B-csoport: szezonfelvezető esélylatolgatás

Jövő héten rajtol a másodosztály, így szezonfelvezetőnk második részében megtudhatjuk, hogy miért lesz idén nagy jelentősége a középháznak is a rájátszásban, kik a bajnokesélyes csapatok, és miért nem tart senki a kieséstől immár évek óta.

Lebonyolítás

Az alapkoncepció erre a szezonra sem változott, továbbra is 12-12 csapat küzd a minél jobb alapszakasz helyezésekért, majd a csoportok első négy-négy legjobbja jut tovább a felsőházi rájátszásba, az 5-8. helyezettek a középházba, míg a 9-12. pozícióban végzők az alsóházba. A bajnok a 2017/18-as szezonban az A-csoportban indulhat, míg az utolsó kiesik a másodosztályból. (Bár ez utóbbi lassan nagyobb bravúrnak számít, mint megnyerni a bajnokságot, mivel a tavalyi búcsúzó MAFC most is ott van a mezőnyben, de a Budafok is megúszta az NB II-be való leszerelést a 2014/15-ös évadban…) A feljutás-kiesés rendszer ezúttal az U23-as (Fehérvár, PVSK, MAFC) gárdákra nem vonatkozik.

A csavar a következő szezonnal jön el, 2017-től ugyanis megfelezik a B-csoport mezőnyét és B I. és II. (felső – alsó) osztályokra oszlik 14-14 csapat részvételével. A B I. csoportban az idei bajnokság 2-14. helyezettje mellett az élvonalból kieső csapat kap helyet, míg a B II. a hátrébb végzett gárdákat tömöríti majd, kiegészülve az NB II-ből feljutó együttesekkel. (Nem tisztázott, hogy ez alapján van-e mégis kieső a másodosztályból, illetve hogyan lehetséges az átmenet a B I. és II. csoportok között. Az már csak hab a tortán, hogy az NB II-es versenykiírás szerint csak egy feljutó van a B-csoportba, ami akárhogy is matekozunk, nem elég a 14-14 csapat feltöltéséhez. Ezekre a kérdésekre egyelőre az MKOSZ hivatalos dokumentumai sem adnak magyarázatot…)

Térjünk is át a csapatokra, a nyári uborkaszezon ugyanis ezúttal sem telt unalmasan, mondhatni hagyományosan nagy volt a vándorlás a játékosok körében.
 

Keleti csoport

Bár már az elmúlt években is bajnokesélyesként futott neki a szezonnak a DEAC gárdája, most egyértelmű favoritok a gyökeres változtatásokat eszközölő hajdúságiak. Új edzői stáb (Ferenczi Tamás, Horváth Imre), A-csoportos rutinnal rendelkező játékosok (Molnár András, Farkas Attila, Brane Savic) egész sora, a keret adott a sikerhez, kérdés, milyen gyorsan tudnak összekovácsolódni a csapat tagjai. A cél egyértelműen a feljutás, és bár még nem futott a szekér problémamentesen a felkészülési mérkőzések során, az világosan látszik, hogy ilyen feltételek mellett csak egy eredmény elfogadható a debreceniektől.

A sorban tovább haladva talán a Békés pozíciója tűnik a legbiztosabbnak a felsőházi rájátszást érő helyek egyikén. Koma Daniék már tavaly is jó szezont futottak, és bár elvesztették egyik alapemberüket (Kovács Benedek), a pótlás jól sikerült a nyáron, Schéda Martin, vagy az újra itthon pattogtató Nagy Balázs hasznos tagja lehet az eddig is jól működő gépezetnek. A Budapesti Honvéd is esélyesként pályázik a legjobb négyre, legalábbis a keret erőssége alapján mindenképp, miután kevés távozó mellett náluk landolt a B-csoport egyik legrutinosabb játékosa, Kováts Róbert, de a Pintér Dávid, Tóth Bence duó is nagy erősítés a tavaly a középházban bukdácsoló fővárosiaknak. A Vásárhely, Tiszaújváros, MEAFC hármas tűnik még acélosabbnak a többieknél, előbbi kettőnél főleg az irányítóposzton történt jelentős erősítés, érdekesség, hogy mind a ketten Salgótarjánból igazoltak, a csongrádiakat Szabó Péter, a borsodiakat Madár András vezeti az előttünk álló szezonban. A miskolciak is erős mezőnysort hoztak össze a nyáron, a karmesteri pálcán Drahos Gábor ezentúl Szögi Ádámmal osztozik, de az Óbudán feltűnő Takács Dániel, vagy az egriek korábbi stabil gólvágója, Máté Balázs is a tavalyi újoncot választották. A Tiszaújvárosnál meg kell jegyeznünk, hogy három érzékeny vesztségük is volt a nyáron, a Varga Ádám, Mohay Péter, Czura Attila alkotta mag nagy segítség volt abban, hogy majdnem elcsípték Brunyánszky István tanítványai a felsőházat, az ő pótlásuk szerintem nem sikerült maradéktalanul - bár Debreceni Dani egyértelműen pluszt hozhat -, emiatt talán lépéshátrányból indulnak a riválisokkal szemben.

A Salgótarján és a Nyíregyháza számomra nagy kérdés, a nógrádiaknál gyakorlatilag sorcsere volt a nyáron, egyetlen játékos sem maradt a tavaly még bajnoki címre törő együttes kulcsemberei közül, míg az élvonalból kieső nyírségiek kerete nem tűnik egyből feljutásra alkalmasnak, de a fiatalok okozhatnak meglepetést a másodosztályban. Szerintem a középház a maximum számukra, de akár egy gyengébb szereplés is benne van a pakliban. Aztán majd akaszthatják a hóhért, ha mégsem…

Négy gárda erősen aspiráns az alsó helyek megszerzésére, de itt is találunk fekete lovakat. Az NB II-ből frissen feljutó Nagykőröst a tavalyi újonc Miskolc szereplése után nem akarom leírni, és róluk tudunk a legkevesebbet a mezőnyből, hogy mire is képesek. A Kaszások nagy lutri idén, ők remek második félévet mentek Nagy Bálint vezetőedző irányítása alatt, de kulcsjátékosait (akárcsak a Salgótarján) szinte egytől egyig elvesztette a holtszezonban. Ez a két gárda esélyes nálam, hogy feljebb is lépjen a ranglétrán, az Eger és a MAFC viszont most sem vághat neki nagy reményekkel a bajnokságnak. Mindkét együttesnél a fiatalok kapnak főszerepet, amely dicsértre méltó koncepció, de mint tavaly is láttuk, nagy tettekre nem elég még a másodosztályban sem.
 

Nyugati csoport

Az ország másik felén sem maradunk kimagasló bajnokaspiráns nélkül, a Nyugati csoportban az OSE Lions sikerére ”fizetnék a legkevesebbet a fogadóirodák”. Az oroszlányiak már tavaly is ott voltak a feljutás küszöbén, de akkor a Vasas kiénekelte a sajtot Wehnerék szájából. Bár sok az új játékos a keretben (Horváth Márton, Zsíros Péter, Kovács Gábor, Jestin Lewis, Varga Dániel), a célok idén sem lehetnek alacsonyabban, pláne, hogy két edzőmeccsen is legyőzték a feljutásra nyíltan pályázó DEAC-ot. Nyugaton azért várhatóan több kihívójuk lesz, mint hajdúsági riválisuknak keleten, de az első két hely valamelyike így is biztosnak tűnik, a rájátszásra pedig már összeérhet a gárda új magja, hogy a végső lépést is megtegyék.

A legtöbb beleszólása alighanem a Veszprémnek lesz a csoportellenfelek közül, amely ugyan szintén megvált pár kulcsemberétől (Vertetics Ádám, Takács András), de az új igazolások egytől egyik masszív játékerőt képviselnek a B-csoportban (Helmeczi András, Hegedűs Attila, Jilling László, Blaskovits László), és kiegészülve a már eddig is jól működő Körtélyesi-Kámán-Simon tengellyel, félelmetes variálási lehetőséget ad Mérész Csaba vezetőedzőnek. A bakonyiak élvonalbeli csapatokkal is mérkőztek a felkészülési időszakban (igaz, nem túl sok sikerrel), az összeszokás náluk is kulcskérdés lehet, illetve hogy mennyire akarnak feljutni az élvonalba, mert ezzel a játékosállománnyal akár el is csíphetik a DEAC-OSE kettőst.

