Az MKOSZ részletesen reagált a MindiGO Sporttal kapcsolatos kritikákra

A Hunbasket interjúja Bodnár Péter MKOSZ főtitkárral:

Régen látott felzúdulást váltott ki szurkolói csoportokból az a tény, hogy az első osztályú bajnoki mérkőzések internetes közvetítése fizetőssé vált november 1-től. Bodnár Péter, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének főtitkára a Hunbasketnek adott interjújában többek között arról is beszélt, hogy a kosárlabda az országban elsőként lépett az online jogok értékesítése terén, így várható volt, hogy több kritikával is találkoznak.
 
- Nagy a felháborodás néhány szurkolói csoport körében.... Találkozott már hasonlóval a kosárlabdasport?
 
- Több alkalommal megéltük már ezt. Amikor például húsz évvel ezelőtt a közvetítési jogok egy kódolt csatornához kerültek, vagy mikor néhány évvel ezelőtt egy nem országos lefedettséggel rendelkező televíziós csatorna vásárolta meg a jogokat, akkor hasonlóan reagáltak a sportágat követő szurkolók. Ezúttal szintén az okozza a legnagyobb felháborodást, hogy egy korábban ingyenesen nyújtott szolgáltatásért fizetni kell. Érezzük az ügy fontosságát, ezért is tulajdonítunk különös jelentőséget neki, azonban lassan hozzá kell szoknia mindannyiunknak, hogy az online jogok a televíziós közvetítési jogokhoz hasonlóan értékesíthető vagyoni értékű jogok, melyek a sportszervezetek számára egy újabb bevételi forrást jelenthetnek. Nem véletlen, hogy a nemzetközi trendeknek megfelelően mi is erre indultunk.
 
- Ha már említette a klubokat, mit szólnak ehhez ők? Hiszen azért mégiscsak az ő mérkőzéseikről van szó, az ő szurkolóik egy része emelte fel a hangját a fizetős szolgáltatással szemben.
 
- Azt nagyon fontos tudni, hogy a szövetség semmit nem tesz a klubok tudta és tájékoztatása nélkül az ő vagyoni értékű jogaikkal. Nem is teheti, hiszen a Sporttörvény az ilyen jogok értékesítését és azok ellenértékének elosztását szigorú szabályokhoz köti. A teljes kép érdekében azonban engedje meg, hogy kicsit távolabbról közelítsem meg ezt a kérdést. Hat évvel ezelőtt jelentkeztek nálunk először külföldi cégek, hogy egy közös felületen megszerveznék a kosárlabda élvonal online közvetítési platformját, üzleti alapon. Eljutottunk tesztadásokig, ami azt jelentette, hogy a külföldi cég megbízta valamelyik sportcsatornát, akik egy kamerával, felirattal közvetítettek. Ez akkor egy meglehetősen új piac volt nálunk, kiszámíthatatlan kereslettel, így kiszámíthatatlan bevétellel. Nem véletlen, hogy a cégek által kínált szerződés apróbetűs részében mindig ott szerepelt: az előfizetésből származó bevételek és a gyártási költség közötti rész kockázatát a szövetségnek kellene vállalni. Mivel a gyártási költség kikalkulálható volt, és nagyságrendileg meghaladta a 200 millió Ft-ot, a bevétel pedig a gyártási költség miatt kifejezetten magasra pozícionált havidíj miatt végképp kiszámíthatatlan volt, ilyen kockázatot felelős szövetségi vezető nem vállalhatott be! Mivel a cégek ajánlatai egymástól függetlenül nem mutattak lényeges eltérést, egyértelművé vált, hogy ilyen szolgáltatás csak akkor indítható el nálunk, ha a sportszervezetek külön megterhelése nélkül radikálisan csökkenthetőek a gyártási költségek, és ezáltal ésszerűsíthetőek az előfizetési díjak.
 
- Milyen megoldás körvonalazódott?
 
- Úgy gondoltuk, megnézzük hogyan működik ez technikailag előttünk járó országokban, milyen megoldással lehetne ár-érték arányban számunkra is megvalósítható szolgáltatást kialakítani. Így kerültek képbe az automata kamerarendszerek, melyekből egyébként néhány cég uralja a nemzetközi piacot. Az automata kamerás közvetítés már akkor sem volt újdonság, nem kellett messzire mennünk, Ausztriában az akkori tévéjogokat birtokló csatorna például így oldotta meg a közvetítéseket és az összefoglalók készítését. Franciaországban és az NCAA-ban ma is dolgoznak automata kamerarendszerek, melyek a televízió által nem közvetített mérkőzéseket streamelik, rögzítik és elemzik az edzéseket.
 
- Mik voltak a tapasztalatok?
 
-  Ausztriában személyesen is megnéztem a rendszert, tárgyaltam a belga cég képviselőjével a kamerarendszer hazai használatáról, működtetésről, esetleges negatívumokról. Egy fontos dologra hívták fel a figyelmet, ami a mostaniak fényében nem meglepő: az automata kamera sosem éri el közvetítési minőségben az ember által vezérelt kamera minőségét, a csarnok méretétől és a kamera elhelyezésétől függően hajlamos a kamera lemaradni a gyorsindításról, mivel az emberrel ellentétben nem képes előre olvasni a játékot. Azt mondták, ez egy olyan kompromisszum, amit be kell vállalni a lényegesen olcsóbb, tervezhető működtetésért cserében.
 
- Ha már látták ezt a működési hiányosságot, akkor miért döntött úgy a szövetség, hogy mégis belevág az automata kamerás rendszerbe?
 
- Mivel ekkor volt napirenden a videóbíró rendszerek MKOSZ költségén végzett telepítése az élvonalbeli csarnokokban, adta magát a lehetőség: próbáljuk meg a videobíró rendszert másodlagos funkcióval felruházni, és képessé tenni fő feladata mellett a stream funkciók ellátására is arra az esetre, ha az adott csarnokból ember vezérelte kamerával - bármilyen okból - nincs mód a közvetítésre. A jelenlegi rendszereket így telepítettük, s ezek a csarnok méretétől illetve a kamerák pozíciójától függő minőségben szolgáltatnak jelet.
 
- Miért nem ingyenes a szolgáltatás?
 
- Egy élvonalbeli klub költségvetésének előteremtése rendkívül nehéz feladat. Az NB I-es klubjaink vezetői emberfeletti munkát végeznek a források előteremtése érdekében, így a vagyoni értékű jogok értékesítése kulcsfontosságú, minden lehetőséget meg kell ragadni a bevétel maximalizálása érdekében. Így értékesítettük az MKOSZ-en keresztül a televíziós közvetítések jogai, a pályareklámok és mezreklámok egy részét, és most az online közvetítést is így, közös összefogással hoztuk egy platformra.
 
- Hova kerül az online közvetítés bevétele?
 
- Mint korábban említettem, a sporttörvény meghatározza a vagyoni értékű jogok értékesítéséből származó bevétel elosztását. Ahogy a televíziós jogdíjakból és az egyéb központilag értékesített vagyoni értékű jogokból származó összegek, az online közvetítésből származó esetleges bevételek is az érintett sportszervezetekhez kerülnek. Összefoglalva, nem az MKOSZ generál bevételt ezen jogok értékesítéséből, hanem segítjük a csapatokat a bevételek megszerzésében. Fontos, hogy egyértelmű helyzetet teremtsünk: az elmúlt két évben a küldöttgyűléseken és a tavaszi NB I-es értekezleteken is napirendre került az online közvetítés ügye, minden sportszervezet tudott ennek folyamatáról. Most már nyilvánvaló, hogy a szurkolókhoz nem így jutott el az információ.
 
- Mi lesz a szurkolói panaszokkal? Mire számíthatnak?
 
- Kedden délig írásban kértük a klubok egyértelmű nyilatkozatát arról, hogy miként képzelik el a jövőt. Megkérdeztük, akarják-e továbbra is az online jogokat központilag értékesíteni, vagy ingyen szeretnék saját meccseik streamjét alternatív módon közzétenni. A sportszervezetek válasza egységes és egyértelmű volt: élni kívánnak a központi értékesítéssel, ebből bevételre tartanak igényt. Egyetlen válasz sem érkezett, mely az ingyenes stream engedélyezését kérte volna. Ezzel, úgy gondolom, a legfontosabb kérdésre választ kaptunk, a sportszervezetek felhatalmazása alapján megyünk tovább.
 
- Ez azt jelenti, hogy akár a helyi televíziók is közvetíthetnek, vagy csak az automata rendszer működhet?
 
- Eddig sem tiltotta senki a helyi televíziós stáboknak a közvetítést. Az MKOSZ és az MTVA közötti szerződés egyszeri, lineáris sugárzási jogot enged ezen televízióknak saját hálózatukra az MTVA által nem közvetített mérkőzések vonatkozásában. Technikailag megoldott, hogy ezen közvetítések jelét átadhassák a mindiGO részére, így az online közvetítésben nem az automata kamera jele, hanem a helyi televízió közvetítése jelenik meg. Ez számos helyszínről így történt eddig is. Az, hogy ragaszkodtunk volna az automata kamerarendszer jeléhez, nem valós információ! Mint mondtam, az szükségmegoldás arra az esetre, ha ettől jobb jelet a helyszín nem tud biztosítani. 
 
- Volt-e olyan csapat, amelyik vállalta a jobb jel biztosítását?
 
- Igen. Már a tavalyi szezonban láttunk erre kiváló példákat, hiszen Szolnokról, Szombathelyről, Zalaegerszegről, Körmendről is a helyi stábok közvetítettek. Jelenleg Szolnokról az ottani városi televízió adja a jelet a szolgáltatónak. A klubok közül a mostani nyilatkozatukban a szolnokiak, zalaegerszegiek és az oroszlányiak jelezték, hogy ők biztosítják a streamjelet. Volt olyan is, aki jelezte, gondolkodnak a helyi stábon, addig pedig az automata kamerákkal megy tovább ott is a szolgáltatás. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy számos sportszervezet a jelenlegi automata rendszer mellett tette le a voksát, mert elmondásuk szerint hozzájuk nem érkezett panasz a szurkolók részéről.
 
- A szurkolói panaszok középpontjában a minőség áll. Ezen lehet-e javítani?
 
- Természetesen lehet, de ez egy árérzékeny kérdés. Egy szolgáltatást mindig a piac áraz be, azaz milyen minőségű szolgáltatásra milyen áron milyen kereslet lesz. Ez egy új piac, nincs tapasztalata senkinek, az idő eldönti. A két szélsőséget említve, a minőség a statisztika melletti váltakozó állóképek sugárzásától – ilyenre is van példa külföldön -  a többkamerás, lassítós, feliratozásos közvetítésig terjed. Ha a kérdés az, tudnánk-e minden helyszínre stábot küldeni a kifogástalan minőség érdekében, a válasz az, igen. De ahogy a beszélgetés elején említettem: a külföldi cégek ajánlata ezt tartalmazta, és ez csak az alapszakaszra 200 millió Ft-os befektetést igényelne, ami 5000 előfizetővel számolva úgy jelentene 6700 Ft-os havi díjat, hogy a befektető még nem realizált üzleti hasznot. Ahogy haladunk előre a minőségi skálán, radikálisan nő a közvetítés ára. Az ideális helyzet véleményem szerint az, ha a klubok, ahol igény van rá, megoldják a helyi közvetítést, tehát a jelet biztosítják felirattal, kameraképpel. Ahonnan erre nincs igény vagy lehetőség, ott marad az automata kamera képe. A szolgáltatás fejlesztésén persze folyamatosan dolgozunk, ez a sportág érdeke: mivel igény mutatkozott rá, már megoldható a helyszíni kommentálás is, Oroszlányban teszteltük, kiválóan működött. Másik fontos dolog a feliratozás kérdése: ahol már a kornak megfelelő rendszerű eredményjelző működik, melyből digitálisan kinyerhetőek a szükséges adatok, a feliratozás megoldott. A régi készülékeknél csak optikai felismerésre van lehetőség, ott azonban a rendszer nehezen birkózik meg az olyan helyszíni kihívásokkal, mint például az eredményjelző elé húzott védőháló, amit a szurkolók mérkőzés közben mozgatnak....Természetesen a fejlesztők dolgoznak a megoldási lehetőségeken.
 
- A mostani ár ön szerint értékarányos?
 
- Havonta nyolcszáz forintért az alapszakaszban havi négy férfi és női fordulót kalkulálva 52 mérkőzéshez juthatunk hozzá élőben vagy archív módon, ami 15 forint meccsenként. De ha valaki csak a saját csapatának meccseire kíváncsi, és havi négy mérkőzés érdekli, akkor is 200 forintról beszélgetünk mérkőzésenként. Ezeket az összegeket említve ár-érték arányról beszélni fölösleges szerintem.
 
- Mi történik akkor, ha a piacot, azaz a szurkolókat nem érdekli ez a közvetítési forma?
 
- Erre csak néhány hónap múlva tudunk választ adni. Azt tudjuk, hogy a mindiGO Sport népszerű, több mint 59 ezren regisztráltak a szolgáltatásra. Ennek jelentős része a kosárlabdának köszönhetően csatlakozott. Csak az idei bajnokságban másfél hónap alatt négyezer új nézője lett a kosármeccseknek. Tehát nem kérdés: az emberek igénylik ezt a típusú szolgáltatást. Hogy aztán mennyien maradnak meg a fizetős verzióban, a szezon végére kiderül.
 
- Még egy kérés: miért nem valamelyik videómegosztó portált választották, miért éppen a mindiGo mellett tették le a voksukat?
 
- Amikor a rendszer telepítésének vége felé jártunk, megvizsgáltuk a lehetőségét, hogy a meccsek terjesztését videómegosztó portálokon, saját fejlesztésű applikációval végezzük. Ekkor jelentkezett az Antenna Hungária, mely partnerként bekapcsolódott a projektbe. Nagy referenciákkal, általunk nem biztosítható eszközháttérrel rendelkeztek, gyakorlatilag kész felülettel és előfizetőket kezelő rendszerrel. Racionális döntésnek tűnt, hogy egy külföldi videómegosztó portál helyett egy stabil hazai vállalattal dolgozzunk együtt. Köszönet nekik az együttműködésért, mert a kiemelt események televíziós és online közvetítéseiben is példátlan segítséget nyújtanak a sportág számára. De a legfrissebb példa a sportág melletti elkötelezettségükre: a Falco BL-mérkőzései nem lennének láthatóak Magyarországon, ha az Antenna Hungária nem fizeti ki az igen borsos közvetítési jogdíjat a BCL felé, mivel azt egyetlen tévécsatorna sem vállalta be. Ha ők nincsenek, akkor a magyar bajnok menetelését nem követhetnénk nyomon! Egy olyan innovációban dolgozunk együtt, amit ma Magyarországon egyedülálló, és egyetlen sportág sem vállalt még föl. Hiszek abban, hogy a tapasztalatok értékelése után már középtávon olyan közvetítési rendszer alakul ki, melyben a szurkolók és a sportszervezetek igényei és elvárásai kölcsönösen találkoznak!