MAFC: Áttörésre fel!

Mondhatni, hogy alapos változásokon megy keresztül a B-csoport mezőnye és bizony valamilyen szintű erőviszony-átrendeződés is várható az utóbbi egy-két esztendőhöz képest. Mi az, amire a MAFC felnőtt csapata számít ebben a szezonban, milyen főbb tervekkel vág neki a gárda a bajnokságnak?

A változások többsége a Keleti Csoportot érinti, a Nyugati Csoportban csak annyi történt, hogy a tavalyi alapszakasz-győztes Nagykanizsa visszalépett, illetve az élvonalból kieső Zalaegerszeg ebbe a csoportba került volna, ám mint tudjuk, azóta kiderült, hogy újra az A-csoportban indulhatnak. Mivel keleten a bajnok Salgótarján nem indul el az élvonalban, így annyi történik, hogy Keletről átkerül néhány gárda Nyugatra.

Mi arra számítunk, hogy maga az alapszakasz egy úgymond könnyebb történet lehet, és majd a playoffban jöhetnek a nehezebb feladatok. A Kecskemét itteni indulása miatt valahol lefutottnak is lehet tekinteni az aranyéremért folytatott harcot. A MAFC a feljutást tűzte ki céljául, de nem feltétlenül az első idényben, tehát nagy problémát nem okoz számunkra ez a helyzet. Nyilván örülünk, ha a feltételezésünk és a papírforma helyett inkább egy kiegyenlítettebb bajnokság lenne az ez évi. Ránézésre azt lehet mondani, hogy a Nyugati Csoport inkább közepes erősségű, míg a Keleti erősebbnek tekinthető.

A csapatuk számára nyilvánvalóan szükség volt erősítésre a nagyobb célok elérése érdekében – mind a szakmai stábban, mind pedig a játékoskeretben. Sabáli Balázs személyében egy fiatal és ambiciózus, ugyanakkor jelentős A-csoportos tapasztalattal felvértezett vezetőedző érkezik a MAFC-hoz, aki nem mellesleg a magyar válogatottnak is segédedzője jelenleg. Mit várnak az ő szerepvállalásától?

Az utóbbi éveket tekintve inkább az volt a lényeg, hogy a fiatalabb játékosok bőven kapjanak játéklehetőséget, tudtak is fejlődni, de csapatszinten nem lehetett kiemelkedő célokat támasztani a korábbi keret elé. Most viszont az új célok miatt - ami azt jelenti, hogy előbb-utóbb fel kellene jutnunk az élvonalba - megfogalmazódtak új kérdések, igények. Mivel fiatal csapatunk van, akikre később is számítunk, ezért lényeges volt, hogy már most A-csoportos szemlélettel képezzük őket. Olyan új szakembert akartunk hozni, akinek kiemelkedő respektje van, és tisztában van a modern kosárlabda új irányvonalaival. Lényeges az is, hogy az edzőre nyugodtan rá lehessen bízni ilyen erős ambíciókkal rendelkező játékosokat. Így esett a választásunk Sabáli Balázsra. Ő jelenleg nem tudja vezetni csapatunk felkészülését, hiszen Rátgéber László válogatottjának szakmai munkáját segíti, de ő adja meg ennek az időszakunknak a programját. Ez alapján is látszik, hogy ez a program szakszerűbb és különbözik a megszokott metódusoktól. Kicsit meg is vannak lepődve a játékosok, de látjuk benne a logikát, abszolút tetszik nekünk, s ez már vitathatatlanul egy új szemlélethez, irányvonalhoz kapcsolható.

Sabáli Balázs egyrészt az új edzőgeneráció egyik legjelesebb képviselője Magyarországon, másodsorban pedig egy olyan szakember, aki folyamatosan képzi magát, külföldi tanulmányutakra jár. Ezek szerint már most alkalmazza is a neves kluboknál tanult módszereket az új vezetőedző?

Sokat még nem tudtunk beszélni vele a külföldön szerzett tapasztalatokról, de az biztos, hogy van egy igen erős kondicionális része a programnak és csak nagyon későn jön maga a kosárlabda szó szerinti része. Egyértelmű, hogy ha A-csoportos csapat szeretnénk lenni, akkor  a védekezésre jelentős hangsúlyt kell fektetni, amelyhez kiemelkedő erőnlétre van szükség. Műhelytitkokat természetesen nem szeretnénk megosztani, de várjuk, hogy lássuk beérni a tervezett munkát ezzel a társasággal.

Korábban elhangzott egy korábbi MAFC-os nyilatkozatban, hogy a klub szeretné, ha az utánpótlás és a felnőttek közti átmenet egy külön szakember jelenlétével is erősítve lenne. Ezt hogyan és kivel oldja meg a csapat?

Dinnyés Attila az, aki – nem klasszikus értelemben, de – segédedzője lesz a felnőtt gárdának. Ő viszi a junior korosztályunkat is, emiatt a felnőtt és a junior edzéseink nagyjából egy időpontban lesznek, az ütközés miatt pedig ez csak részben valósítható meg. Amikor tudnak, akkor pedig közösen dolgoznak majd egyéni képzéseken vagy délelőttönként. Három ember kivételével az NB. I-es csapatunk megegyezik az U23-as alakulattal. Dinnyés Attila az U18-asokat edzi, és innen is lesznek játékosok az idősebb korosztályban, sőt, a felnőtt keretben is lesz 17-18 esztendős kosarasunk, ilyen értelemben is van tehát egy átkötés.

Az eddigi tapasztalatok alapján pedig azt látjuk, hogy amit Sabáli Balázs vall nézetként a kosárlabdáról, az semmivel nem másabb, mint amit a mafcosok gondolnak erről a játékról. Nyilván módszerekben sok újat tud ő hozni, ám az alap, hogy hogyan kell kinéznie a kosárlabdának, az ugyanaz. Azt is láttuk, hogy Dinnyés Attilával is hasonló módon gondolkodnak, így pedig könnyebben tudnak megvalósítani egy közös koncepciót. A segédedző tud a vezetőedző keze alá dolgozni, ami egy nagyon fontos része ennek a történetnek. Egy hagyományos célja ennek a klubnak, hogy a fiatalokat folyamatosan be tudja építeni a felnőtt gárdába. Ha A-csoportba jut a csapat, akkor is prioritás ez, persze az NB I. B-ben ez jelenleg egy könnyebb feladat.

Mit lehet tudni a felnőtt gárdánál történő játékos-mozgásokról? Milyen koncepció alapján lett megtervezve a leendő keret?

Mivel más célok vannak, mint korábban, ezért szükséges volt egy szemléletváltás. Régebben voltak olyanok a csapatban, akik kosaraztak levezetésképpen, most pedig inkább átfordult abba az irányba, hogy legyen sok tehetséges játékosunk, akinek komoly ambíciói is vannak, ami a fejlődést, előrelépést illeti. A tavalyi csapatból Fodor Kristóf és Misek Levente maradnak, valamint U18-as korú játékosok folytatják itt abból a társaságból.

Három saját nevelésű játékosunk, Borbély Máté, Nikitin Szása és Vittay Ambrus kiöregedtek az U18-as korosztályból, ők most U23-as korúak, akik már tavaly is pályára léptek a másodosztályban. Radovics Richárdot meg szerettük volna tartani, de ő eligazolt az Elite-be. Vavra András félig-meddig új emberünk, ő korábban a MAFC-ban is játszott, persze emellett megfordult jó pár további helyen is, de az előző idény óta a MAFC Kosársuli edzője a kadett csapatnál. Ő az egyetlen, aki korban kilóg az alapkoncepciónkból, hiszen már nem fiatal játékos, de rá nem csak játékosként számítunk, hanem egy amolyan, a fiatalok fejlődését is segítő emberként számolunk vele. Az sem titok, hogy a másodosztályban annyira nehéz 4-5-ös posztra megfelelő embert találni, hogy a legjobb megoldás végül az ő reaktiválása volt. Az ikertornyainknak, Borbély Máté és Nikitin Szása számára kellhet még egy-két év, mire teljes mértékben fel tudják az ezen a szinten elvárható ritmust, ezt az időszakot kell áthidalnunk.

Horváth Márton érkezett az Óbudai Kaszásoktól, ő kaposvári nevelés, majd Budapestre jött egyetemre, ekkor a Kaszásoknál kóstolt bele a B-csoportos küzdelmekbe. Mi amolyan csiszolatlan gyémántként tekintünk rá, aki magasságához képest jó mozgásúnak mondható, valamint jó keze is van, lágy a dobómozdulata. Bízunk benne, hogy ő egy klasszikus kilépő center lehet, aki a testtömegével odabent megoldja a feladatokat, és ha kell, akkor be tudja szórni a középtávolikat is. Aki még ezen a poszton jelentős igazolás a Szolnokról érkező Nagy Balázs. Ő az A-csoportban is többször pályára lépett, az edzéseken pedig Nikolovval és Gay-el dolgozott együtt, ami mindenképp hasznos lehetett számára és remek referenciának számít. Radovics Richárd távozásának az az érdekessége ebben az eseten, hogy ezzel nem számoltunk, ezért nem is kerestünk erre a posztra új embert, viszont így mindenképpen kellett és úgy fest, hogy találtunk egy fiatalabb és jobb játékost.

Hármasban még két új játékos edz velünk. Mindketten a fővárosban tanulnak. Szívesen mondanék neveket, de nincs még velük végleges megállapodás.  

Egyes-kettes poszton is van két új érkezőnk, Lakits András és Lakosa Zsolt. Előbbi a MAFC Kosársuliban kezdett el kosarazni, tehát visszatérőnek is tekinthető, ő egyébként Kecskemétről jött, de mivel a Corvinuson folytatja tanulmányait, emiatt számára is kedvező lehet a váltás, mivel jobban össze tudja majd hangolni a tanulmányait a kosárlabdával. Lakosa Zsolt sokáig Amerikában pattogtatott, illetve tanult, aztán hazatért és Szolnokra került, közben pedig Nagykőrösön szerepelt T-licenccel. Felvették az egyetemre őt is, felköltözik Budapestre. Egy érdekes egybeesésnek is köszönhető az ő megszerzése, mivel már korábban kinéztük és utána derült csak ki, hogy a fővárosba fog jönni tanulni.

Sokan azt mondják, hogy a statisztika jelentőségét fenntartásokkal kell kezelni ebben a sportágban, de mégiscsak egy olyan keret jön össze a tavalyi egyéni mutatók alapján, mely meccsenként körülbelül 90 pontra lehet képes. Ennél többet az előző idényben csak a Törökbálint átlagolt az egész mezőnyben. Ez a társaság támadásban nagyon erősnek látszik, s amennyiben a kiemelt védekezési szisztémát is sikerül megvalósítani, lehet okunk a bizakodásra. Nálunk az a koncepció, hogy amikor sikerül feljutni az élvonalba, akkor is ugyanezekre a játékosokra szeretnénk számítani – eltérően más példáktól, hiszen vannak csapatok, ahol játékosok zömét lecserélik ilyen esetben. Szeretnénk, hogy ezek az ifjoncok felfejlődjenek erre a szintre, s így van is értelme egy A-csoportos szintű védekezési szisztémát megtanulnia ennek a társaságnak.

Ha összeáll elől és hátul is ez a történet, akkor bármi megtörténhet, de ha az alapszakban jól is szerepelsz, a playoff egy másik történet: oda-visszavágós mérkőzések vannak, így elég egy rossz mérkőzés és ki is estél.   

A hazai másodosztály csapatai körében nagyon eltérőek az edzésviszonyok, vannak gárdák, akik csak heti pár gyakorlással készülnek fel a mérkőzésekre és vannak alakulatok, melyek azért jóval sűrűbben gyakorolnak együtt közösen. A MAFC-nál mi a helyzet ezen a téren?

Akkor van értelme egy Sabáli Balázzsal együtt dolgozni, ha magas színvonalon és rendszeresen edz együtt a társaság. Ahogy azt a szakember is említi, nem olyan egyszerű ez a történet, hiszen a csapatunk átlagéletkora nem éri el a 23 évet – a 34 esztendős Vavra Andrással együtt sem. Rutinos öreg rókákkal kell majd ennek a társaságnak játszania a bajnokikon, és kilóban is lesznek nálunk nagyobbak. Heti öt csapatedzésünk lesz, amit majd kiegészít három egyéni tréning. Nyilván az egyetemi tanulmányok is szerepet játszanak majd abban, hogy ki mennyit tud edzeni, de látjuk már most is, hogy a játékosoknak ott a tűz a szemükben és ha van szabadidejük, akkor pluszban vállalnak edzéseket, illetve kondiznak. Nagyon kivételes ennek a csapatnak a hozzáállása, lejön az ember a terembe és látja a játékosok készen állnak a munkára, és nem levezető kosarasoktól kell „szívességet” kérni.

Beszéltünk arról, hogy mik a konkrét célok, illetve lehetőségek a következő idényben, de szeretnénk arról is érdeklődni, hogy ez a koncepció 3-4 éves távlatban hogyan fest?

Mi azt látjuk, hogy ebben a társaságban nagyon sok van, összesen három olyan játékosunk van, aki már nem U23-as, a többiek zöme pedig olyan, aki még jövőre is ebbe a korosztályba tartozik, sőt, sokan még két szezon múlva is. Két-három év mindenképp benne van ebben a keretben ilyen felállásban. A legrosszabb esetben az is előfordulhat, hogy egy gárda éppen nem jut fel, mert mondjuk zsinórban három évben is elveszti a döntőt, és a jelenlegi rendszerben csak egy klub kerülhet fel az élvonalba. Idén az is A-csoport létszáma is csökkent, ami a B-csoport erősödését jelenti. Az is jól látható, hogy  sajnos jelenleg nincs annyi minőségi játékos, akikkel fel lehetne tölteni ennyi élvonalbeli klub keretét. Az is benne van a pakliban, hogy egy rendszeresen 20 pont fölött dobó fiatal játékost elhívnak játszani az élvonalba, tehát ha valamiért lesz távozó, azt majd pótolni kell, de a koncepció adott, tehát mindenképp ez alapján tennénk, amennyiben elmegy bárki is. Azt sem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy nehéz olyan 19-20-21 éves játékosokat igazolni, akik ezt a szintet tudják hozni.

Köszönjük az interjút!