Csoda kellene a ZTE-nek a visszavágón

Bizakodva tekintettek az összecsapás elébe a hazaiak, ám egy jó első félidőt követően teljesen széthullottak, és az ASE gyakorlatilag eldöntötte a továbbjutás kérdését, óriási csoda kellene, hogy ne legyenek ott a négyes döntőben.

Zalakerámia-ZTE KK - Atomerőmű SE 62-85 (16-19,13-15,17-36,16-15)

Zalaegerszegi Városi Sportcsarnok, 500 néző

ZTE: Copeland 7, Gáspár 11/3, Hudson -, Baki 4, Simovic 8. Csere: Puszta 5/3, Kovács 7/3, Vertetics 7/3, Borszéki 7/6, Koma 6.

ASE: Williams 14, Levy 15, Vojvoda 12/6, Kámán 13/3, Tóth 12. Csere: Idlet 11, Kovács 5/3, Eilingsfeld 3/3

A decemberi egerszegi fiaskó minden bizonnyal óvatossá tette a paksi csapatot, így nem véletlen, hogy a legjobb ötösükkel álltak fel a mai mérkőzésen. Nem is kellett sokáig várniuk, hogy megszerezzék a vezetést, Lorenzo Williams ugyanis már az első perc közepén betalált egy szép középtávoli kísérlet után. A Paks igyekezett az utóbbi időben megszokott csapatjátékát játszani, így bár a Williams - Levy duó ezúttal is fókuszban volt a támadások során, a többiek is hozzátették a magukét pontok és mezőnymunka terén egyaránt. Persze a ZTE az idén m messze nem az a csapat, amely tavaly csak a zöldasztalnál tudta kiharcolni a bent maradást, így most sem rettentek meg a zalai játékosok, hanem - Copeland vezérletével - az ellenfél után eredtek. A negyed derekán már hét pont is volt közte, ám mikor véget ért az első felvonás, Borszéki Csaba triplájának köszönhetően csak három volt a zalai hátrány. 16-19

 

A második negyed kezdetét ismét megnyomta az Atom, előbb Idlet, majd Vojvoda volt eredményes, utóbbi ráadásul a vonalon túlról tette ezt, így ismét tetemesebb, nyolc pontos differencia alakult ki a felek között. Ekkor két nyári igazolás, Puszta és Kovács Ádám percei következtek, ők vették vállukra a hazai csapatot. Utóbbi remeklése azért különösen érdekes, mert a nyáron épp a mostani ellenfelet hagyta ott a zalaiak kedvéért. A szezonból eddig eltelt időszak eddig őt igazolta, egyebek mellett az ő remeklésének is köszönhető új csapatának idei meglepően jó szereplése. Ezúttal sem volt rest a fiatal hátvéd, pillanatok alatt beszórt öt pontot, és máris a paksiak nyakában lihegett a ZTE. Ettől, illetve Enrique Gutiérrez Garcia mester által kikért időtől kicsit összekapta magát a Paks, és Kámán pontjainak köszönhetően öt pontra ellépet a nagyszünetre. 29-34

Baki kosarával indult a második félidő, ám válaszként az ASE repesztett egy 7-0-ás sorozatot, tíz pontra növelve a paksi előnyt. Williams járt az élen továbbra is, az amerikai kisember tarthatatlannak bizonyult a hazaiak számra. A jó sorozatot Gáspár Dávid szakította meg, ám a hazai öröm nem tartott sokáig, ugyanis Tóth, Williams és Levy révén újabb piros-kék kosarak születtek, egyre nehezebb helyzetbe sodorva a hazaiakat. Völgyi Péter az időkérés mellett döntött, ám a csapatán ez sem segített. Két ex-zalai, a korábbi csapatkapitány Kámán Tamás, és az ott mindössze fél idényt lehúzó Vojvoda is elsüllyesztett egy hármast, majd' 20 pontra növelve a paksi előnyt. A közönség ekkor már hangosan tüntetett a csapat - meglátásuk szerint - lélektelenül játszó légiósai ellen, így miután véget ért az újabb Völgyi-féle időkérés, csak magyar játékosok ballagtak fel a pályára a hazai oldalon. A csapat eredményességén ez azonban semmit nem változtatott, így mikor megszólalt a negyed végét jelző duda, már 24 pont volt közte. 46-70

A zárófelvonásban elég kapkodó játéknak lehettek tanúi a nézők, sok örömük nem tellett benne, az bizonyos. Az Atomerőmű magabiztosan őrizte előnyét, olykor a harminc pontos különbség is felrémlett, ám Baki és Koma révén igyekezett legalább a kiütést elkerülni az egerszegi csapat. A negyed derekára kicsit könnyelművé is vált a vendéggárda, a ZTE pedig igyekezett faragni a hátrányán. Össze is jött a dolog, hiszen hosszú idő után húsz ponton belülre kerültek, még ha csak időszakos is volt a dolog. A vége huszonhárom lett, ami a ZTE játékát elnézve még lehet, hogy hízelgő is. 62-85

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus