A 2013-as szabadügynökök - Centerek

Dwight Howard (Los Angeles Lakers, UFA)

Karrierje egyik leggyengébb évén van túl Howard, aki ennek ellenére is 17.1 pontot és 12.4 pattanót átlagolt találkozónként. PER-je 20 alá csökkent, ami tőle nagyon kevés, tekintve hogy az előző négy évben 24 fölött volt ebben a statisztikában, de például újonc szezonja óta nem szedte ilyen gyengén a pattanókat, ha az arányokat nézzük (19.1%). Azt nem szabad elfelejteni vele kapcsolatban, hogy egy komoly hátsérülés és műtét után produkált ilyen teljesítményt, de azt sem szabad nála levenni a számításokból, hogy erősen fizikumára épülő játéka miatt közel sem biztos, hogy lesz még valaha annyira domináns, mint volt korábban Orlandóban. Továbbra sem erőssége a határozottság, és nagy kérdés, hogy képes-e elfogadni végre azt, hogy soha nem lesz bajnokesélyes csapat elsőszámú embere támadásban. Tavaly után újra 50% alatt büntetőzött, emiatt a negyedik negyedekben pályán tarthatatlan, bármennyire is sokat számít védekezésben.

Várható fizetés: maximum szerződés

Érdekes csapatok: Hawks, Mavericks, Rockets, Lakers, Spurs

Mint ismeretes, szeretne összeállni Chris Paullal, amennyiben van erre lehetősége, márpedig az Atlantánál ezt megtehetnék, nagyobb gond nélkül. Kis probléma, hogy állítólag nem szeretne szülővárosában kosarazni Howard, úgyhogy pont a legegyszerűbb változat az egyik legkevésbé valószínű. A Mavericksnek talán még ennél is kevesebb esélye van rá, hiszen a Dallasnak nem lesz lehetősége Paulra és Howardra együtt - hacsak nem cserélik el Shawn Mariont és Vince Cartert is, de még akkor is engednie kell a két játékosnak ahhoz, hogy beférjenek a sapka alá, egyedül pedig Howard elég kevésnek tűnik ahhoz, hogy a Mavs bajnokesélyes legyen, nekik szükségük lenne mindkét játékosra ehhez.

A Rocketsnél szintén nincs két hely a maximumra hely, viszont náluk kimondva Howard az első számú célpont, James Harden mellé pedig középtávra is megéri leszerződni, hiszen a dobóhátvéd még valószínűleg csak most érkezik majd pályafutása csúcsára. Nem mellesleg a Houston könnyen megcsinálhat még egy helyet a maximumra, amennyiben Ömer Asikot és Jeremy Lint is elcseréli - előbbihez valószínűleg nem kellene sok, és utóbbi is megoldható feladatnak tűnik. A nagyon alacsony adózás miatt ők és a Mavs is helyzeti előnyben vannak a többi csapattal szemben.

Természetesen van esély arra, hogy a Lakersben marad, nem is kevés, hiszen ők egy évvel és 30 millió dollárral többet tudnak ajánlani a centernek, de ez az összeg azért a helyén kezelendő, pont az előbb említett adózás miatt a texasi csapatokkal szemben ez a fór jóval kisebb, mint amekkorának tűnik. A Lakersben rá építenének a 2014-es, vízválasztó nyarat követően, ez mindenképpen mellettük szól.

Sötét lóként érdekes lehet még a Spurs, akiknek lesz elég helyük a sapka alatt egy maximum közeli játékos behúzásához is, amennyiben Manu Ginobili fizetését komoly mértékben visszaveszik - erre a rájátszásban nyújtott teljesítménye miatt van bőven esély, bár a San Antonio csak akkor szokott spórolni az ikonjain, ha ez közös megegyezéssel történik, valószínűleg nem kezdenek majd el erősködni az argentin legendával a tárgyalóasztalnál -, illetve elengedik a korlátozott szabadügynök Tiago Splittert. A Howard által képviselt "bohócság" nem illik a Spurs által hosszú idő óta kialakított képbe, de ha valakitől sokat tanulhat DH12, akkor az Tim Duncan és Gregg Popovich, az újabb ikertornyokkal pedig kategóriát javulhatna a Spurs védekezése, nagyobb áldozatok nélkül - már ha Ginobilivel sikerül megegyezni.

Andrew Bynum (Philadelphia Sixers, UFA)

Az egyik legnagyobb lutri a teljes felhozatalból az idei szezont teljes mértékben kihagyó Andrew Bynum. Soha nem volt egy vasember, de mindig különböző sérülései voltak, szerencsétlen esetekben történtek a bajok vele. Most azonban térdproblémái olyan szintre jutottak, hogy még edzeni is alig edzett ebben az évben, a fájdalom egyik térdéből a másikba is átsugárzott, úgyhogy gyakorlatilag teljesen használhatatlan volt. Nagyon könnyedén benne van az is, hogy soha nem is lesz használható már, olyan mértékben homályos, hogy mégis mennyi időt vehet igénybe az ő felépülése. Ha még kosárlabdázó lesz belőle, akkor viszont nagy nyereség lehet, hiszen egészségesen a liga top3 centere közé tartozott, vita nélkül. Hozzáállása Howardhoz hasonlóan erősen kérdőjeles, tehetsége viszont nem az. A kérdés, hogy ki mennyit áldoz arra, hogy megpörgesse a szerencsekereket.

Várható fizetés: évi 7 millió dollár - maximum fizetés

Érdekes csapatok: Mavericks, Bobcats, Sixers

Bár az egész szezont kihagyta, szinte teljesen biztos, hogy 10 millió dollár fölött fog keresni évente - csak abban az esetben nem, ha az orvosi vizsgálatok alapján kiderül, hogy térdei olyan állapotban vannak, amiből szinte kizárt, hogy még vissza tud térni a korábbi szintjére. A Dallasnak valószínűleg csak 1-2 évre éri meg aláíratni, hiszen ők két éves tervben gondolkodnak: idén nem feltétlenül akarják/tudják összeállítani csapatukat, jövő nyáron viszont mindenképpen be akarják fejezni az új keret gerincének megszerzését. Centert és irányítót mindenképpen szerezniük kell ezen a két nyáron, ebből Bynummal meglehet az egyik, aki Dirk Nowitzki mellé kifejezetten jó fit lenne elöl és hátul is.

A Bobcats valószínűleg csak akkor játszik a centernél, ha az erősebb csapatok jóval kisebb összeget kínálnak neki. A Sixersben maradhat, sőt, talán erre van a legnagyobb esély, hiszen ők tudják leginkább, hol jár és mi lehet Bynumból a jövőben, viszont ez könnyen elsülhet a visszájára is. Ha ők elengedik, vagy valami nagyon alacsony ajánlattal kínálják meg, az jelzésértékű lehet a többi együttes számára is.

Nikola Pekovics (Minnesota Timberwolves, RFA)

Komoly érdeklődés lehet a montenegrói hegyomlás iránt, tekintve hogy bár számai elmaradnak az előző két delikvenstől, és védekezésben egyikőjükkel sem lehet összehasonlítani - sőt, iszonyatos fizikuma ellenére ő sem számít vasembernek -, sokkal komolyabb ember, jóval inkább koncentrál arra, ami a feladata, mint akár Howard, akár Bynum. A boxscore statisztikái ugyan javultak - már 16.3 pontot és 8.8 pattanót átlagolt -, de ez leginkább annak köszönhető, hogy többet is játszik és sokkal többször is próbálkozik. PER mutatója és TS%-a is csökkent - előbbi alapján még idén is 20 fölött volt, tehát a leghasznosabb centernek tekinthető összességében, utóbbi pedig még így is 57% fölött volt -, támadójátéka viszont ettől függetlenül is folyamatosan fejlődik, kifejezetten jól használt old-school mozdulatai vannak amellett, hogy a gárda többi európai játékosával is nagyon jól megértette magát a pályán.

Várható fizetés: évi 10 millió dollár - maximum szerződés

Érdekes csapatok: Cavaliers, Mavericks, Timberwolves, Pelicans, Sixers, Spurs

Mivel még csak három éve van a ligában, maximum szerződése jóval alacsonyabbról indul majd, mint Howardék esetében - 12.2 millió dollárról -, emiatt és hozzáállása miatt több csapatnál is reális lehet az ő megcélzása. A Cavs nem is csinál titkot belőle, hogy könnyen el tudnák képzelni Tristan Thompson párjaként a kezdőben. Bár a Clevelandnek vannak komolyabb hiányosságai, és Anderson Varejao is elég jó teljesítményt nyújtott, amikor egészséges volt, de a brazillal és Thompsonnal jól lehetne rotálni Pekovicsot. A Mavericksnél szintén eljátszották már a gondolattal, hogy őt viszik el egyszer, egy irányítót pedig a megmaradt capspace-szel - ami Marion és Carter elcserélése esetén még elég komoly mennyiség is lehet.

A legnagyobb esélye annak van, hogy marad Minnesotában, mivel a Timberwolvesnál minden vezető kijelentette, hogy szeretnék megtartani. A kérdés az, hogy Glen Taylor hajlandó lesz-e kifizetni neki a maximumot, erre a kérdésre azóta sem érkezett egyértelmű válasz, márpedig elég valószínű, hogy legalább egy ilyen ajánlata lesz Pekovicsnak.

A Pelicansnél kifejezetten jó fit lenne Anthony Davis mellett, bár a fiatal erőcsatár támadásbeli kibontakozását lassíthatja az ő leigazolása, és kiscsatár poszton komolyabbak a gondok New Orleansban, ettől függetlenül bőven elférhet ő is és egy maximum szerződésű kiscsatár is a keretben, főleg, ha elengedik Robin Lopezt. A Sixersnél Bynum lelépése esetén lehet opció, Spencer Hawesnál sokkal hasznosabb lehetne a fiatal keret számára, a Spursbe pedig kifejezetten jól illene, Tiago Splitternél jobb játékos, és Manu Ginobili megtartására is több pénze maradna az együttesnek, mintha Howardra mennek rá.

Al Jefferson (Utah Jazz, UFA)

Egy személyes támadógépezetnek az egyik legjobb az idei felhozatalból. Elképesztően sokat használja jól begyakorolt, abszolút a régi iskolát követő mozdulatait, ennek köszönhetően igencsak ponterős - 17.8 pontot átlagolt idén is - és hasznos kosaras, 20 fölötti PER-rel végzett idén is. Egyetlen problémája van: nem nagyon tud kipasszolni, ha rásegítenek, ez a legnagyobb gyengesége elöl, emiatt sokszor erőlködésbe csap át, TS%-a nem is legjobb, mindössze 52.2%. Védekezésben kifejezetten gyenge, főleg a 2-2 levédése okoz neki nagy problémát, 1-1-ben még csak-csak megüti az átlagos szintet.

Várható fizetés: évi 8-11 millió dollár

Érdekes csapatok: Bobcats, Bucks, Pelicans, Sixers

Nem valószínű, hogy fentebb említettnél sokkal olcsóbb lesz, márpedig akkor bajnokesélyes csapatokhoz nincs esélye kerülni. Amennyiben lejjebb adja igényeit, gyűrűért szeretne harcolni és aláír az MLE-ért is, akkor gyakorlatilag mindenki szóba jöhet vele kapcsolatban. A felsorolt együttesek közül a Bobcatsnél talán azért necces, mert Bsmack Biyombo nem nagyon használható a festéken kívül, de a Charlotte nem létező mélységi játéka azonnal létrejöhetne. Bár jóval öregebbnek tűnik, még csak 28 esztendős Jefferson, úgyhogy lehet még bőven ideje a ligában.

A Bucksnál szintén problémás lehet, hogy Sanders is inkább a festékben tevékenykedik, így egymás elöl szívnák el a levegőt, viszont Jefferson sokkal jobb kosaras támadásban, adott esetben a rá háruló nagyobb figyelem miatt könnyebb lehetne Sanders dolga, védekezésben pedig a fiatal magasember segítené ki Jefferson, Sanders gyenge oldali besegítése elit. A Pelicansnél Anthony Davis mellett nagyjából hasonló lehetne a felállás. A Sixersnél pedig egyértelmű upgrade lenne Spencer Hawes helyett, és azt a belső játékot hozhatná, amit idén Bynumtól reméltek - ebben az esetben viszont valaki komoly védőt kell szerezniük mellé, mert Lavoy Allen nem elég jó ahhoz, hogy javítsa még Jefferson hibáit is, Thaddeus Younggal párban pedig még sebezhetőbb lenne a Philly.

Tiago Splitter (San Antonio Spurs, RFA)

Nagyon hasznosan játszott idén a brazil magasember, hiszen átlag 24.7 perc alatt 10.3 pontot és 6.4 pattanót átlagolt az alapszakaszban, de továbbra sem több ő, mint egy kiegészítőember. Vannak okos centermozgásai - nem meglepő, hiszen Európában tanulta a szakmát -, okos játékos is, de általában a többiek által megteremtett helyzeteket veri be. Kérdés, hogy ennél komolyabb feladatokra is kész-e.

Várható fizetés: évi 5-8 millió dollár

Érdekes csapatok: Bucks, Pelicans, Clippers, Spurs

Splitternél nagyjából belőhetetlen előre, hogy mennyit fog keresni. 8-9 millió dollár fölött elég komoly túlfizetésről beszélhetnénk az esetében, a teljes MLE-t jelentő 5 millió dollárt viszont szinte biztosan valakitől. A Bucksnál Larry Sanders mellett jól muzsikálhatna a szinte teljesen ellentétes profillal rendelkező Splitter, aki némi mélységi játékot is adhatna a jelenleg játékosállománya miatt erre képtelen Milwaukee-nak, és a csapatjátékot is jobban előtérbe helyezhetné, tekintve hogy kifejezetten jól passzoló magasemberről beszélünk.

A Pelicansnél nagyon hasonló profillal rendelkezik Lopez, statisztikáik is nagyjából megegyeznek, de Splitter hasznosabb és mint azt az előbb is írtuk, jól passzol, ami Lopezre egyáltalán nem mondható el, egy kicsit nagyobb összeget megéri inkább a brazilra áldozni. A Clippersnél a cserék közé mehetne, bár egy keményebb társ mindenképpen kell mellé, hiszen védekezése még hagy némi kívánnivalót maga után, kell mellé egy olyan pár, aki elfedi ezt a hiányosságát.

A legnagyobb esély természetesen arra van, hogy marad San Antonióban. Gregg Popovich azt nyilatkozta, hogy a keret magja együtt marad jövőre is, de ebbe ő nem biztos, hogy beletartozik. Viszont három éve tanulja a Spurs rendszerét, megszokta, őt is megszokták, úgyhogy nem biztos, hogy kockáztatnak egy nagyobb névvel, aki viszont esetleg nem képes azonnal átlátni azt a játékot, amit az idei döntős játszik - ez nagyon fontos kérdés lesz náluk, hiszen Duncanéknek sok dobásuk már nincs.

Chris Kaman (Dallas Mavericks, UFA)

Nagyon becsapós Kaman, vagyis játékának stílusa, mert majdnem mindenki támadójátékáról ismeri, közben pedig az egyébként gyengeségének tartott védekezésben jóval hasznosabb kosaras összességében. Nagyon sokat vállal még mindig elöl, de magasemberhez képest gyenge százalékkal dolgozik - bár idén legalább 50% fölött volt a TS-e, 10 éves profi karrierje során harmadjára. Csak 20.7 percet töltött átlagban a parketten, ami újoncszezonját figyelembe véve is a legkevesebb, ez pedig elég sokatmondó adat. Átlagai is visszaestek természetesen, már csak 10.5 pontot és 5.6 pattanót hozott meccsenként a konyhára, de lepattanózása egyébként nagyjából egy szinten mozog egész pályafutása alatt a 36 perces átlagok alapján.

Várható fizetés: bi-annual - MLE

Érdekes csapatok: mindenki, akinek nincs még cserecentere

Ha komoly GM-ek dolgoznak a ligában - és ebben az irányban elég komoly előrelépés történt az utóbbi időben -, akkor se kezdő nem lesz már sehol Kaman, se MLE-nél nagyobb szerződést nem kaphat. Gyakorlatilag bárhova elfér a padra, ha egy csapatnak esetleg nincs még a cserék között ötöse, de nagyon óvatosan kell vele bánni, mert elég komoly labdatemető, ezért fiatalokra épülő együtteseknél csak úgy van értelme, ha a padra nagyon hiányzik egy olyan ember, aki képes magának megteremteni a helyzetet és el is akarja vállalni ezeket a szituációkat. Bajnokesélyesek valószínűleg szintén átgondolják az ő szerződtetését, mivel annyira viszont a játék egyik elemében sem jó, hogy egy specialista, vagy egy magát a csapat érdekei alá jobban bekényszerítő középjátékossal ne érje meg jobban aláírni.

Samuel Dalembert (Milwaukee Bucks, UFA)

Csak a nevéből fog megélni idén nyáron is Dalembert, ez a szezonja ugyanis kifejezetten pocsékul sikerült. A Bucksnál mindössze 47 találkozón lépett pályára, és nem csak sérülések miatt hagyott ki meccseket, egész egyszerűen nem tudott bekerülni egy idő után a rotációba, Larry Sanders (és John Henson) fejlődése és a saját hozzáállása miatt még a padról sem számítottak rá. Pattanózása és védekezése a statisztikák alapján még mindig rendben van, hiszen átlagosan alig 16.3 perc alatt 5.9 pattanót és 1.1 blokkot hozott le összecsapásonként, kiegyensúlyozatlansága viszont jobban jellemző rá, mint bármikor korábban. Kifejezetten jó vétel lehet, de azzal fölösleges számolni, hogy egyenletes teljesítményt nyújt majd egész szezonban.

Várható fizetés: vet.min - MLE

Érdekes csapatok: bajnokesélyesek közül bárki

Komoly összeget már valószínűleg senki nem áldoz rá - úgy, mint tette ezt két éve a Houston, amikor két évre nagyjából 13 millió dollárt adtak neki. Már akkor is azt hangoztatta, hogy inkább a gyűrű, mint a pénz, de valószínűleg ő sem gondolta, hogy egy ekkora szerződést kap. Mivel azóta nem sok mindent tett hozzá a ligához, a veterán minimum sem elképzelhetetlen számára, ebben az esetben pedig valószínűleg a legjobb csapatok közül akar választani, már amennyiben azoknak szüksége van rá. A Heattel például már két éve is összehozták, nem lenne meglepő, ha most le is igazolnák, de minimális fizetésért szinte bárhová elfér.

Chris Andersen (Miami Heat, UFA)

Kisebb meglepetés volt, hogy olyan sokáig volt csapat nélkül, aztán a Miami elég nagyot szakított azzal, hogy leigazolta - rendbe rakta a floridaiak egyik legnagyobb gyengeségét, a lepattanózást, ezzel pedig meg is tette a magáét ahhoz, hogy bajnoki címet nyerhessen csapata. Sokat nem volt a pályán, így számai nem túl magasak, de elképesztően hasznos volt Birdman a Heatnek - a rájátszásban például 80.7%-kal operált mezőnyből, ami még akkor is nagy szó, ha tudjuk, hogy csak a mások által leosztott labdákat tette be a gyűrűbe, túl nehéz dolga nem volt.

Várható fizetés: vet.min - MLE

Érdekes csapatok: bajnokesélyesek közül bárki

Az szinte biztos, hogy a Miami meg akarja tartani és komoly esély is van rá, hogy marad a bajnoknál, de Andersen ilyen szempontból hasonlít Dalemberthez, szinte az összes, gyűrűvel kacérkodó alakulathoz elfér a padra. Annyiból teljes más, mint Haitin született társa, hogy ő minden este a legjobbját adja, jóval kiegyensúlyozottabban teljesítő játékos, így akinek ilyenre van szüksége, valószínűleg meg fogja keresni őt, akár egy évi 3-4 milliós ajánlattal is.

És a többiek:

Zaza Pachulia (Atlanta Hawks, UFA): A grúzok legjobb játékosának nem ez volt a legjobb szezonja, de játékideje is rendesen visszaesett ez egy évvel korábban tapasztaltakhoz képest. Zsákbamacskát nem nagyon árul már azzal kapcsolatban, mire lehet számítani tőle. Van rá esély, hogy marad a Hawksnál, de ha nem, akkor középkategóriától fölfelé bármelyik együttes elgondolkodhat a szerződtetésén az MLE egy részéért.

Jermaine O'Neal (Phoenix Suns, UFA): Vintage éve volt O'Nealnek, szépen összeszedték őt is a Phoenix-i csodadoktorok, hiszen több mérkőzést játszott, mint az előző két évben összesen. Főleg védekezésben volt faktor idén a Sunsnál, és emiatt megpróbálkozhatnak vele többen is, de kérdés, elhiszi-e valamelyik csapat, hogy Phoenix-en kívül is képes legalább a meccsek felén részt venni.

Cole Aldrich (Sacramento Kings, UFA): Eddig nagyon kevés lehetőséget kapott, pedig védekezésben egészen elfogadható szinten játszik Aldrich. Mivel 24 esztendős, ezért minimális pénzért megfelelő befektetés lehet bárki számára. Az biztos, hogy nagyot kell hajtania, hiszen egykor 1/11-esként kelt el, de negyedik évére már le sem hívták a csapatopciót. Gyakorlatilag bárki megpróbálkozhat a leszerződtetésével, mert minimális kockázattal lehet szerezni egy fiatal ötöst.

Nazr Mohammed (Chicago Bulls, UFA): Nem volt rossz éve Mohammednek - bebizonyította, hogy lehet még rá számítani akkor, ha valakit sürgősen elő kell venni a kalapból, de egyébként csak a padot koptatja, a rájátszásban pedig több emlékezetes momentuma is volt. Olyan csapatoknál jöhet szóba, akiknek olcsó backup C kell, és leginkább a védekezésre helyezik a hangsúlyt. Valószínű, hogy marad Chicagóban, szeretne a Bulls játékosa maradni és minimális pénzért van is rá esély, de ha nem, akkor a Pacers vagy a Grizzlies padján is elférhet, mindkét gárda profiljába illik.

Tyimofej Mozgov (Denver Nuggets, RFA): Mozgov esetében az a kérdés, hogy ki mennyi potenciált lát még bele, ugyanis ligába kerülése óta nem igazán fejlődött semmiben, és idén már csak 8.9 percet töltött a parketten. Hatalmas test és egészen jó pattanózó is, de talán itt meg is rekedtünk pozitívumai felsorolásánál - Kosta Koufos ki tudta szorítani a rotációból, ez elég sokat mond róla. Egy olyan csapatnál lehet értelme, akik még a játékosok fejlesztésével vannak elfoglalva és cserecenter kell nekik, de 4 milliós QO-ját nem éri meg, vannak nála sokkal jobb befektetések is a piacon, így kérdés, hogy ajánl-e neki valaki egyáltalán ezt megközelítő kondíciójú szerződést.