Erősorrend 2016/17 - November

30. Brooklyn Nets (4-11)

Önmagukhoz képest parádésan kezdtek, 4-5-ös mérlegük is volt, azóta jött 6 vereség. Jeremy Lin kiesése árnyalhatja összességében a képet, de hátul még nagyobb gondjaik vannak, mint elöl - kezd azért realizálódni, hogy kevés olyan játékosuk van, aki NBA-szintű, vagy nagyobb szerepet kell játszaniuk annál, amire egyébként képesek lennének. Legit vita tárgya lehet a 29. helyük, Kenny Atkinson szépen villantott is a szezon elején, de szerintem nekik egyértelműen csak lefelé vezet az út innentől.

29. Dallas Mavericks (2-13)

Csak azért nem utolsók, mert rengeteg sérültjük volt, Dirk Nowitzki, Deron Williams és JJ Barea is hagyott ki rendesen, utóbbi ráadásul még hetekig nem lesz bevethető. Ennél feljebb viszont még a "wishful thinking" sem viszi őket, mivel amikor mindenki bevethető volt, akkor is pocsékul játszottak elöl - védekezésben a triplák levédését leszámítva úgy, ahogy tartják magukat, előre viszont egyelőre nincs NBA szinten az, amit csinálnak. Ha így folytatják, egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy nem fognak tankolni akkor is, ha esetleg már mindenki játszhat - Mark Cuban nem szereti, nem is csinálták soha, de -20-as győzelem-vereség mutatóból nem fognak visszajönni három és fél hónap alatt PO-helyre, úgyhogy van még kb. 2-3 hetük összeszedni magukat.

28. Phoenix Suns (5-12)

Ennél sokkal előrébb az idény előtt se vártam őket, két együttes pedig egyértelműen erősebbnek tűnik a mögéjük rakottak közül. Egyelőre a három hátvéd közül Devin Booker kicsit csalódást kelt a triplamutatója és az összhatékonysága miatt is, Brandon Knightnak meg csak simán nem megy a játék. Érdekesség, hogy védekezésben "egész jók" (21.), támadásban viszont Eric Bledsoe és TJ Warren ellenére sem hatékonyak (25.), de azt is hozzá kell tenni, hogy 17 meccsükből 11-et idegenben kellett játszaniuk, ez is bőven közrejátszhat az eddigi gyengébb játékukban.

27. Philadelphia Sixers (4-12)

A Sixers az utolsó 9 meccsén már 4-5-öt ment. A védekezésük teljesen rendben van már ligaszinten is (17.), a támadójátékuk az, ami Joel Embiiddel jó, Embiid nélkül viszont még mindig hulladék. Ennél jelentősen feljebb fognak kerülni valószínűleg, amint a centerről lekerül a perclimit vagy/és tud back-to-backeken is játszani, így viszont amikor nincs a pályán, akkor még mindig a régi Sixerst látjuk - Ben Simmonsról nem tudni, mikor térhet vissza. Egyelőre azért sem kerültek feljebb, mert 16 mérkőzésükből 11 otthon volt, baráti sorsolással együtt hozták a 4 győzelmet.

26. Orlando Magic (6-10)

Az Orlando 6-10-e szerintem rettentesen félrevezető mutató - az még hagyján, hogy 9 meccsük volt otthon, de az eddigi sorsolásuk több volt, mint baráti (a hat győzelmükből egy se jött 50% fölött álló csapat ellen, de kikaptak már a Wizardstól, a Sunstól, a Buckstól és a Heattől is többek között), ezután jön majd nekik a feketeleves. Hátul egész jól tartják magukat, jól védik a triplákat, kevés büntetőt engednek az ellenfeleknek, viszont ahogy arra számítani lehetett, az Elfrid Payton vezette támadórészleg katasztrófa - a 28. helyen állnak a triplamutatóban, ligautolsó a duplák hatékonyságát nézve, és összességében is csak két csapatot előznek meg. Amíg Payton az egyes és ilyen a szerkezetük, sokkal többre szerintem nem is lehet velük kapcsolatban számítani.

25. Washington Wizards (5-9)

A liga egyik legrosszabb padja az övék, de erre lehetett is számítani, viszont a védekezéssel úgy anblokk nagy gondjaik vannak, nemcsak a második ötösnek. Wall és Beal küzdenek, mint disznó a jégen, és alapvetően az előrejátékkal a kezdőötösnek nincs is baja, de hogy ezt meddig bírja ez az 5 ember, az nagy kérdés (se Wall, se Beal nem egy vasember), idegenben pedig eddig vállalhatatlanul játszottak a legtöbbször - az eddigi sorsolásuk azért annyira keménynek nem mondható, ehhez képest az 5-9 nagyon nem jó.

24. Miami Heat (5-10)

A Heat annyival kerül nálam a Wizards elé, hogy a védekezése eddig pazar (5.), ellenük dobják a legrosszabbul a duplákat (45.1%), és ellenük vállalják a legkevesebb hármast is (21.1). Támadásban borzasztóan kevesek eddig, de ezen Goran Dragic és Justise Winslow kiesése sem segített az elmúlt találkozókon. Amennyiben ők ketten visszatérnek, akkor erre a hátsó alakzatra építve megindulhat később a Heat.

23. Sacramento Kings (6-10)

A Kingsnek eddig nem volt könnyű a sorsolása a 9 hazai meccs ellenére sem (játszottak 2-2 alkalommal már a Torontóval és a Spursszel is, de a Clippersszel is megmérkőztek már és elmentek Portlandbe is), így főleg jól mutat a 6-10-ük. Kiválóan kezdtek, aztán volt egy kis hullámvölgyük, de Dave Joerger váltott smallballra, ez pedig bejönni látszik, a Rockets elleni zakó előtt verték a Thundert és a Raptorst is. Azt az egy dolgot nem értem, hogy Omri Casspi Joergernek kijét húzta meg, mert elvileg neki abban a small-ballban, amit most a Kings játszik, tökéletes helye lenne, a Kings állománya nem lett bővebb az elmúlt egy hónapban sem, mégis már az elcserélésén dolgoznak. Mindenesetre ha a védekezést nem is kapta össze a tréner, a támadójátékkal eddig eredményesek tudnak lenni.

22. Denver Nuggets (6-10)

A Denver egészen jó játékot hoz, de továbbra sem tudni, hogy merre haladnak, mit akarnak igazából. Ugyanaz a helyzet, ami tavaly, és amivel számoltunk a szezon előtt: sok jó játékos igazi vezér nélkül. Ami meglepő, hogy Emmanuel Mudiay sokszor vállalhatatlan játéka ellenére is behúztak már hat győzelmet - elöl-hátul a második legjobb pattanózók a ligában, ezzel tartják életben egyelőre magukat.

21. Milwaukee Bucks (6-8)

Khris Middleton kiesését egyelőre kifejezetten jól átvészeli a gárda, köszönhető mindez a Giannis Antetokounmpo, Jabari Parker kettősnek. A Bucks nagy baja, hogy rajtuk kívül nincs még csak kiegyensúlyozottan jól teljesítő játékosuk sem, így aztán a két fiatalon múlik nagyjából minden. Alapvetően ez nem egy rossz kezdőpozíció, de Middleton nélkül vérszegény - a hátsó alakzatot legalább összeszedték (15.) Greg Monroe rotáción kívülre rakásával, kifejezetten jól is mozognak így védekezésben. Idegenben nem megy nekik (1-4), azon kell állítaniuk, ha komolyan gondolják a rájátszást.

20. Minnesota Timberwolves (5-10)

Borzasztóan jók a statisztikáik, támadásban majdnem Top10-esek (11.), védekezésben pedig ahogyan az várható volt, Thibodeau egy kategóriát feljebb léptette őket (18.). Andrew Wiggins hullámzó, viszont amikor jó, akkor idáig tőle nem látott szinteken mozog, megtanult triplázni is. Zach LaVine is hozza magát, Karl-Anthony Towns pedig kevésbé van reflektorfényben, de 20/9-et átlagol így is. Egy valamit nem tudnak igazán: nyerni. Ez azért komoly probléma a sportban, de most már nemcsak a lehetőség van meg bennük, jól is játszanak, viszont egy-egy periódusban hagyják elmenni a meccseiket - ha ezt javítják, simán mehetnek feljebb itt és a tabellán is.

19. Los Angeles Lakers (8-9)

Az idény egyik, ha nem a legnagyobb pozitív meglepetése a Lakers, Luke Waltonnak sikerült azonnal átformálnia a játékot, ami nemcsak szórakoztató és előremutató a jövő szempontjából, de már most eredményes is - teszik mindezt utolsó előtti védekezéssel. Nehéz belőni még mindig a tényleges erejüket, szerintem ennél egyébként erre az évre nincs több bennük, de nem nagyon vannak olyan dolgok, amiket ne tudnának tartani támadásban a továbbiakban ahhoz, hogy megmaradjon a mostani eredményességük - talán Lou Williams 59.9%-os, illetve főleg Nick Young 62.1%-os TS-e ilyenek, az ő hatékonyságuk azért jó eséllyel romlani fog idővel.

18. New Orleans Pelicans (6-11)

Lehet, hogy kicsit korai ez, de igazából a Pelicans akkor sem volt vállalhatatlan, mikor Anthony Davis mellett kis túlzással D-Ligások alkották a keretét. A győzelmek nem jöttek, de mióta Jrue Holiday visszatért legalább, azóta behúztak 4 sikert zsinórban a ma hajnali vereségük előtt. Alvin Gentry 20 perc alá vitte Ömer Asik játékidejét, Terrence Jones-szal pedig sokkal jobban működik Davis is, a 13. helyük védekezésben leginkább ennek köszönhető - elöl voltak gondjaik Holiday visszatéréséig, azóta összekapták magukat ott is. Nekem a Lakershez hasonlóan ők is nagy pozitív meglepetés az előző idény után, még tartalékosan is volt tartásuk a legtöbbször, így még Buddy Hield játékidejének csökkentése is belefér az én szememben.

17. Indiana Pacers (8-9)

Jön az a négyes, amit igazából szimpátia és pillanatnyi forma alapján akárhova lehet rangsorolni. A Pacers nekem eddig csalódást okozott, de hozzá kell tenni, hogy mire elkezdhettek volna fejlődni, kiesett Paul George, nélküle pedig nyilvánvalóan sokkal kisebb nyerési esélyeik vannak bárki ellen. Ettől függetlenül elöl szinte egy fokkal nem lettek jobbak (21.), nagyobb sebesség ide vagy oda, hátul pedig a ligaelitből bezuhantak a középmezőnybe (16.). Mindkettőre lehet megoldás, hiszen a hátsó alakzatot alapvetően újra kell formálni, Myles Turner most már a központi figura Ian Mahinmi helyett, ez pedig időbe telik, elöl pedig szokni kell a nagyobb tempót, de jelen pillanatban nem tenném be őket a többi csapat elé.

16. Charlotte Hornets (8-7)

A Hornets a liga első felében van támadásban (13.) és védekezésben is (10.), de az látszik, hogy center poszton Cody Zeller mozgékonyságát nem tudják pótolni, zsinórban négy zakójuk van már, ebből hármon nem lépett pályára a center. Egyébként Kemba Walker kifejezetten jó idényt fut, Nicolas Batum most is sokoldalú, az első 11 meccsen nagyon rendben is voltak - akkor egy kicsit kedvező volt a sorsolásuk, a négy zakójukból pedig kettő hosszabbításban jött, így nem kell túlizgulni sem a jobb idénykezdetet, sem ezt a mostani streaket.

15. New York Knicks (8-7)

A Knicksnél a védekezés elkezdett javulni az utóbbi időben, de azért még mindig a liga hátsó részébe tartozik (26.), viszont elöl szépen kihasználják eddig Carmelo Anthony-t, a hatékonysága (50.3% TS) ellenére Derrick Rose gyorsaságát, illetve az általuk elvont figyelem miatt Kristaps Porzingist is. A Knicksszel is nagyon óvatosan kell egyelőre bánni, mert hiába jók elöl, ezt leginkább csak otthon tudják eddig (igaz, ott 7-2-vel állnak), idegenben eddig pocsék teljesítményt nyújtanak - ennél előrébb biztos nem raknám őket, amíg nem tudják a hazai formájukat saját pályájuktól távol is hozni legalább 2-3 alkalommal.

14. Detroit Pistons (8-9)

A Pistons egyelőre csak 8-9-cel áll, támadásban csak 20-ok, viszont védekezésben így is jók (6.), erre építve tartják eddig a hazai pályájukat - gyakorlatilag ugyanazt hozzák, mint a Knicks (7-2), csak nekik 2-vel több idegenbeli meccsük volt már (1-7). Ami miatt nálam ők állnak ennek a keleti brancsnak az élén, az Reggie Jackson hiánya - Ish Smith-szel hozták le eddig az idényt így, ami szerintem kifejezetten jó, én rosszabb kezdésre számítottam. Smith első számú irányítóként 6.4 gólpasszt kioszt 1.7 eladott labdára, de 43.7%-os TS-sel dolgozik, az két szinttel a vállalhatatlan alatt van valahol, így a 8-9 kifejezetten nagy dolog. Ha Jackson nem sérül le azonnal, borítékolható, hogy vele sokat fognak előre lépni.

13. Oklahoma City Thunder (9-8)

A Thunder egyelőre nagyon kapar azért a PO-ért, de szerintem ennél könnyebb dolguk a későbbiekben sem lesz. A túlságosan one-way játékosaik miatt lerakták a voksukat arra a verzióra, hogy a védekezést összeteszik (11.), támadásban pedig Russell Westbrooknak hagyják, hogy mint az őrült, ki letépte láncát, azt csináljon, amit akar. Ebből brutális statisztikák vannak, de a 6-1-es idénykezdet óta azért kiderült már, hogy folyamatosan győzelmek nem igazán. Victor Oladipo pedig kifejezetten jó idényt fut 17.7 dobott ponttal és 40.9%-os triplával, csak néha ugyanúgy nincs meghívva a Westbrook-partira, ahogy a csapat többi tagja. Ha legalább őt sikerülne folyamatosan játékba vonni, sokat dobna az OKC PO-esélyein.

12. Portland TrailBlazers (9-9)

A Portland egyelőre ligautolsó védekezéssel áll 9-9-cel, ez bizonyos szempontból hízelgő rájuk nézve, másrészt biztató. Az előző idényben látott szintet sem tudják hozni eddig hátul, de talán Festus Ezeli visszatérése jelenthet ebben majd előrelépést. Elöl semmi gondjuk nincs, Damian Lillard és CJ McCollum is borzasztóan jó hatékonysággal dolgoznak, 8. helyen vannak 100 támadásra vetített pontokat nézve, de a szezonjuk kulcsa a hátsó alakzat lesz. Ha elkezdenek legalább a tavalyi szinten védekezni, vagy Ezeli megteszi, amiért igazolták, akkor lehetnek ennél feljebb is bőven, de amíg ez nem történik meg, ugyanolyan lutri az aznapi eredményük, mint a Thunderé - odaát az egyszemélyesség, itt meg a védekezés miatt nincsenek komolyabb eredmények hosszabb távon.

11. Houston Rockets (10-6)

A Houston okozta talán a legkevesebb meglepetést mindenkinek, hiszen az űrszámokat hozó James Harden vezetésével a támadójátékuk kitűnő (5.), a shooterek egytől-egyig élnek is az irányítóból, Clint Capela egész szépen átvette Dwight Howard helyét, de természetesen védekezés nagyon kevés van (24.). Azt is hozzá kell tenni, hogy 16 meccsükből 10-et idegenben játszottak, de tőlük túl sok pozitív vagy negatív szenzációra nem lehet számítani.

10. Memphis Grizzlies (10-6)

Itt meg pont fordítva van, pocsék támadójáték (26.), viszont ligaelit védekezés (2.), mintha mi sem történt volna Memphisben a nyáron. Zach Randolph eddig kifejezetten jó a padról, JaMychal Green is megállja a helyét a kezdőben, bennük viszont még van tartalék, hiszen Chandler Parsons alig játszott - nála az a nagy kérdés, hogy fog-e, mert egyik térdsérülésből esik a másikba, és egyáltalán nem garantált, hogy nem fogja ezt csinálni az egész idény során. Ha ő nincs, akkor elindulhatnak lefelé is, de egyelőre szerintem a potenciáljuknak csak a töredékét láthattuk, ennek ellenére hoztak 10-6-ot.

9. Boston Celtics (9-7)

A Boston nagyon lassan kezdte az idényt, nem véletlenül nyavalygott folyamatosan Isaiah Thomas a sajtóban, hogy keményebben kellene játszaniuk, voltak sérüléseik is, méghozzá fontos embereknél (Al Horford, Jae Crowder), de a visszatérésük óta összekapta magát a Celtics. Az alapvetően egész jó védekezésüket továbbra is öli a ligautolsó védőpattanózásuk, ez Horforddal sem változott, de erre lehetett is számítani, támadásban viszont Top10-esek (9.), Avery Bradley is kifejezetten jó, Thomas All-Star szinten mozog, az új sztárigazolásból pedig alig láthattunk még valamit.

8. Atlanta Hawks (10-6)

Ligaelső a védekezésük, és Dwight Howard megszerzése után már annyi gyenge pontjuk sincs hátul, mint eddig (pattanózásban is teljesen jók), elöl viszont egyelőre nagyon gyengék, ez pedig az utóbbi időben ki is ütközött. Kent Bazemore-nak sem megy (46.5% TS), de itt főleg Dennis Schrödernek kellene összekapnia magát (50.1% TS, 5.3 gólpassz, 3.1 eladott labda), mert amíg ő nem mozgatja normálisan a társakat, addig az Atlanta utóbbi években megszokott gyors, sokpasszos labdajáratásából nem sokat látunk, az eredményességük alapja pedig ez volt. A németben egyébként megvan a lehetőség, hogy normalizálja a játékát, amikor megy neki, akkor nagyon megy, de egész meccseket tud elvenni a csapatától, ha éppen olyan napja van.

7. Utah Jazz (9-8)

9-8 egyelőre csak a mérlegük, de szerintem az nagyon impresszív, amilyen körülmények között hozták ezt - legjobbjaik közül előbb Gordon Hayward, aztán George Hill és Derrick Favors esett ki, és 17 meccsükből 10-et idegenben játszottak le. A Jazznél volt némi félelmem az idény előtt, hogy túl nagyok az elvárások velük szemben, de az eddigi játékuk alapján a rájátszással semmi gondjuk nem lehet - következő 11 meccsükből 9-et otthon játszanak, ott szerintem jó eséllyel a mérlegük is alátámasztja majd ezt a helyezésüket, amit a játékuk. Támadásban egyébként a hiányzók ellenére is 15-ek, védekezésben pedig még jobbak, mint tavaly (4.).

6. Chicago Bulls (10-6)

A külső dobások tényleg hullámzóak (összességében a harmadik legkevesebbszer vállalkoznak egyáltalán kintről, és az igazi shootereknek nem is megy még a dobás), viszont olyan ritmusú támadójátékot játszik a gárda, amit nehéz lekövetni, illetve a liga legjobb támadópattanózói eddig. Rajon Rondónak szerintem semmi haszna nincs, viszont nem is hátráltat senkit a pályán és azon kívül sem (ez már jó), Dwyane Wade és Jimmy Butler párosa viszont nagyon kellemes meglepetés - mindketten elégedettek a szerepkörükkel, és Butler rettenetesen hatékony is. A védekezés az, ami 3-4 mérkőzésenként 10-20 pontokat hullámzik egyik vagy másik irányba - összességében az is 7. a ligában, de ezen múlik leginkább, milyen eredményeket fog szállítani a továbbiak során a Bulls. Eddig 11 meccset játszottak idegenben, ami a legtöbb a ligában a Sunsszal holtversenyben - a sorsolásuk nem volt épp könnyű, de elég sok alkalommal volt mázlijuk azzal, hogy back-to-back második felén lévő együttessel játszottak.

5. Toronto Raptors (10-6)

Ahogy arra lehetett számítani, Bismack Biyombo kiválásával a védekezés visszaesett, nem is kis mértékben - a 11. helyről a 25-re zuhantak vissza egyelőre. Támadásban viszont úgy is jobbak, hogy Jared Sullingerből egyelőre semmit nem láthattunk - DeMar DeRozan 30 pont fölött átlagol 56.4%-os TS-sel, Kyle Lowry még igazán be sem indult. Túl sok változás a második ötös betonvédelmének szétesése mellett nincs. A Minnesotánál jegyeztük meg, hogy nem tudnak nyerni, náluk ez pont fordítva van, az évek során szépen megtanulták, hogyan húzzák be a legtöbb nyerhetőt - a két Kings elleni zakójuk melletti 4 vereségük a liga három legjobb csapatától van.

4. San Antonio Spurs (13-3)

A Spurs is hozza magát, főleg az MVP-kaliberű idényt futó Kawhi Leonard vezetésével, és LaMarcus Aldridge-nak sincs sok gondja. Ami meglepő a Spursnél az az, hogy Pau Gasol egyelőre se pontmennyiségre, se hatékonyságra nem jó, LMA egyelőre jóval markánsabb még második opcióként is, de azt is hozzá kell tenni, hogy az erőcsatárnak is kellett némi idő az előző idényben, hogy elkezdjen igazán beindulni, így Gasolt sem kell még elkaszálni. Az nem meglepetés, hogy Tony Parker kuka, és Patrick Millsszel annyira vállalhatatlanok egyes poszton hátul, hogy a Spurs összességében csak közepes védőcsapat (14.), nem kis mértékben ezért kerültek 1-gyel hátrébb, mint a szezon előtt.

3. Los Angeles Clippers (14-3)

Ha ma hajnalban nyernek és ligaelsők, akkor is ide kerülnek. Pazar idényt futnak, elöl és hátul is ligaharmadikok, és amellett, hogy mindenki csinálja, amit tud, a pad egyelőre kifejezetten pofás - a sok 1-1 hős egyelőre működik együtt, Jamal Crawfordtól a szokásos hatékonyság jön, Marreese Speightstől talán még a vártnál jobb is, egyedül Austin Rivers kezd bezuhanni (48.9% TS). Erősek, szerintem az eddigiek alapján a Spurs elé simán jók, de nem tudom, hogy PO-bizonyítás nélkül valaha is beteszem őket a várthatóan sokat nem hibázó első kettő elé vagy közé.

2. Cleveland Cavaliers (12-2)

A Cavs igazából szerintem bőven jó továbbra is elsőnek, hiszen a két vereségükből 1-en nem játszott LeBron James. Elöl a Golden State mögött másodikok, egészen pazar játékot mutatnak be ők is, Kevin Love láthatóan abszolút teher nélkül nyomja, LeBron a szokásos, Kyrie Irving egyre hatékonyabb, védekezésben viszont csak 12-ek. Azt is hozzá kell tenni, hogy a statisztika ellenére a Cavsnél nem sok gond volt eddig hátul, általában akkor szoktak teljesen kiengedni, mikor már eldőlnek a meccseik, úgyhogy ha nagyon kellene, össze tudnának rántani egy Top5 védelmet hirtelen, de nincs rá szükségük, úgyhogy egyelőre csak pihennek és hozzák a győzelmeket. 

1. Golden State Warriors (14-2)

A ligaelső úgy ligaelső, hogy 10 mérkőzést játszott idegenben (9-1), és támadásban kezdenek eljutni a tökéletességig - nem jött be a számításom, Klay Thompson se esett vissza, egy gyengébb szezonkezdet után maximális fordulatszámon pörög már meccsek óta, Steph Curry és Kevin Durant pedig egészen elképesztő hatékonysággal hozza magát. Hátul is már a 8. helyen vannak 100 támadásra vetített kapott pontok alapján, ami kifejezetten jó, de az egyetlen gyenge pontjuk továbbra is megvan, pattanózásban csak a 27-ek. Azt nehéz eldönteni, mennyire lesz ez mérvadó a későbbiek folyamán, ha így fognak dobni. Azért kerültek az első helyre, mert nehezebb volt az eddigi sorsolásuk, mint a Cavsé, és ha pihenget egyelőre a bajnok, ha nem, jelenleg elöl-hátul jobb náluk a Warriors.