A legszorosabb pontkirályi cím

37 esztendővel ezelőtt, 1978. április 9-én rendezték az 1977/78-as alapszakasz utolsó meccseit, amin pályára lépett a pontlista első két helyezettje, a Denver Nuggets dobóhátvédje, David Thompson és a San Antonio Spurs legendás kettese, George Gervin is.

A Denver a Detroit Pistons vendége volt, és végül egy nagyon szoros meccsen 139-137-es vereséget szenvedett a coloradói alakulat, a találkozó azonban nem erről, hanem a Thompson által dobott 73 pontról maradt híres. Ennyi pontot akkoriban csak Wilt Chamberlaintől láthatott a közönség: ő 1962 januárjában és novemberében dobott kétszer is 73-at, 1961 decemberében 78-at, 1962. március 2-án pedig 100-at, de más nem jutott ilyen magasságokba. Több mint 15 évet kellett várni, mire valaki újra elérte ezt a szintet - azóta is a második legtöbb dobott pont ez egy hátvédtől Kobe Bryant 81 pontja után.

Ugyanezen a napon azonban a Spurs a New Orleans Jazz vendége volt, és a San Antonio is kikapott, méghozzá 132-153-ra. A pontlistát a játéknap előtt vezető Gervin valószínűleg tudta, hogy produkálnia kell, így Thompsonhoz hasonlóan ő is karriercsúcsot gurított, 63 egységet szerzett ezen a találkozón. Thompson olyan magasságokba írta be magát, ahova korábban lehetetlennek tűnt, Gervin azonban így is a nap hőse lett végül, 27.22 pontos átlagot ért el ugyanis az idény végére, míg Thompson a 73 pontjával is csak 27.15-ös mutatóval büszkélkedhetett - minden idők legszorosabb pontversenyét ezzel a Spurs játékosa nyerte.

(Sajnos videófelvétel egyik mérkőzésről sem készült.)

A két gárda közül a Spurs (50-32) keleten, míg a Denver (48-34) nyugaton lett második kiemelt ebben az idényben, a San Antoniót azonban gyorsan kiütötték - az első körben nem kellett játszaniuk, a másodikban viszont a későbbi bajnok Washington Bullets 4-2-vel búcsúztatta őket. A Denver a nyugati második körben verte a Milwaukee Bucksot 4-3-ra, viszont az egy évvel későbbi bajnok, ebben az idényben "csak" döntős Seattle Supersonics 4-2-vel elütötte őket a finálé lehetőségétől.

Az ekkor 23 éves Thompson egyébként pályafutása elején és csúcsán volt - 1975-ben draftolta a Nuggets, egy évet tehát lehúzott az ABA-ban, aztán az első két NBA idényében az All-NBA első csapatba választották - volt emellett ABA és az ezt követő idényben (1978/79) NBA All-Star MVP is -, hat produktív, 20 pont fölötti szezon után azonban visszaesett teljesítménye. 1978-ban 5 évre 4 millió dollárért írt alá, ami akkor rekordnak számított, sokat járt azonban bulizni, térdsérülései is voltak, így 1984-ben abba is hagyta.

Gervin valamivel idősebb volt, 25, de ő is az ABA-ból jött a Spursszel. A liga egyik legnagyobb sztárja lett, miután az ABA-ben 3, az NBA-ben pedig 9 alkalommal lett All-Star, az NBA-ben ötször volt az első csapat tagja, kétszer a második ötösbe választották be, ő is volt All-Star gála MVP, pont egy évvel Thompson után (1979/80), ez a pontkirályi címe pedig csak a kezdet volt: 5 éven belül négyszer nyerte el a díjat, csak 1980/81-ben nem övé volt a trófea ebben az időszakban. Minden idők egyik legjobb scorereként és dobóhátvédjeként tartják számon, aki 12 szezonon keresztül átlagolt 20 pont fölött, és még utolsó idényében is 16.1-es mutatója volt.