Az utolsó negyedben hagyta állva a Körmend a Falcót

Magyar NB I, A-csoport, alapszakasz, 10. forduló
2013. november 30. Szombathely

Falco-Trend Optika KC (2-8) – Inkognito Fashion Körmend (4-7)  80-93 (22-22, 22-23, 24-26, 12-22)

Falco: Robinson 23/3,  Perl, Timberlake 12, Zagorac 26/6, Szabó 6.

Cs: Will, Bognár 1, Simon L. 4, Simon K., Harazin 8. Vezetőedző: Bencze Tamás.

Körmend: Moore 15/3, Fodor G. 5, Ferencz 9/3, Török 11/9, Rakocsevics 19.

Cs: Sömenek 3/3, El-Amin 25/9, Grebenár 2, Sonyák, Kutasi 2, Kusnyer 2. Vezetőedző: Hencsey Tamás.

Kipontozódott: Fodor G., Török.

Bencze Tamás: - Ismét nehéz mit mondani, mert három negyeden keresztül kezünkben tartottuk a meccset. Ami a negyedikben történt, az felfoghatatlan és minősíthetetlen a játékosokra és a Falco névre nézve is. Elsősorban védekezésben mondtunk csődöt, pedig általában nem ez szokott lenni a probléma. Korábban hiába vezettünk 5-6 ponttal, a Körmend mindig felzárkózott. Szurkolóinktól elnézést kell kérnem a negyedik negyed miatt a saját magam és a játékosok nevében. Gratulálok a Körmendnek!

Hencsey Tamás:  Gratulálok a játékosaimnak és szurkolóinknak, akik nagy számban elkísértek minket. Ez is sokat jelentett nekünk. Úgy gondolom, hogy az első félidőben El-Amin extra játékával tudtunk partiban lenni a hazaiakkal. A folytatásban már csapatként küzdöttünk. Az utolsó negyedben hatékony védekezésünk mellett jól oldottuk meg a támadásokat is.

STATISZTIKA

Többszörös értelmű rangadó: ez az úgynevezett "vazsi" derbi, két vidéki fellegvár csatája, szomszédok ütközete, régi riválisok nagy meccse, ráadásul jelenleg a helyezésüket nézve is rangadó - az alsóházban - a Falco - Körmend.

A 11. fogadta a 9. helyezettet, ám pusztán a helyezések nem árultak el semmit arról, mit tud a két gárda, hiszen mindketttőtől többet vártak a bajnokság előtt. Egymás ellen, most megmutathatták, mire képesek.

Az is kérdés volt, hogy a Pécsről és Fehérvárról ismert, most Körmendre igazoló El-Amin milyen módon debütál új magyar csapatában, illetve, hogy a szombathelyi karmester, Robinson felépül-e, s pályára lép vagy ismét nélküle kell megoldani a feladatokat a Falco háza táján.

ELSŐ NEGYED

Robinson gyorsan szerét ejtette, hogy jelezze, rendben van az egészége. Az ő kosaraival ment el hamar a Falco 9-1-re, így jogos volt a szombathelyi publikum öröme. A körmendiektől talán onnan érkezett válasz erre, amire - bár benne volt a pakliban - talán kevésbé számítottak a hazaiak. Török Rolland szórt ugyanis két triplát egymás után (ő később is jó formában dobált távolról).

Amikor a körmendiek új játékosa, El-Amin is beállt és elkezdte termelni a kosarakat, kis túlzással El-Amin és Robinson dobópárbajává vált a negyed jó része (18-17, 8. perc). Fontos volt ekkor, hogy Harazin révén más is beköszönt a Falcótól, ám Török és Kutasi tett róla, hogy a folyamatosan vezető Falco az első kiszünetre egy pontot se tudjon megtartani fórjából (22-22).

MÁSODIK NEGYED

Simon László momentumai vezették fel a negyedet, amire szükség is volt, hiszen a gólgyáros Timberlake egyelőre csak szenvedett, ám az eredményes kosárlabdázását "otthon hagyta". Így is vezetett hattal a Falco, de ismét érkezett a kiváló első meccset produkáló El-Amin, majd Grebenár és Rakocsevics is, aminek ismét meccsnull lett az eredménye (33-33).

Gyakorlatilag ez zajlott végig a nagyszünetig, annyi különbséggel, hogy Zagorac is nagyon belelendült, ám a végén Ferencz első triplájával mégis a Körmend mehetett pihenni minimális előnnyel (44-45).

A félidő előtt még Rakocsevics majdnem kosarat szerzett 0,5 másodperc alatt (egy pöcire kapta a labdát, de picit rosszul célzott), ám kimaradt a kísérlete, így maradt az egypontos vendégelőny.

HARMADIK NEGYED

Zagorac vette át teljesen Robinson szerepét a hazaiaknál, őt nem lehetett tartani. A másik oldal centere, Rakocsevics kevésbé játszott gördülékenyen, mint szlovén ellenfele, de addig-addig küszködött az egy-egyezésekkel, míg vagy begyötört egy kosarat vagy büntetőket erőszakolt ki (más kérdés, hogy ezek olykor kimaradtak).

S milyen egy igazi rangadó! Olyan, hogy sokszor felülmúlják magukat a játékosok. Például Robinson nagyon kis helyen adott remek gólpasszt a jól belépő Szabónak, ám mielőtt még elment volna a körmendiek kedve nagyon, Sömenek a támadóidő lejártakor szórt hármast. Remek kis meccs!

Ráadásul akik addig gyengélkedtek, azok is megtalálták önmagukat, erre példa a körmendi Moore, aki addigi "némaságát" feledtetve dobott be két büntetőt, majd egy triplát, végül egy támadólepattanó utáni közelit. Jött is a hazai időkérés, hiszen 8 pontos Falco-fórról 3 pontos Körmend-előny lett.

Fodor Gergely pillanataival nyomult tovább a Körmend, faultos kosarat szerzett, lepattanót szedett "elöl és hátul", ám a labdát is eladta nagy igyekezetében, amiből Timberlake talált be. Mindenesetre a negyedek végén mindig a Körmend volt előnyben (vagy egál volt), így most is, tehát ismét a hazaiaknak kellett kicsit megújulni a következő, ezúttal a záró negyedre.

NEGYEDIK NEGYED

A hazaiak gondjai tovább nőttek. Egyfelől Moore elkezdett kosárlabdázni (legalábbis eredményesebb volt, mint addig), ám a hazai ászok, Zagorac és Timberlake mintha kicsit fáradtak volna - más pedig nem vette át vállukról a terhet. Amikor 68-76-ra vezetett a Körmend, kezdett nehézzé válni a Falco helyzete. Sőt, El-Amin bevágott egy pompás hármast (68-79), jött is az időkérés Bencze Tamástól...

Ám valami mintha elveszett volna, akármit próbált, nem jött össze a hazaiaknak. Robinson elesett labdavezetés közben, más másban hibázott. Nem úgy Ferencz, akinek a középtávolijával 68-81 lett az állás. Az addigiak ismeretében ez szinte hihetetlen volt, hiszen a mérkőzés jelentős részében egymás nyakában lihegve haladtak a csapatok, ráadásul volt több húzóembere is a Falcónak.

Ugyanakkor a Körmend száguldása megsüvegelendő, hiszen együtt volt a csapat, és jobban előtérbe tudta helyezni saját erényeit, mint  vetélytársa.

A dobások közötti különbség döntött, meg vélhetően valami hitbéli különbség is, ami a Körmendnek kedvezett. A Falco, amíg jól ment a játék, addig hittel is rendelkezett, ám amikor megakadt a szekér egy kicsit, nem volt aki (vagy akik) előrelendítse a gárdát. Az addig remeklő emberek elhalványultak, a hajtás és a küzdés pedig önmagában nem volt elég a szellemesebben támadó, ráadásul felszabadultabb Körmend ellen.

Négy perccel a vége előtt még megpróbált egy nagy rohamot a Falco (70-85-nél), időkérés után. Timberlake-nek azonban semmi sem ment ezen a napon (legalábbis a pontok terén), ráadásul egyszerűen nyerő mentalitással játszott a Körmend, míg a Falco csak próbálkozott. Tényleg ezt tette, becsülettel ment előre a Szombathely, ám a furcsa visszaesés a negyedik negyedben megpecsételte a fekete-sárgák sorsát, míg a Körmend megérdemelten győzött (a különbség talán túlzott), hiszen több lábon állt és magabiztosabb volt ezen a napon, ráadásul nagy különbség volt, hogy sokkal jobban dobta a távoliakat ellenfelénél. Az MTE-ben voltak megújulásra képes kosarasok, ugyanakkor a hazaiknál éppen fordított folyamatnak lehettünk szemtanúi: egyesek "leültek" a hajrára - mások meg fel sem vették a meccs ritmusát.

Hencsey mester még kikérte utolsó idejét 4 másodperccel a vége előtt: ez egyfelől gyakorlásnak volt jó, na, meg nyilván az érzés elnyújtása miatt, hogy Szombathelyen közte bő tízzel vezet csapata...

Vasban tehát most a BC Körmend az úr - legalábbis a következő lokális el clasícóig bizonyosan...

Fotó: Fekete Zsuzsanna