Adria Liga: Olaj vereség, Báder nélkül

Mintegy 2000 néző előtt ütközött meg a kragujeváci alakulat a magyar bajnokkal. A Szolnokból sérülés miatt hiányzott Báder Márton, aki el sem utazott a csapattal, így a kezdőcsapatban Szabó Miklós kapott helyet. Még két változás volt a korábbiakhoz képest, a Calvin Watson helyére érkező Szead Sehovics mellett Ernests Kalve is bekerült a kezdőötösbe, Brandon Gay kárára. Az összecsapás legelején még valamennyire tartotta magát az Olaj (7-5), de már itt is a vendéglátók akarata érvényesült, könnyű kosarakat tudtak szerezni, míg a szolnokiak idegesen, védekezésben pedig puhán és pontatlanul kezdtek. Nem is telt el sok idő, öt és fél perc után már közte 10 volt (17-7). Nem elégedett meg a Radnicski, tovább növelték a távolságot a két fél között, 26-10-nél kialakult az addigi legnagyobb különbség, és hiába jött vissza egy hármassal a Szolnok látszólag a meccsbe az első negyed végén (27-15), nagyon az történt a parketten, amit a hazaiak akartak. A dobószázalékok közti drasztikus különbséget tovább növelte, hogy 11-4-re nyerték ebben a szakaszban a lepattanópárharcot, és sokkal kevesebb eladott labdájuk volt, mint a magyaroknak. A Radnicskit előbb Matthew Amaning, majd az első felvonás második felében az új szerzemény, Alekszander Csapin vezette.

A második 10 perc sem indult biztatóbban, hiszen a negyed első felét követően már több mint 20 pontos volt a Szolnok hátránya, 40-19-re vezettek a hazaiak a feljavuló Terrico White kosarainak köszönhetően, de nagyon sokan megtették a magukét a szerbeknél. Itt mintha el is hitték volna, hogy megvan a meccs, kiengedtek, főleg védekezésben (de támadásban is sokkal pontatlanabbak lettek), így Szabó Miklós és Brandon Gay vezetésével elkezdett zárkózni a magyar együttes. Nem kell túl sokra gondolni, hiszen mindössze 15 pontra sikerült megközelíteni a Radnicskit, de játékban kezdték felvenni a versenyt ellenfelükkel, úgy tűnt, megtalálták, mi a vendéglátók gyenge pontja. A pattanózásban is eltűnt az a nagy különbség, ami az első negyedet jellemezte, és az eladott labdák száma is nagyjából egál lett. Ami probléma volt, hogy a mai estén ponterősen játszó Gay 4 személyi hibát kapott már az első félidő végére, elég komoly faultgondba került már ekkor.

A harmadik negyed kiegyenlített játékot hozott, nagyjából fej-fej mellett haladt a két gárda. A korábbiaknál többet hibázva játszottak a csapatok, aztán a Radnicski (Kalve rossz esése mellett) elkezdett elhúzni, és 28 perc után újra 20 pont volt a különbség a két fél között (68-48). Ekkor a magyar együttes élére egy eddig keveset hallott név, Németh István állt, és vezetésével elkezdett kapaszkodni az Olaj. Ez a harmadik negyed végén mindössze egy 67-50-es állást eredményezett, de legalább valakiben volt pont, ugyanis Szabó Miklóson kívül ez csak egy-egy véletlen helyzetben jött ki a többiekből. Igazából a hazaiak sem játszottak már túl élesen, nem voltak annyira könnyű kosaraik, mint korábban, de a különbség nem igazán csökkent, igaz, nem is nagyon nőtt.

A negyedik negyedben aztán Németh tovább folytatta egyszemélyes hadjáratát, 67-55-nél még talán kicsit reménykedhettek is a magyarok, hogy egy újabb elrontott kezdést követően talán ezúttal sikerül a végére meccset csinálniuk, ám sajnos ennyi volt ma a Szolnokban, itt teljesen megálltak, és a Radnicski egy 17-2-es futással el is rendezte a találkozót, már ha lett volna még valakiben kétség, hogy ma ők voltak a jobb csapat. 92-62-nél a 30 pontot is elérte a differencia, a vége 97-72 lett. Az egész összecsapás során összeszedettebbnek tűntek a vendéglátó szerbek, támadásban pár percet leszámítva nagyon okosan, pontosan támadtak, míg az Olaj nem bírta el az Adria Liga egyik legjobb játékosának, Báder Mártonnak a hiányát, ráadásul az elején mintha kicsit visszafogottan játszottak volna, védekezésben legalábbis óriási volt a káosz. A szerbek több lábon is álltak, mint a Szolnok, és bár védekezésben náluk is volt bőven hiba, összességében sokkal jobb teljesítményt nyújtottak elöl-hátul, mint ellenfelük.