Hagyományosan a felsőházért Nyugaton nagyobb a jelentkezés, nincs ez másként idén sem. Az MTK Törökbálint mozgott a legkevesebbet a nyáron, mégis abszolút négyre esélyes a gárda. A fiatal külső sor (Jakab, Horváth, Mészáros, Boinitzer) kellő tapasztalattal bír mostanra, a belső posztokon a rutinosabb játékosok (Bihari, Szabó) megoldják a feladatukat, az összeszokottság is érezhető a csapat játékán, az egyedüli új érkező Mohay Péter pedig tökéletesen illik ebbe a képbe. A Győrnek Puszta Dávid érkezése adhat újabb lendületet a tavaszi jobb szereplés után, nekik továbbra is azt az ”átkot” kell leküzdeniük, hogy egy viszonylag erős kerettel végre kihozzák magukból a megfelelő eredményt is, ami jelen esetben a négybe jutás lenne a csoportban. A TF-Budapest lehet ott még a felsőházi helyekért folytatott versenyfutásban, Merim Mehmedovics évek óta stabil csapatot épít a néhány rutinos játékossal megtámogatott fiatal magból, most is hasonló várható tőlük.

A Bonyhád idén szerintem kisebb reményekkel vághat neki a bajnokságnak, a kétszeres bajnok tolnaiaktól gyakorlatilag távozott két alappillér a háromból (Hegedűs, Jilling ment, Tömösváry maradt), de szerb légióssal és ASE-s igazolásokkal talán ott lehetnek a mezőny első felében. A Baja ezzel szemben jó értelemben vett fekete ló, Braun helyett ők is légióssal, a Piukovics-testvérekkel és a bonyhádiaktól érkező Adebayóval erősítettek, ami a Mándity-Ágfalvi-Délity tengely mellett már egy merészebb terveket szövögető keret benyomását kelti.

Bátor vállalásnak tűnhet, de a korábbi években alul vergődő Budafoktól idén meglepetést várok. Károly Máté vezetőedzővé avanzsálása óta szépen összerakta a csapatot, nagy játékos mozgások nem történtek náluk ez idő alatt, fiatal tehetségek is feltűntek szépen lassan, és idén végre jó szerkezetben játszhatnak, a felkészülési meccsek alapján nem lesznek esélytelenek senki ellen, egy-egy erősebb nyugati riválist leszámítva. Stabil középcsapatnak várom őket. Akárcsak a PVSK U23-asait, akik többször tréfálták már meg tavaly is a nagycsapatokat és kavarták meg az állóvizet egy-egy bravúrral. Náluk a tét hiánya lehet a probléma, a játékosok nagy része ugyanis a felnőtt kerettel készül, főleg gyakorlásnak, tapasztalat szerzésnek használják a B-csoportot, így pedig inkább az alsóház felé fognak húzni hullámzó teljesítményük miatt.

Ha a Baja volt a jó értelemben vett sötét ló, akkor a Pápa a kevésbé jó értelemben vett. Kálmán László visszatér hozzájuk, Keresztes Rafael maradt a keretnél, és érkezett egy légiós is, amivel legalább a középmezőny elérése lenne a minimális cél, de hasonlóan a Győrhöz, ők is többször siklottak már ki ígéretesnek tűnő állománnyal. Tartok tőle, hogy idén sem lesz ez másképp, a SMAFC és a Fehérvár társaságában fognak csatázni az alsó helyekért. A soproniaknak Kovács Benedek hazatérése nagy pluszt adhat, a még mindig junior korú játékosaik pedig most már egy év rutinnal a tarsolyukban bátrabban vehetik fel a kesztyűt az élcsapatokkal is, de már az alsóház elkerülése is bravúr lenne tőlük, akárcsak a Fehérvártól.
 

Fotó (1.): debka.hu
Fotó (2.): facebook.hu/oselions, Karácsony Tamás
Fotó (slide): facebook.com/oselions, Karácsony Tamás

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus