Így ki lehet kapni, nagyot játszottunk!
A magyar válogatott óriásit játszott, küzdött, és gyakorlatilag egylabdás meccsen maradt alul Horvátországgal szemben. Az EB-ről így biztosan lemaradunk, ám ez a meccs pompás kosárélményt nyújtott mindenkinek. A DIGI Sport élő adását követve nézhették a nem a helyszínen szurkolók a derbit.
Eb-selejtező, Szombathely
2012. szeptember 8.
Magyarország – Horvátország
79-81 (12-16, 20-18, 21-16, 26-31)
Magyarország: Trotter 6, Hanga 10/3, Horváth Á. 5/3, Lóránt 24/9, Szabó M. 10. Csere: Vojvoda 10/3, Fodor M. 9/9, Trepák, Szabó Zs. 5/3, Wittmann. Szövetségi kapitány: Rátgéber László.
Horvátország: Ukic 7/3, Simon 8/3, Marcinkovic 3/3, Markota 10/3, Zoric 5. Csere: Andric 7, Bogdanovic 17/12, Stipcevic 10/6, Babic, Planinic 2, Saric 12/3. Szövetségi kapitány: Jasmin Repesa, ezen a meccsen helyettesítette őt: Ivan Sunara.
Rátgéber László: Örülök, hogy ma működött, amit kipróbáltunk, több ilyen dolog volt. Csak vannak kis, apró dolgok, amik kiesnek a figyelmünkből… Egyébként ma jól játszottunk, élvezetes kosármeccset láthattak a nézők. Egylabdás meccs volt, valójában az, hogy ilyet játszottunk a horvátokkal, azzal elégedettek lehetünk, de megnyerhettük volna… Több pluszt hoztunk ma a mínuszoknál.
Lóránt Péter: - Büszke vagyok a csapatra. Elsősorban azoknak küldöm köszönetünket, illetve ajánlom a mai jó mérkőzésünket, akik a múltkori fiaskónk után biztattak minket. Voltak, akiktől akár a sajtón keresztül is lehúzást kaptunk. Nem kell nekünk szobrot emelni, de azért... Fontos, hogy folytassuk, amit elkezdtünk, hiszen kérdéses az is, mi lesz jövőre vagy azután. Én magam sem tudom még, hogy miként alakul a dolog.
RÉSZLETES STATISZTIKA!
VIDEÓ a DIGI Sporttól a mérkőzésről!
RÉSZLETEK (ELSŐ NEGYED - JÓ RAJT, AHOGY KELL)
Jó magyar kezdés: Hanga blokkja, majd hiba itt is, ott is, aztán kibrusztolt első kosár (Trotter a tettes), majd Lóránt hármasa emberről. Sőt, Szabó Miklós révén már 7-3 ide (Marcinkovic dobott odaát közben egy hármast). A horvátok azonban komolyan vették a meccset, s mivel a magyar távoli kísérletek közül nem ment be néhány, az ellentámadásokból szorgosan gyűjtötték a pontjaikat (7-10).
Horváth azonban fontos helyzetben már pontosabb volt hármasból, így egy sima egál-meccset láthattunk, ami porszemcséiben sem hasonlított az Ausztria – Magyarország szörnyűséghez, s ezt nagyon jó érzés volt konstatálni.
A horvátok elkezdtek üzemi hőfokon égni, de ezt is bírta a magyar válogatott, mi pedig ezt a bajszunk alatt somolyogva („na, ugye, így is lehet”) fogadtuk, még ha nehéz is elfelejteni az osztrákok elleni „húszdekaparizer” játékot, ami tetszik, nem tetszik, az volt, nincs mit szépíteni rajta. Szabó Miki és Lóránt Peti is jó volt a palánkok alatt, azért bosszankodhattunk csak, hogy volt egy-két kimaradt (talán elizgult) ziccerszerű helyzet. Így is csak néggyel mentek azonban a horvátok a negyed végén, amihez kellett az is, hogy három trojkát dobjanak be vendégeink (12-16).
MÁSODIK NEGYED - VOLT TARTÁSUNK
Aztán a második negyed, ha nem is indító momentuma, de első legnagyobb jelenete egy újabb Hanga-blokk volt, ami nem csak szép volt, hanem fokozta önbizalmunkat és a közönség hangulatát is. Vojvoda aztán már a termelést is előre lendítette, először egy jól kijátszott figura végén, majd miután Trepák jól segített be védekezésben (ennek Bogdanovic látta kárát), indulhattunk, s ezt is remekül fejezte be Voja – Horvátország időt is kért.
Itt jegyezzük meg, hogy Jasmin Repesa szövetségi kapitány nem kért időt, nem is kérhetett, hiszen nem volt ott a csarnokban, helyettese, Ivan Sunara vitte a posztját.
Szabó Zsolt révén aztán 18-18-nál megint egyenlítettünk, és bár sokat kellett küzdenünk minden támadás során, ami olykor horvát részsikerrel zárult, de a védekezés nálunk is többnyire jól működött, amit az olykor sorban kihagyott horvát lehetőségek bizonyítottak, valamint az, hogy könnyű kosarat nem igazán szereztek, maximum a végletekig való küzdelem utánit. Bravó, srácok!
A gyakorlatilag hazai pályán lévő Szöszi aztán triplát szórt, amit kicsivel később Lóránt hasonló távolságból leadott dobása követett, vagyis hiába húzták elő a horvátok a fiatal Saricot a zsákból (hatékony volt a center), mégis fej-fej mellett haladtak a csapatok.
Ezt egy remek varázslat követte, méghozzá kétszer is! Hanga és Szabó Miklós volt a kivitelező mindkét esetben. Először légpasszal juttatta helyzetbe Ádi Mikit, majd egy nagyon okos pattintott passzal újra, miközben a center remekül hagyta ott védőjét, s mozdult be üresbe (30-31).
A vezetést csak azért nem vettük át, mert sajnos Horváthnak nem ment be az, ami máskor igen (szegény Ákos nem találja mostanában a távolról dobó keszkenőjét). Emellett volt egy-két talán szükségtelen faultunk is, ám a horvátok nem tudták kihasználni pici megtorpanásunkat, vagyis továbbra is bravó magyar válogatott! Minden ünneprontás nélkül, de talán jogosan: miért nem lehetett fele ennyi észt és lelket belevinni az osztrákok elleni meccsbe? Hagyjuk…
FÉLIDEI ADATOK
A félidőben 32-34 volt az állás, a lepattanóharcot 22-25-re vesztettük, de ez nem számottevő különbség. A hármasokat nézve mi 4, ők 3 trojkát számoltak, vagyis a második negyedben nem esett már horvát tripla – igaz, mi sem szórtuk számolatlanul. Nagyon fontos adat, hogy 4 eladott labdánk volt csupán egy félidő alatt, amire azt mondhatjuk, hogy VÉGRE, basszus! A horvátoknak egyébként 8 ilyenjük volt. S még egy adalék gyorsan, hogy Hanga Ádám nulla pontnál járt, mégis, az egyik legjobb produkcióját nyújtotta a selejtező sorozatban (a tudósító magánvéleménye ez, talán más is egyetért ebben vele). 4-4 gólpassznál és lepattanónál járt Ádám, s amikor nála volt a labda, tutira számíthattunk a pörgésre, a látványra, s ami nem fejezhető ki számokkal, a pazar, igazi, kosaras megmozdulásokra. Lóránt Pétert emeljük még ki, aki 10 pontot termelt a nagyszünetre, s lekapott 5 reboundot. Egyébként Szabó Miki 6 pontja és 4 lepattanója is szép teljesítmény volt.
Érdekesség a másik oldalról, hogy a horvátoknál a 7 pontos Saric mögött 5-5 pontot szerzett a három további legeredményesebb kosaras, de szépen eloszlottak a terhek a játékosok között, így nem panaszkodhattak ők sem. Egy jó kis meccset láthattunk, amelyben benne van a magyar győzelem, a már – ezt azért ne feledjük – továbbjutott Horvátország ellen.
HARMADIK NEGYED - VEZETÜNK, SŐT...
A harmadik negyed Saric hármasával indult, de utána Szabó Miki pillanatai következtek. Egy kosár, majd egy Lórántnak adott gólpassz formájában. Sajnos azonban hol Ukic, hol más ember válaszolt, így a közte 3-4 pont megmaradt. De, csak egy darabig!
Trotter triplát vágott, Lóránt közelről tört eredményesen kosárra, s már 42-39 nekünk! Ez az!
S azt is említsük meg, hogy a meccsen, amikor mondjuk nem jött be valami a mieinktől, akkor is a próbálkozás, az akarás megvolt, tehát nagyon jól küzdöttünk – kár, hogy a legutóbbi fiaskó miatt valószínűleg annyira leült a honi közönség lelkesedése, hogy Szombathelyen sajnos nem volt telt ház és nem mindig volt folyamatos a hangorkán. De hát ennek is megvan a maga oka.
Pedig volt ok a tapsra! Vojvoda és Lóránt is betalált, Peti, ami az osztrákok ellen kicsit betegesen nem ment neki, azt most kamatostól pótolta! 45-41-gyel várhattuk a harmadik negyed második felét.
A horvátok azonban nem véletlenül nyerték meg a csoportot, hisz Zoric büntetőből, majd Simon egy hármasból egalizált, illetve szerezte vissza a vezetést. Lóránt ellen azonban nem volt orvosság, rövidesen már 19. pontját szerezte. Hanga pedig amit "eladott" a horvátoknak a palánkjuk alatt, támadólepattanó után, na, arra már csak kellett egy szolid „Jóóó”-t hangoskodni a monitor előtt is… Küzdelmes kosár volt ez is, szép volt Ádi!
Kérem tisztelettel, a harmadik negyed végén azért mérgelődtünk, hogy miért nem 5 vagy 6 pont az előnyünk, hisz „csak” 3-mal vezettünk (53-50). Hangának és a szintén nemzetközi klasszis Ukicnak volt a legtöbb félni valója egyébként a személyik miatt (3-3 fault).
NEGYEDIK NEGYED - CSAPATKÉNT HARCOLTUNK A GYŐZELEMÉRT
A negyedik negyed aztán jó – majdnem leírtuk –.., szóval elég rosszul kezdődött. Bogdanovic, a horvátok másik ásza három triplát vágott két perc alatt! Még szerencse, hogy Fodor Marci is szórt egyet, de így is megfordult a dolgok állása, s innentől mi szaladtunk az eredmény után – igaz, szorosan a horvátok nyomában.
Sőt, Fodor újabb hármasa és Hanga lendületes kosárra törése – illetve az utána megítélt plusz egy büntető értékesítése – után megint mi vezettünk (62-61)!
Elképesztően jó volt mindezt látni! Volt lendületünk, olykor leindítottuk a nem hobbikosaras horvátokat, és voltak vezéreink, valamint jött a segítés a kispadról is. EZT HÍVJÁK CSAPATNAK!
Amikor Lóránt is hármast szórt, ráadásul Markotáról, megugrasztva a másik fél magasemberét, már tudtuk, hogy itt ma mindenképpen dicsérni fogjuk a mieinket, hiszen akár nyerünk, akár nem, erre büszkék lehetünk. A baj csak az, hogy pici kis pluszok hiányoztak. Nem feltétlenül mindig a magyar játékosoktól… Előfordult, hogy a sporik adtak meg időn túlinak tűnő horvát tempót (75-77-nél), vagy, hogy az a hármas, amit Ukic dobott (még korábban történt) felpattant, majd bele a gyűrűbe, míg ugyanez Hangánál a gyűrű peremére hullott vissza. Ám ettől függetlenül remekelt a magyar válogatott, s valóban úgy hajtott, ahogyan azt a tét és a becsület megkívánta.
Igazi tripla-parádét láthattunk (Stipcevic és Vojvoda következett), amiből nagyjából egálban jöttünk ki, de azért pár horvát hármast elkívántunk innen tőlünk jó messzire, melegebb éghajlatra… Az sem hiányzott, hogy Bogdanovic ekkorra teljesen feltámadjon, és előlépjen abba a szerepkörbe, amelybe való: húzta a válogatottja szekerét. Viszont ettől még sanszosak voltunk a sikerre.
Még úgy is, hogy Szabó Miki duplája után Hanga büntetőket hagyott ki sorban (ez sajnos nem volt teljesen meglepő tőle ebben a selejtező sorozatban – elvileg a dobásait átalakító külföldi szakemberek munkájának sajnálatos mellékterméke ez az átmeneti dobásbizonytalanság). Szóval küzdöttek a srácok, s Trotter már magabiztos büntetés végrehajtónak bizonyult. Vissza volt 8 másodperc, de egyenlítettünk ezzel (79-79) – előtte hatalmasat mentett a jó Obie, vetődve, ellenfelére pacsizva a labdát.
Időkérés odaát, majd jön az egy-egyezés Ukic módra. A végén bravúrkosarat dobott a Panathinaikosz sztárja, aztán többre nem nagyon volt idő. Vesztettünk, de így lehet.
MECCS VÉGI STATISZTIKAI ÉRDEKESSÉGEK
Triplák: 10/27 és 11/24
Büntetők: 7/14 és 12/20
Lepattanók: 35 és 42
Eladott labdák: 7 és 14
Fotó: DIGI Sport élő adásából kivágva! (katt a képre nagyításért)