Curry edzésmódszerei megreformálhatják a kosárlabdát?

Steph Curry teljesen hétköznapi alkata ellenére minden idők egyik legképzettebb kosarasává vált. Hogyan és milyen módszerekkel vált ilyenné?

Kezdjük picit távolabbról.

A 2010-es évek elején járunk, úgy tűnik, a világ kosárlabdázását egyre jobban meghatározza a fizikai, atletizmusbeli dominancia, a  '90-es években megszokott ideális posztmagasságokbeli különbségek (185 centis irányítók, 215-ös centerek) teljesen eltűnőben vannak (195-ös egyesek, 206-208-as nem pozíciós, hanem pick and roll- és alley-oop centerek a "trendik"), az inkább fineszből élő ászokat (Allen Iverson, Kobe Bryant) felváltják a modern kori ugró úthengerek (LeBron James, Russell Westbrook) a sportág trónján. Ekkor a kosárlabdával mélyebben és rendszeresebben foglalkozóknak az járt a fejükben, hogy a globalizációnak is nagyban köszönhetően egyre kisebbek a játékosok közti technikai képzettségbeli különbségek, a posztok is egyre inkább összemosódnak, így a sportágat kiegészítő, de azzal szükségszerű szimbiózisban működő tudományágak (sportágspecifikus kondi, sportdietetika, sportpszichológia, mentális felkészülés, no és a sportorvoslás, gyógytorna, rehabilitáció) és ezek minél fejlettebb és tudatosabb használata jelentik a különbséget egy-egy csapat, illetve játékos sikeressége között.

Ekkoriban tűnt fel az NBA színterén egy ügyes, gyors, jól dobó, de sérülékeny és egyelőre nem túl erős csapatban játszó ifjonc Stephen Curry személyében. Akkor még nem vetült főhősünkre ekkora figyelem, pláne nem beszélgettünk itthon kosaras körökben arról, hogy mekkora találmány a Strobe szemüveg, a Vertimax, a BallerBeats vagy a FitLight Trainer. Az egykori Hornets-shooter, Dell Curry fia azóta viszont túlnőte nem csak édesapja karrierjét, de lényegébe véve az egész világ kosárlabda felfogását elkezdte megreformálni, így már viszont egyre többen kíváncsiak, hogy a 2009-ben draftolt, átlagos vagy annál csak picit jobb NBA-játékosnak számító Steph Curry (aki ráadásul nem egy általában sztárokat nevelő egyetemről, a Davidsonről került a ligába, ahová még nem is feltétlen kifejezett NBA-prospectként került) hogyan is vált egy immáron háromszoros bajnok gárda vezérévé, illetve kétszeres MVP-vé, nagyon sokak példaképévé.

A történet sokkal hamarabb kezdődött és természetesen nem a speciális edzésmódszerekkel. 2011-ben, az NBA-ben csúszott a szezonkezdet a lockout miatt, az akkorra már felfutóban lévő, de még nagyon sérülékenynek számító hátvéd pedig próbált minden követ megmozgatni annak érdekében, hogy egyrészt ezt a problémáját levetkőzze, másrészt a lehető legjobb kosárlabdázó váljon belőle. Ekkoriban kezdett el együtt dolgozni Brandon Payne-nel, az Accelerate Basketball nevű egyéni edzői vállalkozás vezetőjével, trénerével, méghozzá Curry Charlotte-i otthonától egy órányira, egy erre kialakított, funkcionális teremben. Az irány - mint ahogy az a nevéből is sejthető - nem feltétlenül új dolgok tanulásáról szólt, hanem sokkal inkább a meglévő alaptudás felgyorsításáról, még jobb alkalmazásáról, tökéletesítéséről.

Abban nincsen semmi meglepő sem, hogy a világ jelenkori legfejlettebb kosaras eszközeivel tudott edzeni, de a fő fejlesztendő aspektus már inkább érdekes és elgondolkodtató. A cél igazából Curry agyának kosárlabda szempontú megedzése (volt), az úgynevezett neuro-kognitív  hatékonyság javításával. Aki utána nézett már bármilyen szinten is annak, hogy a GSW irányítója milyen módszerekkel tréningezik, sok képet találhatott Curry-ről speciális szemüvegben dobni vagy akár videójáték-szerű gépek előtt labdát pattogtatni, de felütve a google-t Dynair párnán elvégzett dobógyakorlatokkal, illetve kötelekkel szabályozott mozgássorokat is láthatunk a földkerekség egyik legképzettebb kosarasától.

Aki figyeli a 30 esztendős sztár játékát, láthatja, hogy van jópár olyan dolog, amikben Curry abszolút a világelitbe tartozik - ezek a teljesség igénye nélkül - a dobáshatékonyság, a védőktől való elszeparálás képessége és annak gyorsasága, a dobások kivitelezésének gyorsasága, a leütés és a dobás között eltelő idő, illetve az instabil(nak látszó) mozdulatok utáni koordináció-rendezés, de a dobások íve, stabilitása, a labda pörgése és a leütések sebessége, dinamikája is tanítani (vagy kemény edzéssorozattal elsajátítani) valók.

Ezen felül figyelemre méltó a GSW ászának döntéshozatali képessége is, ez nem csak támadásban, de védekezésben is szembetűnő - a legfelületesebb, de legszemléletesebb adat erre vonatkozólag az, hogy évek óta a ligaelitbe tartozik a szerzett labdákat tekintve is.

Mi a közös ezekben az értékekben? Legfőképp az, hogy lényegébe véve függetlennek attól, hogy milyen fizikumú, illetve atletikus képességekkel rendelkező játékos az alany, rengeteg gyakorlással és koncentrációval ezek az értékek mind javíthatók, tökéletesíthetők.

Az egyéni edzőre, Payne-re visszatérve Curry olyan módon megszerette és igényelte a külön foglalkozásokat, hogy évek óta utaztatja és elszállásoltatja a trénert, szezon közben és nem csak offseasonben annak érdekében, hogy minél többet és minél rendszeresebben tudja az ő irányításával használni a speciális eszközöket, ezzel tökéletesítve még tovább az említett neurokognitív hatékonyságát.

A módszer lényege az, hogy sokkal nehezebb körülmények között végzi el, illetve szimulálja a mérkőzéseken is előforduló helyzeteket, a tűréshatárát, a reakciógyorsaságát és ezzel a hatékonyságát is folyamatosan kijjebb/feljebb tolva, ugyanis ezeknél a gyakorlatoknál nem az a cél, hogy a játékosnak sikerélménye legyen, hanem hogy amit tud, azt egyre nehezebb körülmények között is képes legyen produkálni.

Ehhez pedig az agyat, ilyen módon a figyelmet és a hozzá kapcsolódó koordinációt próbálják javítani, hiszen mindennek az alapja az, hogy az információt minél hamarabb megszerezze az alany és azt minél jobban tudja hasznosítani - egyre több figyelemelvonó, hátráltató tényező között is.

Pár szóban az eszközökről:

Talán a legismertebb eszköz lett mára a felsoroltak közül a Strobe szemüveg, aminek a funkciója az, hogy a látást ütemezett módon korlátozza, így megnehezítse a játékos számára a látással kapcsolatos információk - így az egyensúly fenntartását, visszaszerzését is - befogadását és értelmezését. Ez a labdaátvételtől a dobáson át a labdavezetésig minden egyes mozdulatsornál nehezítő körülmény tud lenni, ráadásul több fokozattal lehet gyakorolni annak érdekében, hogy az alanyt lehessen szoktatni, átvezetni az egyre nehezebb feladatvégzésre, ugyanazon mozdulatsorok, akár csak dobógyakorlatok közben is. Ilyen módon pedig a mérkőzéseken egyszerűbb, "könnyítettebb" helyzetben kell tudni hatékonyan kivitelezni ugyanazokat a mozdulatsorokat.

A FitLight Trainer a másik olyan eszköz, amit mára elég széles körben használnak - nem csak a sportban, de még az amerikai hadseregben is. Egy dán kézilabda-mágus fejlesztette ki az eszközt, első körben azért, mert kapusa reakciógyorsaságát akarta javítani, de mára óriási népszerűségnek örvend világszerte - Curry és több sikeres kosaras (pl. Irving vagy Karl-Anthony Towns) mindennapjainak része az ezzel való gyakorlás. Lényegébe véve összetett feladatok elvégzésére alkalmas, irányítható, programozgató, érintésre reagáló lámpákról beszélünk, melyek akár a földre helyezve, akár más pozícióban használhatók arra, hogy a játékosok reakcióit gyorsítsák.

A VertiMax egy, talán még összetettebb köteles, hevederes eszközrendszer, aminek több funkciója van, ezek közül talán a legfőbb, legismertebb a játékosok, sportolók statikus izomzatának minél dinamikusabbá tétele, egy egyszerű példával élve ha valaki magasra tud ugrani, akkor azt arra sarkallja, hogy minél gyorsabban ugorjon ugyanolyan magasra, de a leütés, dobás kombinációk és a stabilitás fejlesztésére is alkalmas.

A BallerBeats program pedig egy olyan, játékosnak tűnő, de borzasztó hatékony munkaeszköz, ami talán a Guitar Hero programhoz hasonlítható, hiszen itt is ütemre kell értelmezendő információk alapján feladatokat végrehajtani - különböző ikonok bizonyos labdavezetési gyakorlatokat szimbolizálnak, de ezek időzítése, erőssége és precizitása is fontos, a program pedig azonnal, direkt módon szenzorok segítségével rögtön ki is értékeli, hogy milyen hatékonysággal végezte el a játékos az adott feladatsorokat.

Ezek mellett számtalan egyéb eszközt használ Curry nap mint nap, beszélhetünk itt a tapadást nehezebbé tevő kesztyűről, a labdát csúszósabbá tevő, arra ráhúzható zsákról, különféle méretű, nehezített labdákról, gyűrűt szűkítő felszerelésről, vagy akár szenzoros labdákról, melyek pontosan mérni tudják, hogy milyen ívben, milyen pörgéssel dobott épp a játékos. Az ehhez a szervezethez (Accelerate Basketball) hasonló területen dolgozó I'm Possible csoport egy területileg felosztott palánkot is használ, mely a dobás ívét, szögét hivatott javítani.

Az említett eszközök tehát nem csak, hogy segítik a fejlődést, de pontos jelzést is adnak arról, hogy az ideálishoz képes éppen hol tart az alany és milyen irányban kell javulnia annak érdekében, hogy tökéletesíteni, gyorsítani tudja a mozdulatait, döntéseit.

Folytatva a sort az itthon is már elég széles körben elterjedt Dynair párna és az arról való dobás óriási segítséggel volt nem csak a stabilizáció tökéletesítésében, de a korábbi sérülékenysége kiküszöbölésében is, hiszen ezzel a teste, izomzata, ízületei sokkal gyorsabban és pontosabban tudnak korrigálni szinte bármilyen egyensúly vesztett helyzetből.

Az itthon is legismertebb eszköz pedig az adogatógép, amely már a magyar kosárlabda utánpótlásban is elterjedt, sőt, az akadémiák számára kötelezően beszerzendő eszköz is egyben - érdekesség, hogy Curry-ék pontosan ugyanezzel a típussal/modellel edzenek a mai nap is, sőt, szerkesztőségünk az minap Barcelonában, Hanga Ádámék edzésén is ugyanezzel a felszereléssel találkozhatott, így ebben megállapíthatjuk, hogy itthon is a legmagasabb szintű eszköz érhető el a játékosok számára.

Curry-re visszatérve, Payne azt mondja róla, hogy már az első pillanatban látta, hogy olyan intelligenciájú játékossal van dolga, aki nem csak végrehajtja a feladatokat, de teljes mértékben tisztában van vele, hogy adott feladatsorok és eszközök hogyan és milyen módon segítik az ő fejlődését, így nem véletlen az sem, hogy az utóbbi bő hat évben a módszer legkiválóbb "arca" lett, hiszen magáért beszél, hogy honnan hová jutott el ez idő és ennyi elvégzett munka után.

Ha már az agy és a koncentráció tréningezése, akkor beszélhetünk olyan gyakorlatokról is, melyek közben például egyszerűbb matematikai feladatokat kell fejben elvégeznie Curry-nek és mindeközben dobnia vagy egyéb labdás gyakorlatot végrehajtania.

Ezek vezettek oda, hogy - Steph Curry szavaival élve - ne a labda legyen a legnagyobb gondja, annak vezetése, megszelídítése mára teljes automatizmussá váltak a játékos (és persze sokan mások) életében, így marad idő, energia és fókusz arra koncentrálni, hogy a védőről, illetve a csapatársak helyzetéről minél több információt tudjon befogadni a játékos, ez által pedig még jobb és gyorsabb döntéseket hozni azzal kapcsolatosan, hogy miként tud túljárni ellenfele eszén, illetve kihasználni társai helyzeti előnyeit.

Egy komolyabb nemzetközi kutatás - melyet a Montreal Egyetemen Jocelyn Faubert professzor vezetett - kimutatta, hogy a profi sportolók sokkal gyorsabban képesek reagálni és információt befogadni, értelmezni vizuálisan, mint akár az éltanulók vagy az egyetemi szinten sportolók. Ez is arra utal, hogy az a terület, mely világ szinten a leginkább fejleszthető a versenysportolók esetében, leginkább az agy és a koncentrációs képesség javítása, amiben még beláthatatlan nagyságú fejlődési potenciál van.

A jövő óhatatlanul elkezdődött, s elnézve, hogy ez a módszertan milyen szinten adott esélyt a Curry-féle, nem szuperatléta, nem kifejezetten erős fizikummal megáldott sportolók számára a világ egyik legfizikálisabb, legatletikusabb sportágában, még belegondolni is hátborzongató, hogy hol lehet a határ, ha az emberi agyat és annak kihasználtságát ilyen mértékben jobban bele tudják vinni a sztárok saját képességeik fejlesztésébe.  Bárki, aki számára ezek az eszközök és módszerek elérhetővé válnak, rengeteg gyakorlással a jelek szerint igen komoly előnyre tehet szert a maga szintjén.

 

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus