Ébresztő Knicks!!! Ez itt a PLAYOFF!!!

Kezdjük ott a történetet, hogy a két hazai, majd az első bostoni mérkőzést bezsebelve vezet a Nagy Alma alakulata 3-0-ra a Keleti Főcsoport első körében. Itt mindenki elégedetten hátradőlt, a Tippmixen behúzta a negyedik meccsnél fix kettesként a NYK győzelmet, aztán nézett nagyot amikor élőben, vagy felvételről, vagy csak az eredményt megpillantva rájött, hogy hoppácska, itt valami bibi történt. Nem jött össze a söprés a Woodson-legénységnek. Itt kezdődtek el a problémák. Aztán odafordították a másik orcájukat is, és tegnap este belegyalogoltak hazai parketten is egy zakóba, méghozzá olyan meccsen, melyről lehet ideje korán le is mondott a Boston, mégis ők nyertek, s zárkóztak fel 3-2-re. Ennek fényében vetődnek fel kérdések, szép számmal. Nem sorolom fel az összeset, csak párat.

Hogy lehetséges az, hogy egy olyan edző - igen, Mike Woodson-ról van szó -, aki év egyik legjobb edzői teljesítményét nyújtotta, minden szempontból, nem képes egy épkézláb nyilatkozatot összehozni a mérkőzések alatt, után? Ez a tény különösen az eddigi utolsó, ötödik mérkőzésre igaz. Bizonytalan, ideges, egyszerűen képtelen kézben tartani a társaságot, pedig talán ezt emelhettük ki legnagyobb erényeként az alapszakasz során. A húzásaira -nem, nem zsákolt egyet sem- nehéz jelzőket találni. Amikor látja, hogy Anthony olyan szemellenzős játékot produkál, hogy a fal adja a másikat, akkor miért jegeli két mérkőzés óta (a harmadikon bő másfél percet kapott) Chris Copelandet? Láthattuk mire képes a 29 éves újonc, még törölközőt lóbál, mint a LAL-ban Sacre. Pfff... No comment! Bőségesen bizonyított, hogy ő hasznos cserejátékos, csapatember. Miért játszik Felton és Anthony 44-45 perceket, amikor van Kidd, Prigioni, Copeland, stb.? Érthetetlen és felfoghatatlan. Olybá tűnik, hogy Woodson a kantárt bedobta a lovak közé (Anthony, JR Smith) aztán hadd menjen a szekér. Ezzel csak egy "apró" probléma van, hogy nem megy! Totális tanácstalanság, értelmetlen dobások tömkelege, amiben az imént említett urak élen járnak. Car(Star)melo ami a kezébe kerül dobja, ebben hű társa JR is, így ketten a boston-i meccseken összehoztak 3-3 kosarat, melyekhez társul gólpassz. Impresszív, csak épp nem a csapatjáték szempontjából.

Kicsit szerényebben, ha kérhetnénk. Tiszteld az ellenfeled! Nagyon fontos tanács, melyet jó, ha észben tart mindenki. JR Smith, akiről azt hittük, hogy végre olyan játékossá vált, amilyennek már évek óta vártuk, kijön egy olyan performansszal, amitől tátva marad a szánk. Persze nem a pozitív kicsengése miatt. A harmadik meccsen kiosztott Terry-nek egy "szép" könyököst, méghozzá teljesen feleslegesen. Eredmény? A liga -jogosan- elmeszelte egy meccsre. Jött a második rész rögvest! Az év legjobb hatodik emberének választott - általunk is- játékos, visszatérése napján, talpig feketékben jelent meg az ötödik meccs előtt, mondván, hogy már a Boston kiesését gyászolja, gyászolják. Persze, média, meg egyéb nyalánkságok. De könyörgöm... a PO első körében! Kérem Uraim! Tanúsítsunk kellő komolyságot. Majd -ha eljutnak oda-, akkor a Heat játékosainak ki lehet öltözni 3-1-nél. 

Egy szó, mint száz, most ott tartunk, hogy a hét emberes rotációval játszó Celtics olyan kártyát tart a kezében, mellyel izzadságcseppet, mit cseppet, tenger hozhat a New York-iak fejére, homlókára. Ugyanis, ha behúzzák a hatodik meccset a Kelták, akkor úgy mehetnek az utolsó meccsre a Madison Square Gardenbe, hogy 0-3-ról felállva egyenlítettek, ezáltal bejuthatnak a következő körbe.

Tehát! Kedves New York Knicks! Ébresztő!!! Ugyanis ez már a rájátszás, PLAYOFF!!!