Megszorongatta az Igokeát a Szolnok
Az Adria Liga 10. fordulójában a Szolnoki Olaj KK nem kevés idegenbeli találkozót követően újra hazai környezetben lépett pályára. Az ellenfél nem kisebb együttes volt, mint az idei sorozat meglepetéscsapata, a listavezető bosnyák Igokea. Az első negyed végi rossz periódust leszámítva teljesen egyenlő ellenfele volt a Szolnok az Adria Liga egyik legjobb csapatának, de a záró felvonásban nem sikerült lépést tartaniuk a kicsit ráerősítő vendégekkel szemben, így vereséget szenvedtek.
Szolnoki Olaj KK (2-8) - Igokea (bosnyák, 8-2) 78-82 (20-27, 19-14, 16-15, 24-27)
Szolnoki Olaj KK: Simon 9/3, Horváth 5/3, Sehovics 17/3, Kalve 5, Báder 20.
Csere: Fodor 7/3, Gay 8/3, Szabó 5, Grebenár 2, Markovics -.
Igokea: Hammonds IV 12/3, Stemberger 7/3, Dozet 17, Jorovics 17/3, Komatina 10.
Csere: Sulovic 10, Jokszmovics 3, Gajovics 4, Brkics 2.
Az utóbbi időben szokássá vált a szolnokiaknál, hogy nagyon jól kezdik meccseiket, ezzel vagy leszakítva ellenfeleiket (EuroChallenge) vagy kifejezetten pariban maradva velük (Adria Liga). Nem történt ez másként most sem, Báder Márton vezetésével pontos hazai akciókkal indult a találkozó, és bár a vendégek sem játszottak rosszul, a Szolnok a támadásait hiba nélkül tudta végigvezetni, így 13-9-re vezettek 4 perc játékot követően. Éledezett a korábbi tabellaelső, egy percen belül megfordították az állást, így az első 10 perc felénél 13-15-öt mutatott az eredményjelző.
A magyarok csak kapaszkodtak ezután ellenfelükre, és ez is csak a nyolcadik perc közepéig ment nekik (18-19), az utolsó két és fél percben jóval jobbnak tűnt az Igokea. Az Olaj sokat kapkodott támadásban, védekezésben pedig egyre több rövidzárlat következett be az eladott labdáknak köszönhetően. A vendégek jóval több jó teljesítményre is támaszkodhattak, így a negyedvégi 20-27 sajnos hűen tükrözte a különbséget a nagyon jó kezdés ellenére is.
A második felvonás sem indult sokkal jobban, mint ahogyan az előző befejeződött. Megtört a magyarok lendülete, támadásban sokszor kerültek szorongatott helyzetbe a támadóidő lejárta miatt, így 14 perc játékot követően először megvolt a közte 10 is a két fél között (25-35). Hogy nem érezték még lefutottnak a hazaiak a meccset, azt egyértelműen jelezte öt gyors pontjuk, aminek köszönhetően még a negyed fele előtt időt kért a vendégek mestere, Dragan Bajic. Az időkéréssel ha nem is oldódott meg minden az Igokeánál, de kicsit belassították az ellenfelet. 32-35-nél befagyott az állás, pedig többször is támadhatott mindkét csapat, egy könnyű bosnyák kosarat követően pedig úgy érezte Pór Péter, hogy rendeznie kell a sorokat.
A játék színvonala erősen csökkent az első negyedhez képest, elég komoly birkózás vette kezdetét, de az Olaj Szead Sehovics ziccerével újra, 15-15 után először egalizált (37-37). Többször is reflektorfénybe kerültek sajnos a bírók ebben a periódusban, többek között ennek köszönhetően Ernests Kalve a félidő előtt megkapta harmadik hibáját is, le kellett ülnie kényszerből. A büntetőzésből jobban jöttek ki a vendégek, de már egyáltalán nem játszottak fölényben, 39-41-es vezetésük is mutatta, hogy csak minimálisan voltak a Szolnok előtt.
Gyakorlatilag csak a dobóstatisztikákban volt különbség a két együttes között az első félidőben. A hazaiak szűken, de megnyerték a lepattanócsatát (22-19), mindkét gárda ugyanannyi labdát adott el (5-5), a hazaiak a triplákat értékesítették borzasztóan (1/11), míg az Igokea büntetőzése volt kritikán aluli (8/15). Az Olajnál Báder és Sehovics mellett Simon Balázs volt kiemelhető, míg a túloldalon hatan is nagyon hasznosan játszottak, ennek ellenére volt ilyen szoros az állás.
A fordulást követően Báder duplájával egyenlítettek is a magyarok, majd az ő büntetőinek köszönhetően már a vezetést is átvették (43-41), ezt a játékrészt is jobban kezdték tehát a szolnokiak. Ezt követően azonban megtorpantak, az Igokea pedig elkezdte a második félidőt. Nem kell nagy dolgokra gondolni, a vendégek sem mutattak semmi különlegeset, nem is nagyon sikerült elhúzniuk a támadásban abszolút impotenssé váló Szolnok ellen, egészen a 27. perc közepéig, amikor megint kezdett kinyílni az olló, 47-52-t mutatott az eredményjelző, jött is Pór mester időkérése.
Kalve törte meg a hazaiak számára kifejezetten kínossá váló kosárcsendet két perccel a negyed vége előtt, és egy kicsit lendületet is kapott ezzel a magyar együttes. Szabó Miklós támadópattanó után elért duplájára jött válasz a túloldalról, egy újabb Szabó pont után viszont nem, Fodor Márton triplájával pedig már vezetett az Olaj (54-53). A negyed legvégén még kapott egy kettest a Szolnok, ám így is sikerült közelebb kerülniük esélyesebbnek tartott ellenfelükhöz, gyakorlatilag nem volt különbség a két alakulat között, nagyon szoros záró felvonásra lehetett számítani.
Ahogyan arra számítani lehetett, eléggé ideges, parázs lett az utolsó negyed. Az Igokea volt a kezdeményező, megpróbáltak ellépni a magyaroktól, de úgy tűnt, nem sikerül nekik. A negyed derekán Báder duplájával egyenlítettek is megint a hazaiak (62-62). A mérkőzés kulcsszakasza viszont itt következett. A bosnyákok összeszedték támadójátékukat, ami egyszerű 2-2-kből és alapvonali befutásokból állt, kihasználták az Olaj védekezésbeli hibáit, így 5:30-cal a vége előtt kicsit nagynak tűnő, hat pontos fórt építettek ki maguknak (62-68), Pór Péter azonnal időt is kért, még mielőtt nagyobb lett volna a probléma.
Túl gyorsan gyűltek ebben a játékrészben a hazaiak személyi hibái, már a záró 10 perc felénél megvolt az 5 csapatszemélyi, úgyhogy innentől kezdve minden fault szolnoki fault után büntetőzhettek az egyébként ebbe a kategóriában továbbra is pocsék vendégek. A két perccel korábbi időkérés sajnos nem sokat hatott, 3:20-szal a vége előtt újabb Pór időkérés törte meg a meccset (64-72). Gay hármasával ugyan zárkóztak még a hazaiak, ám Hammonds IV büntetőjét követően Dozet közelije azt jelentette két perccel a vége előtt, hogy behozhatatlannak tűnő differencia alakult ki a két együttes között. A végén még megpróbáltak faultokkal közelebb férkőzni Báderék, ám ilyen távolságból ez már nem sikerült, a végeredmény 78-82 lett.
A mérkőzést követő nyilatkozatok
Pór Péter, a Szolnoki Olaj KK vezetőedzője: Azt gondolom, ma megmutatta az Igokea, miért állnak a tabella legelején. Végig pontosak voltak, nem volt egyetlen támadásuk sem, amit haszontalanul töltöttek volna, még akkor sem, amikor végül kihagyták a dobásukat. Nagyon összeszokott, jó csapat. Ettől függetlenül szerintem nagyon sokat tettünk azért, hogy jó meccset játszhassunk, és hogy végig ott legyünk a közelükbe. 1-1 üres járatnak köszönhetően tudtak mindig ellépni, és túl sok energiánkat emésztette fel az állandó felzárkózás. Azok az extra hármasok sem jöttek, amikre korábban volt már példa és hazai pályán nagyon kellenének a sikerhez.
Báder Márton, a Szolnoki Olaj KK centere: Gratulálok az Igokeának a győzelmükhöz! Szoros meccs volt, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy hiába volt csak négy pont a különbség a végére, nem volt egy egylabdás meccs, korábban eldöntötték már. Nagyot küzdöttünk, hajtottunk, de ez ma ennyire volt elég. Olyan állandó fegyelemre van szükségünk a jövőben, mint ami az Igokeát jellemezte ma is. Folyamatosan dolgozunk, fejlődünk, jó úton járunk, de meg kell tanulnunk minél kevesebb kihagyással játszani. Aki a 40 percből többen tud koncentrálni, az nyeri általában a meccseket, ebben sokat kell fejlődnünk.
Dragan Bajic, az Igokea vezetőedzője: Gratulálok a Szolnoknak! Rendkívül sok problémával érkeztünk ide, hiszen két kulcsjátékosunk, Filip Adamovic és Corsley Edwards II is hiányzott sérülés miatt, Nenad Sulovics pedig bekötött kézzel játszott. Nem is tudtunk túl bő rotációt alkalmazni, mindössze 7-8 játékost forgattunk a mérkőzés nagy részében. Az első félidőben túl sok könnyű kosarat engedtünk ellenfelünknek, így visszaengedtük őket a meccsbe. A második félidőben már kontroll alatt tartottuk az összecsapást. Szeretném megköszönni a szolnoki közönségnek a szurkolásukat, fantasztikus atmoszférát teremtettek, jó volt ilyen hangulatban kosármeccsen lenni.
Branko Jorovics, az Igokea csatára: Fontos meccs volt nekünk, mert nagyon sok sérülttel érkeztünk ide. Az elején volt néhány eladott labdánk, aminek köszönhetően buta pontokat kaptunk, ám a szoros állás ellenére sem fordult meg a fejünkben egyszer sem, hogy esetleg kikaphatunk. Bíztunk magunkban és a második félidőben szinte végig nálunk volt az 5-6 pontos előny.