A mágikus nyakkendő

A debka.hu interjúja Berényi Sándorral és Ráthonyi Tamással:

- A mérkőzés félidejében búcsúztatta az aktív kosárlabdával felhagyó Kovács Imrét, Takács Dánielt és Erdei Ádámot a klub, a találkozó után pedig a tiszteletükre megrendezett vacsorára voltam én is hivatalos. – kezdte a történetet Berényi Sándor. -Érthetően nem voltam a legjobb hangulatban a vereség miatt, de a fiúk egykoron csapattársaim, majd játékosaim is voltak, ráadásul jó barátságban is vagyunk, így igyekeztem félretenni a gondolataimat. Bár az este elsősorban a srácokról szólt, a vége felé Ráthonyi Tamás is szót kért. Legnagyobb meglepetésemre hozzám fordult, és átnyújtotta nekem a nyakkendőjét, melyet hosszú éveken keresztül hordott a mérkőzésein.

Ráthonyi Tamást nem kell bemutatni a kosárlabda rajongóknak, ám a nyakkendője történetéhez egészen az ezredfordulóig kell visszautaznunk az időben. – Vera lányom - aki egyébként Berényi Sándor osztálytársa volt a gimnáziumban - hozta Amerikából 2000-ben. Ezután minden A-csoportos mérkőzésen rajtam volt, az utánpótlás nyolcas döntőkön is mindig felvettem, úgyhogy rengeteg nagy mérkőzést megélt. A Vadkakasok akkori nagy menetelése során is végig rajtam volt, nagyon a szívemhez nőtt ez a ruhadarab. Az ominózus vacsorán emlékeztetett egykori játékosom, Ádám Béla, hogy egy győztes mérkőzésünk után egyszer még Udvaros Dorottya is aláírta. A kosárlabdázás napján kaptam egy elismerést, ott volt rajtam utoljára. – foglalta össze a ruhadarab történetét Ráthonyi Tamás.

A második mérkőzésén Berényi Sándor együttese valósággal átgázolt a szezont egyébként nagyszerűen kezdő Atomerőmű SE csapatán. – Megmondom őszintén, hogy büszkeség töltött el, mikor megkaptam a nyakkendőt, de semmiféle mágikus tulajdonságot nem tulajdonítottam neki, amúgy sem vagyok az a babonás típus. Tény, hogy rögtön az első hazai mérkőzésen fel is vettem, amin valóban nagyon jól játszott a csapat, és nyertünk is. A győzelem mögé nem gondoltam semmi különlegeset, Székesfehérvárra már nem is vittem magammal, az ott elszenvedett vereség után jegyezte meg valaki, hogy a nyakkendővel még veretlenek vagyunk. Azóta mindkét meccsünkön újra viseltem. – mesélte a fiatal vezetőedző.

A DEAC legutóbbi két mérkőzésén, az előzetesen szintén az alsóházba várt, a kiesés elkerülését megcélzó riválisával találkozott, a Jászberényt hazai pályán 73-62-re, míg legutóbb a MAFC-ot idegenben 75-70-re győzték le. Leegyszerűsíthetnénk a dolgot úgy is, hogy a cívisvárosiak mérlege a nyakkendő nélkül, két mérkőzés, két vereség, míg a nyakkendővel három mérkőzés, három győzelem.

- Azért adtam Sanyinak, hogy legyen folytatása a dolognak, és a nyakkendőt megillető mérkőzéseken legyen viselve. Én hiszek benne, hogy a nyakkendőnek tényleg varázsereje van, de most nem ez a legfontosabb. Nem számít, hogy hány mérkőzést nyer vele a csapat, vagy hányat veszít, a legfontosabb, hogy a debreceni kosárlabda újra felkerüljön a térképre. Berényi Sándor előtt pedig remélem, hogy még hosszú és eredményes pályafutás áll. – zárta szavait a tapasztalt szakember.

A DEAC és a nyakkendő legközelebb szombaton „bizonyíthat”, méghozzá a bajnokesélyes Egis Körmend ellen hazai pályán.

Forrás, Foto, slide - debka.hu