Az NBA történetének legnagyobb szerződései

1. Anthony Davis, New Orleans Pelicans, 2015 (2016-2021)
5 év, 145 millió dollár

A liga történetének legnagyobb szerződését idén nyáron osztották ki, de aligha kétséges, hogy Davis megérdemli ezt a pénzt. A liga egyik, ha nem a legjobb erőcsatára már most, akinek gyakorlatilag egyetlen gyenge pontja van, ez pedig sérülékenysége, öröm az ürömben viszont, hogy nem krónikus problémái vannak, inkább kisebb-nagyobb bajok hol itt, hol ott. Megítélni persze utólag lehet majd, hogy megérte-e ezt az összeget, de most, a szerződés megkötésének pillanatában nincs kérdés, hogy még egy ekkora kontraktust is megérdemel Davis.

2. Kobe Bryant, Los Angeles Lakers, 2004 (2004-2011)
7 év, 136.4 millió dollár

Davis Kobetól vette el a "legnagyobb szerződést kapó NBA játékos" címet. Bryant 2000 és 2002 között háromszor bajnok volt a Lakersszel, 2003 nyarán azonban nemi erőszak gyanújába keveredett, ráadásul 2003/04-ben, a döntőben megbukott a Gary Paytonnal és Karl Malone-nal felturbózott aranysárga-lila alakulat. Közte és Shaquille O'Neal között helyrehozhatatlanul rossz lett a viszony. O'Nealt elcserélték, Bryant pedig szemezett a Clippersszel, végül maradt a Lakersnél 7 évre.

A döntés helyesnek bizonyult annak ellenére is, hogy 2004-ben Kobe nem éppen karrierje legjobb szakaszét élte. Háromszor lett új szerződése ideje alatt All-Star MVP, egyszer az alapszakasz legértékesebb játékosa, kétszer pontkirály és két bajnoki címet nyert 2009-ben és 2010-ben - mindkétszer ő lett a döntő MVP-je is. A pályán is megszolgálta a pénzét, de valószínűleg még több pénzt hozott a konyhára a marketingértékével, hiszen ebben az időszakban a liga arcaként kezelték - ha volt is kétség egy-két évig, végül egyértelművé vált, hogy a Lakers jó üzletet kötött.

3. Jermaine O'Neal, Indiana Pacers, 2003 (2003-2010)
7 év, 126.558 millió dollár

O'Neal négy évig az 5 pontos átlagot sem érte el a Portlandnél, majd ahogy átkerült Indianába 2000-ben, rögtön kivirágzott. Első idényében megnyerte a legtöbbet fejlődött játékos címet, majd a következő két szezonban All-Star lett 20/10 környéki átlagokkal. A még mindig csak 24 éves, de 7 szezont a ligában lehúzó magasember iránt érdeklődött a San Antonio Spurs is, de maradt Indianában, méghozzá nem kis összegért, ez akkor a legnagyobb kontraktusnak számított - Kobe egy évvel később kötötte szerződését.

Nagyon felemás a kép, hogy mennyire érte meg ez az Indianának. 4 évig még All-Star volt és a 20/10-es átlagok megvoltak - néha fölötte, néha alatta volt néhány tizeddel ezeknek, de jó játékosnak számított még ebben a szakaszban. A 2004-es Malice at the Palace aztán a csapatnak is keresztbe tett és neki is elég komoly fordulópont volt. Egyre többet volt ezt követően sérült, 2007 nyarától kezdve pedig egyértelműen túlfizetetté vált - 13 pont és 6-7 pattanó környékére estek vissza átlagai 20 milliós fizetése ellenére is. Más kérdés, hogy Roy Hibbertre, TJ Fordra és Rasho Nesterovicra így is be tudták őt váltani 2008-ban, de összességében nem érte meg ezt a pénzt, amit kapott.

4. Kevin Garnett, Minnesota Timberwolves, 1997 (1999-2005)
6 év, 126 millió dollár

A ligába a középiskolából berobbanó Garnett-tel már harmadik szezonjában megegyezett a Timberwolves, miután már a második idényében All-Star volt a feltörekvő magasember - ez a szerződés egyébként az előző háromhoz hasonlóan szintén a legnagyobb volt megkötése pillanatában.

Nem sok okos dolgot csinált ebben az időszakban a Timberwolves, ez viszont mindenképpen azok közé tartozott. Garnett a kontraktus minden évében ott volt az All-Star gálán (kivéve 1999-et, amikor nem rendeztek ilyen eseményt a lockout miatt), minden szezonban az All-Defensive első, illetve az All-NBA első vagy második csapat tagja volt, nyert All-Star és alapszakasz MVP címeket - nem rajta múlt, hogy csapata egyetlen szezont leszámítva képtelen volt komolyabb eredményt elérni a rájátszásban.

4. Rashard Lewis, Orlando Magic, 2007 (2007-2013)
6 év, 126 millió dollár

A Garnett-tel "holtversenyes" Lewis 1998-ban került a ligába és két halványabb szezon után egyre nagyobb szerepe lett a Seattle Supersonicsnál. 20 pontos, 5-6 pattanós játékossá fejlődött, ráadásul egészen hatékony scorer is volt (58-59%-os TS-sel dolgozott 2004 és 2007 között), de védekezése egyáltalán nem volt kiemelkedő. Ennek ellenére tömte ki a már 27 éves, a ligában 9 évet lehúzó játékost az Orlando Magic, majd került hozzájuk végül egy sign-and-trade keretein belül.

Ha volt olyan kontraktus, amely már a megkötés pillanatában "bűzlött", akkor ez volt az. Lewis messze nem ért ennyi pénzt soha, ráadásul a Magicnél egy tripladobót csinált belőle Stan Van Gundy Dwight Howard mellé. Még volt két jó szezonja (17-18 pont), de 2009 után 13 pont környékére esett vissza, a felét sem érte már fizetésének. Végül az ugyanúgy használhatatlan, ugyanúgy albatrosz szerződéssel rendelkező Gilbert Arenasra passzolták el, a Washington New Orleansba lőtte tovább 2012-ben, onnan pedig kivásárolták - a liga történetének egyik legbutább megállapodása volt a csapat szempontjából.

6. Carmelo Anthony, New York Knicks, 2014 (2014-2019)
5 év, 124 millió dollár

Melo a nem sok sikert hozó denveri évek után 2011-ben került át a Knickshez, ahol 2012/13-ban pontkirály is lett. Ezek után tavaly nyáron természetesen mindent megtett a New York, hogy megtartsák az akkor már 30 éves kiscsatárt, és bár Anthony sokáig habozott a Knicks és a Chicago Bulls között, végül a maradás mellett döntött. Előző idénye pocsék volt a sérülések miatt és elég felemás a megítélése - többen egysíkú scorernek tartják, aki nem képes egy csapatot elvezetni, mások még reménykednek abban, hogy erre rácáfol majd. Jelen pillanatban közel sem egyértelmű, fog-e ennyit érni Carmelo akár a Knicksnek, akár másnak, de ahogy Davisnél, úgy nála is meg kell várni, hogy kifusson ez a megállapodás, akkor lehet megítélni majd.

7. Joe Johnson, Atlanta Hawks, 2010 (2010-2016)
6 év, 123.658 millió dollár

Johnson a phoenixi évei után 2005 nyarán került át az Atlanta Hawkshoz, ahol nagyobb szerephez jutott, mint korábban a Sunsnál. Végig 20 pont fölötti játékos volt, négyszer az All-Star gálára is elvitték, ettől függetlenül kissé vaskosnak tűnt 2010 nyarán a neki tett 6 éves, 123.6 milliós ajánlat, hiszen már elmúlt 29 éves és az iso-Joe-n kívül sok mindent azért nem tudott felmutatni.

Mint aztán kiderült, nem is kötött jó üzletet vele a Hawks. Soha többé nem átlagolt 20 pontot, két 18 pont környéki idény után, 2012 nyarán a Brooklyn Netshez cserélték. Érdekesség, hogy napra pontosan 3 éve történt ez a tranzakció, amelyben több role player mellett egy 2013-as első köröst is kapott az Atlanta, sőt, az idei drafton is megcserélhették az első körös pickeket, így kerültek előre a 29. helyről és így került az első kör majdnem legvégére a Nets. Johnson azóta is folyamatosan gyengülő teljesítményt nyújt, így elmondható, hogy nagyon nem érte meg a neki adott összeget.

8. Chris Webber, Sacramento Kings, 2001 (2001-2008)
7 év, 122.719 millió dollár

Webber régóta a ligaelit tagja volt már ekkor, hiszen már Washingtonban is voltak 20 pontos idényei, aztán 1999-es Sacramentóba kerülésekor azonnal megnyerte a pattanókategóriát (13.0), a 2001-es nyár előtti utolsó két évben All-Star is lett, ráadásul legjobb idényét produkálta 27.1 ponttal. Nem volt meglepetés, hogy kitömték az akkori liga (egyik) legszórakoztatóbb kosárlabdáját játszó csapat egyik legjobb játékosát, így kapott Webber 122 millió dollárnál is többet 2001 nyarán.

A következő két idényben is All-Star volt, járt csapatával a nyugati főcsoport döntőjében és 23, illetve 24.5 pontos átlagai voltak. 2003 után nagyon sokat volt viszont sérült, így a 2004/05-ös idény közben Philadelphiába cserélték. Még a Sixersnél is 20.2 pontot és 9.9 pattanót átlagolt 2005/06-ban, utána viszont teljesen visszaesett, ki is vásárolták és már csak minimum szerződésekért játszott. A sérülései megrövidítették karrierjét, pedig teljesítménye alapján a 7 évből az első 5-ben megszolgálta pénzét.

9. Tim Duncan, San Antonio Spurs, 2003 (2003-2010)
7 év, 122.007 millió dollár

Ez az a szerződés, amit se akkor, se azóta nem kérdőjelez meg senki, hiszen 2003 nyarán 2 bajnoki cím, 2 döntő MVP, 2 alapszakasz MVP, egy All-Star gála MVP cím és számos elismerés állt már Duncan háta mögött. Új szerződése alatt 2005-ben döntő MVP lett, még kétszer bajnoki címet szerzett és folyamatosan az All-NBA és az All-Defensive csapatoknak is tagja volt, ráadásul minden évben ott volt az All-Star gálán is. Duncan jelentőségével, hatékonyságával, nagyságával kapcsolatban ritkán merülnek fel kérdések, de azok biztos nem azt firtatják, megérte-e a pénzét.

10. Shaquille O'Neal, Los Angeles Lakers, 1996 (1996-2003)
7 év, 120 millió dollár

Nagy felhajtást kavart, hogy a liga egyik, ha nem a legnagyobb tehetsége, a már Orlandóban is négyszeres All-Star és 1994/95-ben pontkirály center Los Angelesbe igazolt ellenérték nélkül, a szerződtetés azonban nagyon bejött az aranysárga-liláknak. O'Neal a Lakersnél töltött ideje alatt, illetve 2003-ig bezárólag 26-30 pontos és 11-13 pattanós játékos volt végig, a 3 nyert bajnoki címnél ő volt mindháromszor a döntő MVP-je, egyszer volt az alapszakasz legértékesebb játékosa is, volt All-Star gála MVP, a főmeccsen minden évben ott volt és ötször választották az All-NBA első csapatba. A 2000-es évek elejének legdominánsabb játékosa volt, kérdés nélkül megérte ezt a pénzt még akkor is, ha 2004-re nagyon összeveszett aztán a csapattal és Kobe-val is, így távoznia kellett.

10. Damian Lillard, Portland TrailBlazers, 2015 (2016-2021)
5 év, 120 millió dollár

A Blazers irányítója eddig felemás teljesítményt nyújtott, hiszen Év Újonca tudott lenni Anthony Davis előtt, ám a három szezon alatt nem nagyon fejlődött, mostani szezonja gyengébben is sikerült a vártnál. Nála nagyon nagy kérdőjel, fog-e érni ennyit valaha, mert jelen állapotában a válasz nem, és nem tudni, mekkora fejlődési lehetőség van benne. Védekezésben nem túl sok szerintem, de kiegyensúlyozottabbá válhat támadásban, azzal pedig akár be is hozhatná ezt az összeget.

Lillard előrébb is kerülhetne egyébként ezen a listán, hiszen Davis és az ő szerződése is egyelőre becslés csak, a jövő évi sapka méretétől függ, hogy pontosan mennyit kapnak és nagyon valószínű, hogy mindketten valamivel többet a most megjelenteknél. Akkorát fog viszont ugrani a cap, hogy minden bizonnyal 2016-ban és 2017-ben teljesen újra lehet majd írni a Top20-as sorrendet, akkora szerződések fognak repkedni majd a kicsivel kevesebb mint 90, majd több mint 100 milliós fizetési sapka mellett.