Boston: újjáépítés vagy újjáépülés?
Az elmúlt hetekben számtalan pletyka röppent fel arról, hogy a Celtics gárdáját megbontják, a nagy öregeket elcserélik és elkezdődik az újjáépítés. A szirénhangok Rajon Rondo sérülésével csak erősödtek – a gárda azonban egyelőre házon belül megoldotta a gondokat, és ma hajnalban a Lakers ellen hatodik győzelmét is behúzta Rondo szalagszakadása óta. Nyilvánvaló, hogy lesznek majd visszaesések a gárda játékában, de Danny Ainge GM-nek alaposan fel van adva a lecke: mi ebben a helyzetben a legjobb megoldás? Építsük újjá a gárdát, cseréljük el Paul Pierce-t és Kevin Garnettet, vagy hagyjuk, hogy Doc Rivers folytassa a munkát, és kezei alatt újjáépüljön a Boston?
A veteránok szemével
Paul Pierce 1998-as draftolása óta szolgálja a Celticset. Közel egy évtized után ő volt az, aki valódi vezérévé vált ennek a gárdának: Larry Bird 1990-től kezdve leginkább sérüléseit kúrálta és 1992-ben visszavonult, az utódjának szánt Reggie Lewis pedig 1993-ban, alig 27 évesen tragikus körülmények között elhunyt. Pierce (Antoine Walkerrel párban) emelte vissza a Celticset az őt megillető helyre a 2000-es évek elején, majd kitartott a nagyon sötét években is. Kevin Garnett 2007 nyara óta erősíti a csapatot, gyakorlatilag percek alatt zöld lett a vére. A napokban arról szóltak a hírek, hogy Garnettet elcserélik a Clippersbe – a nagyember azonban kijelentette: minden cserét megvétóz (megteheti), és nem megy sehová. Garnett családi rezidenciája Malibun van, ennek fényében különösen figyelemreméltó, hogy mennyire ragaszkodik a gárdához (nem valószínű, hogy a ködös-füstös Boston vonzaná ennyire).
Jelenleg úgy néz ki a szituáció, hogyha bontanák a csapatot, akkor Garnett no-trade klauzulája miatt (megvétózhatja elcserélését) csak Paul Pierce-nél lehetne kezdeni a sort – GM legyen a talpán, aki ezt meg merné húzni a Celtics elmúlt 15 évének legfontosabb alakjával.
Ha már GM: Danny Ainge előélete adhat még egy csöppnyi pikantériát a történetnek. Ainge a Larry Bird, Kevin McHale és Robert Parish fémjelezte Boston Celtics tagjaként nyert bajnoki címeket a nyolcvanas években, 1988-ban az All-Starra is beválasztották – majd 1989-ben elcserélték a fiatal centerre, Joe Kleine-re azzal a jelszóval, hogy ő pótolja majd az öregedő Robert Parish-t. Nem véletlenül nem ugrik be egyből Kleine arca az NBA-rajongónak: a csere idején már 36 éves Parish ugyanis még 1991-ben, 38 évesen is All-Star volt, Kleine pedig a padot koptatta mögötte. Ainge tehát saját bőrén tapasztalhatta, milyen ez a helyzet – illetve azt is láthatta, hogy egyáltalán nem biztos, hogy minden esetben igaz: az új jobb.
A fiatalok szemével
A legfrissebb hírek szerint Rajon Rondo csak részleges szakadást szenvedett, és már az októberi edzőtáborra teljes értékű harcosként térhet vissza – egyedül viszont kevés lesz ahhoz, hogy a tehetséges fiatal játékosokat elnavigálja. A rutinja talán már elegendő lenne, de vehemens természete, hirtelen kitörései miatt még igencsak elkel mellette néhány rutinos róka, ellenkező esetben az érzelmei a csapatot is rossz irányba terelhetik (különösen ugye azért, mert a liga legjobb gólpasszadójáról beszélünk, aki alapvetően határozza meg a Celtics támadójátékát).
Avery Bradley, Jared Sullinger, Fab Melo nagyon fiatalok, mellettük Jeff Green és Courtney Lee sem rendelkezik túl nagy tapasztalattal – nekik még óriási szükségük van arra, hogy Pierce és Garnett irányt mutassanak nekik, illetve magában a játékban is tanuljanak tőlük.
A szurkolók szemével
A Boston Celtics szellemiségére nem jellemző, hogy korábbi kedvenceiket eldobják csak azért, mert kiöregedtek, és fizikálisan nem bírják már annyira a gyűrődést – sokkal inkább jellemző volt korábban, hogy kisebb szerepben, de próbálták őket a csapatnál tartani. Paul Pierce és Kevin Garnett is annak a vonulatnak a legújabb képviselői lehetnek, amely Bob Cousy-val és Bill Russell-lel vette kezdetét, és beletartozik John Havlicek, Larry Bird, Kevin McHale és Robert Parish is. Parish kivételével mindannyian a Celticsből vonultak vissza (Parish pedig 41 évesen ment el…), és a mai napig standing ovation fogadja őket, ha megjelennek 1-1 meccsen. A helyi drukkerek túlnyomó többsége szemen köpve érezné magát, ha Pierce-t és/vagy Garnettet elcserélnék olyan állapotukban, amikor még hasznosak a csapat számára.
Pénzügyi szemmel
A Celtics jelenleg 76 millió dollár környéki fizetéssel rendelkezik (7. legtöbb az NBA-ben), ami már luxusadó-kategória, ugyanakkor ahhoz képest, hogy Pierce, Garnett és Rondo is a csapat tagja, nincsenek túlfizetve. Kevin Garnett 2012 nyarán nagyságrenddel kevesebb pénzért szerződött újra a csapattal: 21 milliós lejáróját három évre hosszabbította meg évi 11-12 milliós fizetéssel, ezért a pénzért még extra játékot hoz. Pierce majdnem 17 milliós fizetése 15 és fél millió alá csökken 2013-14-re, ráadásul lejáró lesz – Garnetthez hasonlóan Pierce is aláírna kevesebb összegért, ha ezzel lehetőség nyílik a csapat megerősítésére (azt ugyanis kijelentette, hogy teljes újjáépítésben nem akar részt venni, bajnoki címért akar küzdeni).
A csapat jelenlegi állapota: Under Construction
A Celtics a nyáron kisebb átalakításon esett át, hiszen Ray Allen távozott, a hátvédsor alapos vérátömlesztésen esett át (érkezett Jason Terry, Courtney Lee, Leandro Barbosa), a magas posztokon is sok volt az játékos (Jeff Green és Chris Wilcox szívproblémák után tért vissza, a drafton pedig Jared Sullinger és Fab Melo érkezett). Ez, akárhogyan számoljuk, hét új játékos – de idevehetjük Avery Bradley-t is, aki csak decemberben állhatott edzésbe. Ehhez képest a 26-23-as mérleg kifejezetten jó. A hatmeccses győzelmi szériában lévő Celtics úgy tűnik, éppen akkorra állt össze, amikor legjobbjuk, Rondo kidőlt – azért az nem mindennapi, és Doc Rivers munkáját dicséri, hogy a csapat játékát alapvetően meghatározó Rondo nélkül is olajozottan működik az alakulat. Az akarattal pedig, ami a jó védekezésben mutatkozik meg, sosem volt gond a 2007 óta tartó Garnett-érában – most sincs, az újonnan érkezők gyorsan átvették a Rivers-féle Celticsre (meg úgy általában, Bostonra) jellemző mentalitást.
Don’t do it, Danny!
Mindent mérlegre téve, ebben a gárdában jómagam még túl sok lehetőséget látok, hogy szét kelljen robbantani. A fiatalok-veteránok egyensúlya körülbelül ideális, a csapat felépítése, hozzáállása jó, a veteránok igazi vezetők. Ebben a fél szezonban az lehet a cél, hogy a sérültek (Rondo, Sullinger) kivételével a csapattársak teljesen összecsiszolódjanak, megtartsák a playoff-helyet és mindenki újabb rájátszásbeli tapasztalatokat gyűjtsön. Az már csak hab a tortán, ha esetleg mennek egy kört – de abban biztos vagyok, hogy a Celtics a mostani félkész állapotában is kőkemény ellenfél bárkinek egy négy meccsig tartó playoff-párharcban. A címben megfogalmazott kérdésre válaszolva, én az újjáépülés mellett szavazok.