Golomán: "Mindig pozitívan fogok visszagondolni a UCLA-re"

Befejezte egyetemi karrierjét a UCLA magyar magasembere, Golomán György - vele készített exkluzív interjút a Kezdő5.hu szerkesztője, Adorján István.

- Nyáron meghívást kaptál a válogatottba, és pályára léptél a felkészülési mérkőzéseken is. Milyen volt a tábor, az együtt töltött idő? Volt a rutinosabb játékosok közül, aki plusz tanáccsal látott el? Esetleg Ivkovics kapitány?

- Mindenképpen pozitív élmény volt a nyáron részt vennem a felkészülésen. Sajnos az utazó keretbe nem kerültem be, de szerintem így is előnyömre vált a válogatottal töltött idő. Nemigen emlékszem egy konkrét tanácsra, amit kaptam a csapattársaktól, de mindenképpen sok rutint szereztem a felkészülés alatt, valamint jó volt újra látni, hogy milyen az itthoni kosárlabda, kevés alkalmam volt részt venni benne az elmúlt öt évben. 

- Nagy munka volt elérni, hogy a UCLA elengedjen a válogatott programra? Szóba került a szezon eleji felkészülésnél, hogy mit profitáltál a nemzeti csapattal végzett munkából?

- Már az elmúlt években is próbáltam elérni, hogy elengedjenek az utánpótlás válogatottba, de az edzők és az itteni stáb jobbnak látták a fejlődésem szempontjából, hogy itt legyek, és a UCLA csapatával dolgozzam végig a nyarakat. Az utolsó évemben viszont megértőbbek voltak, mivel végzős voltam már, valamint a felnőtt válogatottról volt szó és egy Európa-bajnokságról. 

- Az idény elején megkérdőjelezhetetlen volt a Welsh - Golomán kezdő páros a UCLA ötösében, aztán év közben történt egy kis változás. Nem esett rosszul, hogy néha a padról kellett beszállnod?

- Volt egy időszak a szezon közben, ahol a két magas - három mezőny helyett egy magas - négy mezőnnyel kezdtük a meccseket, de szerencsére pár meccs után minden visszaállt a korábbi kerékvágásba, és visszakerültem a kezdőbe. Nem mondanám hogy rosszul esett, de természetesen ha 10-ből 10 meccsen kezdhetek a UCLA színeiben, akkor 10-ből 10 meccsen kezdő is akarok lenni, úgyhogy mindenképpen örültem, hogy visszaraktak az edzők.

- Bőven húsz perc felett átlagolsz, triplázásban az együttes második legjobbja vagy, s konferencián belül is az egyik legjobb blokkoló. Egyértelmű, hogy éltél a lehetőséggel, és a szezon második felében nagyon jó úton haladt a csapat. Miként élted meg az idényt?

- Próbáltam kiélvezni a játékot, amíg van rá alkalmam itt a UCLA-n, és mindig a maximumot kihozni magamból, hogy a csapatunkat a győzelem eléréséhez segítsem. Volt pár meccsünk, amit megnyerhettünk volna, de nem jött össze. Igaz, volt pár, ahol nálunk erősebb csapatokat is megvertünk. Sajnálom, hogy nem úgy sikerült zárnunk a szezont, ahogy terveztük, és nem kerültünk fel a 64-es főtáblára.

- Korábban többször előfordult, hogy faultproblémák miatt kevesebb időt tölthettél a parketten. Mennyivel másabb a játékvezetés, mint mondjuk a korábbi években vagy Európában?

- Szerintem nincs különbség a játékvezetésben az elmúlt évekhez kepést. Magyarországon pedig nem játszottam ilyen szinten, mint ez, ezért nem tudom összehasonlítani az itteni játékvezetőkkel az otthoniakat. Személy szerint nem szoktam foglalkozni a játékvezetőkkel a mérkőzések alatt. 

- Nagy impulzust jelentett, hogy édesanyád és testvéred is a helyszínen láthatta az utolsó két hazai UCLA-s mérkőzésed? Adott plusz energiát motivációt az előtted álló feladatokhoz a jelenlétük?

- Természetesen igen, sokat jelentett hogy édesanyám és testverem a helyszínen láthatta az utolsó mérkőzésemet. Ritkán láthatom őket az év folyamán, ezért egy ilyen különleges alkalmat velük tölteni nagyszerű érzés volt. Örülök, hogy volt alkalmunk időt tölteni egymással. 

- Emlékszem, amikor a Sagemont színeiben játszottál, és arról számoltunk be, mintha ma lett volna. Most pedig már csak néhány találkozó van hátra az egyetemi karrieredből. Milyen érzések vannak benned a szombat esti búcsúztatás után. Megkaptál mindent, úgy alakult az elmúlt pár év, ahogy tervezted, mikor eldöntötted, hogy a Bruins-t választod?

- Nagyszerű négy év van mögöttem, amit sehol máshol nem lett volna lehetőségem végigcsinálni így. A UCLA egy nagyon különleges egyetem, ahova keveseknek adatik meg a bekerülés, ezért nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki segített nekem ennek az elérésében. Mind kosárlábában, mind tanulmányok szempontjából, mind társadalmilag sokat tanultam itt, és sokat fejlődtem. Természetesen, mint mindenhol, itt sem volt mindig minden ideális, voltak nehéz időszakok, de ez hozzá tartozik az élményhez, összességében mindig pozitívan fogok visszagondolni erre a helyre. 

- Beszéljünk a távolabbi tervekről. Jelentkezel az NBA Draftra, vagy már alapból arccal az európai karrier felé veszed az irányt?

- Fogok jelentkezni, és megpróbálom az NBA Draftot. De az alapvető célom az, hogy egy kompetitív bajnokságban játszhassak jó körülmények között, ahol lesz alkalmam a további fejlődésre.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus