Ez történt az NBI/B alapszakaszában - Nyugati csoport

Megvizsgáljuk, hogy ki okozott meglepetést, ki csalódást, kik küzdhetnek a feljutásért, illetve a kiesés ellen - Nyugattal folytatjuk.

 

1.MTK Törökbálint (19-3)

A legkiegyensúlyozottabb csapaté lett az első hely Nyugaton, a Törökbálint a régi harcostársból vezetőedzővé avanzsált Szarvas Gábor irányításával nagyobb megingások nélkül menetelt végig a mezőnyön. A legrövidebb győzelmi szériájuk rögtön a rajt után volt, ekkor három meccs után buktak el a végjátékban Baján, a vége egy pont lett a bácskaiaknak, úgy, hogy az MTK még büntetőt is dobhatott az egyenlítésért, sőt, labdája is volt a győzelemhez, de egyikkel sem tudott élni. Előző sorozatukat eggyel megtoldották, és az idegenbeli fiaskó után négyet hoztak zsinórban mielőtt belefutottak a Bonyhád pofonjába, 24 pontos vereséggel voltak kénytelenek hazautazni Tolna megyéből. A sorminta ezután is folytatódott, ezúttal már öt diadallal feledtette a botlást az együttes, viszonylag sima meccseken gyűjtötték a győzelmeket Bihariék, a legszorosabb a Vasas elleni nyolc pontos siker volt. Rossz szójátékkal élve a Törökbálintnak nagyon meggyűlt a baja a Bajával, mumus lett a bácskai rivális, miután saját pályájukon is legyőzték az MTK-t, az egyetlen hazai vereségükbe kergetve bele ezzel őket, ráadásul csak úgy, mint az őszi találkozón, ezúttal is egy ponttal bizonyult jobbnak a vendég együttes. Az első helyre törő gárdának több botlás már nem fért bele az alapszakaszban, nem is hibáztak Bódi Feriék, egymás után aratott hét győzelemmel fejezték be a Nyugati csoport küzdelmeit, köztük a Bonyhád 19 pontos legyőzésével, amivel végleg eldöntötték a kiemelés sorrendjét. 

2. Metal-Work Bonyhádi KSE (17-5)

A címvédő nem hagyott semmi kétséget afelől, hogy idén is hasonló célokkal vágott neki a bajnokságnak, bár nagy valószínűséggel újabb győzelmük esetén idén sem vállalnák az A csoportos indulást. 7-0-val kezdték a szezont, a legszorosabb meccsüket éppen a nyitófordulóban játszották, akkor a pécsi fiatalok majdnem meglepetést okoztak, de a végén néhány hajszálpontos triplával sikerült bebiztosítani a győzelmet. Veretlenségüket – csak úgy, mint a Törökbálintét – a bajai katlanban vesztették el, hárommal volt jobb a vendéglátó együttes, majd odahaza fektetették két vállra legnagyobb riválisukat, a későbbi alapszakasz győztes MTK-t. Idegenben ekkor nem ment jól a gárdának, a következő körben Győrben is elhasalt a tolnai együttes, ám ezután négy győztes meccs követte egymást, mielőtt a szombathelyi U23-as gárda megállította őket Szombathelyen. Bonyhád vára bevehetetlen volt a reguláris szakaszban (újabb két siker hazai környezetben a MAFC II. és a Baja ellen), ám távol az otthonuktól már közel sem muzsikáltak ilyen fényesen, a Törökbálint ”visszaadta a kölcsönt” saját közönsége előtt, majd a szezon legfájóbb vereséget elszenvedve, a sereghajtó Vasas ellen is elhasalt Morgen Frigyes legénysége Pasaréten. Az MTK ekkor már lépéselőnyben volt, a Pápa, Baja duó pedig leszakadva tőlük, így az utolsó három meccs behúzásával csak a második helyüket tudták bebiztosítani.   

3. Motax-Concordia KC Pápa(13-9)

A másodosztály élvonalába visszatérő pápai alakulat akár Falco III. néven is indulhatott volna a bajnokságban, annyi ex-szombathelyi kosaras lépett pályára náluk a szezonban, kiegészülve a Körmendről érkezett Sömenek Martinnal és a soproni Keresztes Rafaellel. Volt izgulnivalójuk bőven a szezon eddigi részében, 1-4-el indították a bajnokságot, köztük két hazai zakóval, majd 5-1-et repesztettek, visszahozva reményeiket a felsőházi rájátszásra. Következő négy fellépésükön ugyanannyi győzelmet gyűjtöttek, mint vereséget, a Törökbálint és a Bonyhád elleni fiaskó még bele is fért a buktákba, majd ezután érdekes sorminta vette kezdetét bajai fellépésükkel. Borítva minden ”nagy könyvben megírt” forgatókönyvet, idegenben tudtak csak meccseket nyerni, míg odahaza rendre elverték őket, a ”sorozat” a Falco fiatal csapata elleni hazai derbivel tört meg, azt már be tudták húzni Szanatiék. Kellett is a győzelem nagyon, mert a Veszprém rettenetesen kapart az alapszakasz hajrájában a felsőházért, és mindössze egyetlen mérkőzés döntött a végén, hogy ki folytatja a legjobb négyben. Sopronban mindenképp nyernie kellett a Pápának, vereségük esetén ugyanis a Veszprém megelőzte volna őket, jobb egymás elleni mérlegük alapján. Izgalmasra sikeredett a vége, mindössze egy pont döntött végül a vasi együttes javára, amivel a harmadik helyet szerezte meg és utazhat az ország másik felébe, megmérkőzni a DEAC gárdájával.    

4. Bajai Bácska FKE (13-9)

Két meglepő vereséggel indították az évet, a MAFC és a Falco U23-as gárdája is padlóra küldte a bácskaiakat, de hamar felálltak onnan és hármat nyertek zsinórban, többek között az MTK és a Pápa skalpját is begyűjtve. A Mándity-Ágfalvi tengelyhez ebben az évben a honosított Nebojsa Katyanszki társult harmadiknak, a trió mindhárom tagja a legjobb 12 játékos között végzett a legtöbb VAL-pontot átlagolók listáján, a kooperáció pedig egy meglepő hazai fiaskó után (SMAFC) egyre eredményesebbnek bizonyult, a csapat hatot nyert egymás után és megalapozta helyét az élmezőnyben. A Falco ifjú titánjait odahaza sem tudták legyőzni, de két győzelemmel kompenzáltak, áldozatul esett a Törökbálint is, melynek értékét tovább növelte, hogy vendégként érték el a sikert a bajaiak. A mélyrepülés ekkor kezdődött, öt fordulón át képtelenek voltak meccset nyerni és veszélybe sodorták a felsőházi szereplésüket. A Veszprém vérszemet is kapott, és ha nincs a bakonyiak papírformát borító veresége Pasaréten, akkor az egymás elleni eredményekből Ágfalviék húzták volna a rövidebbet, miután ők 18-al verték riválisukat odahaza, míg idegenben 20-al kaptak ki. A kötelezőket azonban behúzta a bácskai együttes az alapszakasz utolsó két körében, és bár saját maguknak nehezítették meg a szezont, de végül elérték a negyeddöntőt és várhatják a Vásárhely gárdáját.

5. HOYA – Pannon Egyetem Veszprém (12-10)

Kevesen múlt a felsőház a másodosztály közvetlen élmezőnyébe újra visszatérő veszprémi alakulatnak. A Kámán Tomi-Farkas Ati- Vertetics Ádám tengellyel nekivágó bakonyiak év közben tovább erősödtek a MAFC gárdájától érkező center duóval (Fekete Csabi és Szabó Tibor), illetve a hajrára csatlakozó Puszta Dáviddal. Az első hosszabb győzelmi sorozatukra egészen januárig várniuk kellett, addig egy ide, egy oda volt a sorminta, az újév beköszöntével azonban a hazai pálya meghozta az áttörést számukra és hármat nyertek zsinórban. A fekete leves azonban gyorsan jött a sikereket követően, ötöt buktak egymás után, igaz, négyet idegenben, a pontot az i-re az MTK elleni hazai 20 pontos vereség tette fel. Így utólag már könnyen belátható, hogy ekkor úszott el a bajnokság a Veszprém számára, bár még így is volt esélyük a felsőházra, utolsó öt fellépésükből négyet behúztak Kámánék és ha Pasaréten is győztesen hagyták volna el a parkettát, akkor nem kellett volna a riválisokat figyelni a záró fordulóban. Így viszont mások kezében volt a sorsuk, a Pápa-Baja duó közül bármelyik gárda veresége a Veszprém négy közé jutását eredményezte volna, ám egyik sem következett be, mindkét együttes behúzta az utolsó alapszakasz meccsét, bár a Pápa mindössze egy ponttal tudott csak nyerni Sopronban.

6. OSE Lions (11-11)

Csak úgy, mint a Keleti csoportban, az újonc itt is tisztesen helytállt a feljutás évében, de a középmezőnynél jobb helyezés elérésére nem igazán volt reális esélye. A csapat magját itt is több, A-csoportot megjárt, a másodosztályban rutinosnak számító játékos alkotja, a két vezér egyértelműen Tanács Attila és Kiss Kornél volt az alapszakaszban, illetve a szezon közben Nyíregyházáról érkező Vukolics Rados, aki masszív dupla-duplát (18.6 pont, 12.8 lepattanó) átlagolt új állomáshelyén. Néhány bravúr győzelem kellett volna egy jobb helyezés eléréséhez, odahaza kalkulálható vereségeket szenvedtek el (Baja, MTK, Bonyhád, Veszprém), hozták a kötelezőket idegenben, ennél viszont kiegyenlítettebb teljesítményre lett volna szükség. A hajrában indultak be igazán, négy nyert meccsel felcsillant a remény, de az utolsó két mérkőzésüket a Törökbálinttal és a Bonyháddal vívták, csekély vigasz lehet számukra, hogy ha sikerült volna a két topcsapat ellen a bravúr, akkor is rosszul jönnek ki az egymás elleni eredményekből.

7. Falco II. (10-12)

Gyakorlatilag a friss U21-es bajnokcsapattal játszották végig az alapszakaszt, nekik gyakorlás céljára ez tökéletesen megfelelt, nem is vallottak szégyent a szombathely ifjak. Csak az MTK és a Pápa tudta bevenni a pályájukat, 9-2-es mérlegükkel – a Veszprémmel holtversenyben – a harmadik legjobb hazai mutató lett az övék, viszont távol az otthonuktól mindössze egyetlen sikert tudtak aratni, igaz, azt az egyik legnagyobb nyugati esélyes, a Baja vendégeként. A bácskaiakat oda-vissza verték az alapszakaszban, rögtön a nyitó körben két vállra fektették őket, de utána négy meccset játszottak idegenben és egyet sem tudtak behúzni. Hazatérve ismét nyertek kettőt gyorsan, majd három bukta után már hatot söpörtek be egymást követően, ebből ötöt hazai környezetben, legyűrve a Bonyhádot is! Az utolsó hat fordulóban ötször kellett utazniuk, emiatt csupán csak egy sikert könyvelhettek el, de így is a B-csoportban szereplő öt U23-as gárda közül befértek abba a kettőbe, aki elérte legalább a középmezőnyt. 

8. MAFC II. (9-13)

A másik ilyen fiatal együttes a fővárosaiké volt, amely éppen hogy megúszta az alsóházat, tegyük gyorsan hozzá, hogy a korosztályba beleférő, de a felnőtt csapatban is lehetőséget kapó Tursics-Mócsán-Misek trió a meccsek felén nem lépett pályára. A rajt azért bíztatóra sikeredett, 4-0-ig meg sem állt a gárda, de a szép kezdetet csúfos folytatás követte, hatot buktak zsinórban, és összességében a következő kilenc meccsükből csak egyet tudtak megnyerni. A forgatókönyv még egyszer megismétlődött a szezon során, három sikert öt zakó követett, ami után az alsóházi szereplés veszélye fenyegette az együttest, de a Falco U23-as csapatának legyőzésével sikerült bebiztosítani a középszakaszbeli szereplést.

9. Széchenyi Egyetem Győri KC (9-13)

Első nyolc mérkőzésüket idegenben kellett lejátszaniuk, ez pedig meg is határozta a szezonjukat, 3-2-3-as sormintában ugyanis, két győzelem mellett hat vereséget gyűjtöttek be Gombásék. Hazatérve kettőt behúztak saját közönségük előtt, ekkor szerezték a legnagyobb skalpjukat, a Bonyhád is fejet hajtott Győrben. A pillanatnyi sikerélmény után gyorsan a lejtőn találta magát a gárda, négy mérkőzésen maradtak nyeretlenek, majd megmozdult valami a csapat háza táján és négy győzelemmel kezdett elérhetőnek látszani az alsóház elkerülése. Végül azonban ez nem sikerült, az utolsó négy derbin csak egyszer diadalmaskodtak, maradt hát a kiesés elleni küzdelem, de a kilenc győzelmükkel egyelőre nyeregben érezhetik magukat, inkább a két csoportutolsónak van izgulnivalója.

10. SMAFC-NYME (8-14)

Nem indult rosszul ez a bajnoki év a soproniak számára, még úgy sem, hogy első két meccsét elbukta a gárda, az ellenfelek ugyanis az MTK és a Bonyhád voltak. Amiért mégis sikeres volt a rajt, az az ezt követő négy sikeres találkozó, melyen nem talált legyőzőre a Csaplár-Nagy Arnold vezette alakulat. Az öröm nem tartott sokáig, hullámzó teljesítmények követték egymást, januárt három fiaskóval indították, de ami megpecsételte a sorsukat, az az alapszakasz végén várt rájuk. Legutolsó hét mérkőzésükből csupán egyet tudtak behúzni, aminek következményeként az alsóházban rekedtek, ahol egy viszonylag jobb pozícióval és a továbbvitt nyolc győzelemmel várják a folytatást.

11. PVSK-Kronosz Kiadó (6-16)

A sereghajtók táborát erősíti a pécsiek U23-as együttese, és nincsenek is könnyű helyzetben. Az 1-7-el indult szezon után egyszer sikerült három meccset behúzniuk sorozatban (SMAFC, Vasas, MAFC), ám a második leghosszabb negatív széria az ő nevükhöz fűződik, hét fordulón át nem tudtak senkit legyőzni. Az alapszakaszt is két siker mellett három zakóval fejezték be, esélyük sem volt előrébb végezni.

12. MKB-Euroleasing Vasas (5-17)

Az egész B-csoport leghosszabb nyeretlenségi sorozatát a Vasas fiatal együttese érte el, a pasarétiek 12 meccsüket bukták el zsinórban és 1-14-el kezdték a bajnokságot. A Tajgetosz széléről is visszajött azonban a gárda, Sárosi Bulcsú tanítványai a hosszú mélyrepülés után 4-1-et mentek, olyan élcsapatokat legyőzve, mint a Bonyhád, a Pápa és a Veszprém, melyek kulcsfontosságú sikerek voltak, mind lélektanilag, mind számtanilag, így ugyanis minimális lépéselőnyben vannak a kiesés elleni csatában a másik csoport utolsó helyezettjével, a Budafokkal szemben.

Fotó: www.mtkbasket.com

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus