túl könnyű kosarakat kaptunk. Amikor szigorítottunk védekezésünkön, lelassítottuk a Kaposvár rohanását, azonnal kontrolláltuk a mérkőzést, s a hajrára felőröltük a jól játszó vendégek ellenállását.

Fekete Ádám: - Harminc percig jól játszottunk, után azonban elfáradtunk. A Szolnok nagyon jó csapat, s kíméletlenül kihasználta hibáinkat. Azt hiszem ismét bizonyítottuk, miért jutottunk a felsőházba.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus