Andrew Wiggins az év újonca vagy van reális kihívója?

11 éve nem várta ekkora lelkesedés a draftot, mint tavaly nyáron - Andrew Wiggins, Jabari Parker, Julius Randle, Joel Embiid, a közéjük furakodó Dante Exum és Aaron Gordon, Noah Vonleh, Elfrid Payton és a többiek. Még el sem indult az idény, de Exumról már tudható volt, hogy hosszútávú projekt lesz, és hogy Embiid valószínűleg nem lép pályára lábtörése miatt. Randle a szezon első meccsén törte el lábát, Vonleh nem kapott lehetőséget a Charlotte-nál, Gordon a gyenge kezdés után szintén eltörte a lábát, Parker pedig ACL-szakadást szenvedett.

Payton az utóbbi időben kezdett formába lendülni, de toronymagas esélyessé lépett elő januárra Wiggins, aki zsinórban 22 meccsen dobott 10 pont fölött, és az utóbbi 44 mérkőzéséből csak kétszer marad kétszámjegyű ponttermés alatt. Volt 31, 33 és 30 pontos meccse is - február elejére gyakorlatilag elértünk oda, hogy nem lehet tőle elvenni az Év Újonca címet, nem is csak saját teljesítménye, hanem a sérülések vagy lassú kezdés miatt teljesen elfogyó konkurencia miatt.

Nagyjából február második felében, harmadik harmadában - a Michael Carter-Williams távozását jelentő deadline után - kezdett kibontakozni a Philadelphia Sixersnél a 2013-as draft 6. választottja, az első idényét ACL-szakadás miatt teljesen kihagyó Nerlens Noel. Egészen félelmetes meccseket hozott le a center: 12 pont, 9 pattanó, 9 blokk, 4 szerzett labda a Pacers ellen, 8 pont, 13 pattanó, 5 blokk, 4 szerzett labda a Thunder ellen, de a sort lehetne még folytatni.

Noel jelenleg ott jár, hogy a liga egyetlen játékosa, aki legalább 1.8 szerzett labdát és 1.9 blokkot is átlagol egyszerre, a DEF Ratingben (100 támadásra vetített kapott pontok száma) az egész liga 7. helyén áll (98.6), és a teljes NBA 5. legjobbja Def Win Sharesben (3.8), pedig nem sok győzelmet osztogathattak szét a statisztikusok a Phillynek, szám szerint 17-et (az előtte állók az Atlantából, a Golden State-ből, a Clippersből és a Memphisből kerülnek ki).

Noellel nagyjából egy időben, de leginkább március legelejétől kezdett újra szárnyra kapni a Chicago Bulls 2011-es draft 1/23-as helyén választott, mindeddig a spanyol Real Madridnál edződő játékosa, Nikola Mirotic. A montenegrói származású, spanyol állampolgársággal is rendelkező erőcsatár kihasználta Taj Gibson, Derrick Rose, Jimmy Butler és néha Joakim Noah hiányát: márciusi 13 meccsén hétszer jutott 20, ebből hatszor 25 pont fölé, hétszer pedig legalább 10 pontot termelt a negyedik negyedben, igazi go-to-guy-ként használja már Tom Thibodeau a végjátékokban.

Mirotic ebben a szakaszban 8.2 pattanót és 21 pontot átlagol úgy, hogy a külső dobás nagyon nem megy neki - mindössze 25%-kal tüzel kintről. Eredetileg pedig stretch 4-nak hozták át, de nagyon gyorsan kiderült, jóval sokoldalúbb annál, nagyon jól mozog labda nélkül és labdával is, nagyon jól használja ki, hogy az ellenfelek kihúzódnak rá, erőlteti a betöréseket, aminek meg is van az eredménye - a márciusi szakaszban 7.8 kiharcolt büntetője van meccsenként, amit 83.2%-kal be is ver.

Még mindig úgy gondolom, hogy Wiggins lesz az év újonca. Egyrészt jóval hosszabb szakaszra tehető jó teljesítménye, mint a másik két delikvensé, másrészt csak ő nyerte a Hónap Újonca címet nyugaton ebben az idényben, harmadrészt ő a leginkább várt név, a legnagyobb sztár és a legnagyobb potenciál is. Az első statisztikában, amit megnézel, abban is Wiggins a legjobb magasan (15.8 pont, a másik két játékos 10 pont alatt van). Ettől függetlenül szerintem több szempont alapján is megverhetné őt Noel és Mirotic is.

Noel van csapatára a legnagyobb hatással hármuk közül, mert bár támadásban "fa" (9.5 pontját 48.5%-os TS-sel hozza), védekezésben akkora faktor már most - nemcsak az újoncokhoz viszonyítva, hanem ligaszinten is -, amekkora hatással nincs a játékra a másik két ember a támadójátékával. Félelmetes advanced statisztikákat hoz a Sixers centere, és bár számai az All-Star szünet után ugrottak meg, védekezésben már jóval korábban fellépett, egy továbbra is szedett-vedett keretet tud úgy összerántani hátul, amire a tapasztaltabbak közül is nagyon kevesen lennének képesek.

Mirotic 36 percre levetített statisztikákban veri Wigginst (17.7 - 16.1 pont), és bár ezt a statot nagyon óvatosan szoktam kezelni, és inkább nem szeretem, mint igen - nem véletlenül játszik valaki 20, a másik játékos pedig 30 percet -, Mirotic az utóbbi időben megmutatta, hogy bőven képes több játékperceket is tartalommal megtölteni. Dobáshatékonyságban jócskán veri mindkét ellenfelét - 55.5%-os TS-sel dolgozik, míg Wiggins csak 50.7%-ossal -, amit két oldalról is lehet magyarázni: Gasolék mellett kisebb figyelem hárul rá, de kevesebb labdája is van, mint Wigginsnek.

Az utóbbi időben egyik sem igaz, hiszen a Bulls 1-2. opciója lett márciusra a sok sérült miatt, ennek megfelelően rengeteg labdája is van, amit jól is használ ki, 31%-os össztriplamutató ide vagy oda. Esetében azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nem 16, illetve 17 győzelmes csapatokban hozza statisztikáit, hanem egy PO-os együttesnél, ahol jóval többet kellett letennie az asztalra, mielőtt egyáltalán pályára került, alapvetően nehezebb akadályokat kellett leküzdenie a lehetőségekért - az alkalommal azonban a szezon elején és most is élt, él. Cserébe nem lehet elhallgatni: hármuk közül ő a leggyengébb védő is egyben.

Összességében azt gondolom, sokan fognak elgondolkodni Mirotic és Noel nevén is. Van mibe kapaszkodni mindkét esetben, de a legkönnyebb választás Wiggins lesz, és annak is lesz alapja - például mert a ponttermése mellett ő a legjobb two-way játékos, hiába képzettebb támadásban Mirotic, és hiába sokkal nagyobb impact védekezésben Noel. Annyi biztos, hogy ha végre több sérült is visszatér, ez az újoncosztály beválthatja a hozzá fűzött reményeket, mert ebben a három emberben ha nem is szupersztár lehetőség, de franchise-húzónév opció mindenképpen van, Elfrid Payton is kezd az az irányító lenni, akit vártak a drafton, több nagy nevet pedig még csak nem is láthattunk a pályán.