Hárompontos invázió az NBA-ben - változtassunk szabályt?

 

A tavalyi NBA döntő a Michael Jordan-korszak óta nem látott nézettségi adatokat produkált az amerikai TV-nézők körében. A liga talán népszerűbb, mint valaha, az említett döntőben győztes Golden State Warriors, és vezére, Steph Curry játékának csodájára járnak a szurkolók. Sikerük egyik fő oka, hogy ők alkalmazzák leghatékonyabban a modern NBA egyre nagyobb jelentőségű fegyverét: a 3 pontos dobást. Mezőnykísérleteik több mint 35%-a tripla az idei szezonban, meccsenként átlagosan 31-szer dobnak rá a vonalon kívülről. Curry egymaga 5/11-et produkál átlagban mérkőzésenként, rádobásainak több mint fele hármas.

Amióta az NBA 1979-ben bevezette a hárompontos dobást, a kísérletek száma folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Az 1982-es bajnok Lakers az egész alapszakaszban 13 hármast dobott be, ma a Warriors egy meccsen dob be ennyit átlagban. Az 1992/93-as szezonban, amely az NBA aranykorának is talán legjobb évadja volt (a Dream Team olimpiai aranya utáni szezon, Jordan első visszavonulása előtti utolsó szezonja, amelyben zsinórban harmadszor lett bajnok, Charles Barkley MVP szezonja, Shaq újonc éve) liga szinten a rádobások 10%-a volt tripla. A most zajló szezonban ugyanez a szám 28%. A mai edzői filozófia szerint, ha nem tudunk ziccert, vagy büntetőt dobni, akkor dobjunk hármast, mert az a következő leghatékonyabb dobás (ezt statisztikák támasztják alá). Azt gondolhatnánk, hogy azért nő egyre a távoli kísérletek száma, mert a játékosok egyre pontosabban dobják a hármast. Ez azonban nem igaz, a jelenlegi szezonban liga szinten 35% az átlag, ennél már 14 korábbi szezonban dobtak pontosabban az NBA játékosok a vonalon kívülről.

Sok néző élvezi a rengeteg látványos távoli dobást, de vannak akik elkezdték feszegetni a témát: nem túl sok ez? Sokan attól tartanak, hogy egysíkúvá válhat a játék, ha ez a tendencia folytatódik. Vagy már most egysíkúvá vált? Vagy az is lehet, hogy a tendencia nem folytatódik, esetleg visszafordul, mert a csapatok és edzőik új védekezési stratégiákat találnak ki a hárompontosok visszaszorítására? Mindenesetre vannak, akik már szabálymódosításokat tartanának szükségesnek.

Milyen lehetőségek vannak? Vegyünk sorra néhány reálisnak hangzó, és néhány egészen vad ötletet:

Szüntessük meg a saroktriplát. Az NBA-ben a hárompontos vonal a gyűrűtől 7,24 méterre van, de a sarkokban csak 6,7 méterre, hogy maradjon elég hely az oldalvonal és a triplavonal között, ahonnan dobni lehet. Ha a vonal köríve nem törne meg, hanem rendesen kirajzolnák, akkor a sarkokból nem lehetne hármast dobni. Ezzel megszűnne a könnyebb (közelebbi) 3-pontos lehetősége, és összességében kevesebb hely maradna, ahonnan triplát lehet dobni.

Szélesítsük ki a pályát. Az előző ötlet továbbfejlesztett verziója. A triplavonal ugyanolyan messze lenne mindenhol, de hogy a sarokból is lehessen dobni, ki kellene szélesíteni a pályát. Ezzel több tér lenne a pályán, kevésbé lenne zsúfolt. Nem egyértelmű, hogy ez kevesebb, vagy inkább több triplához vezetne. Mindenesetre a technikai megvalósítása nem lenne könnyű.

Vigyük távolabb a vonalat. Ez egyértelműen nehezítené a tripladobást, illetve több teret adna betöréseknek, középtávoli dobásoknak. Itt is felmerülhet a pálya kiszélesítésének lehetősége is.

És most jöjjenek a vadabb ötletek:

Illegal offense szabály. Írjuk elő, hogy a támadó csapatból hányan lehetnek egyszerre a 3-pontos vonalon kívül (például maximum ketten, vagy hárman). Ezt a bíróknak azért elég nehéz lenne követniük.

Egy csapat csak bizonyos mennyiségű triplát dobhat rá. Például 10-et egy meccsen, ezt kellene beosztani. Miután elhasználták, minden dobás 2 pontot érne csak.

Legyen magasabban a gyűrű. Ez egyben a túl sok zsákolás problémáját is megoldaná. Egy még durvább verzió: legyen kisebb a gyűrű átmérője.

És végül egy elsőre megdöbbentően hangzó, de talán annyira nem is vad javaslat:

Töröljük el a hárompontost. Vissza a 70-es évekbe, úgyis divat a retro! A legjobb dobók akkor is rádobnák kintről ha csak 2 pontot érne. Biztos kevesebb lenne a távoli kísérlet, de Steph Curry, Klay Thompson és a hasonló kaliberű dobók nem sokat gondolkodnának, ha üresen maradnának, akár 7-8 méter távolságra a gyűrűtől. Sokkal vagányabb dolog lenne ilyenekkel kísérletezni, mint most, amikor nem sokat kockáztat egy játékos, hiszen ha bemegy, másfélszer annyit ér, mint egy közelebbi dobás.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a fenti javaslatok egyike se valósul meg a közeljövőben, de azért sok nagy név is kifejezte már ellenérzéseit a trojkák túl gyakorivá válásával kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül: Gregg Popovich (utálja a hárompontost, de az eredményesség érdekében azért nem tiltja játékosainak, lásd Danny Green), Pat Riley, Larry Bird, Charles Barkley. Hát igen, ők mind a "régi iskola" tagjai. Bár Barkley az All-Star hétvégén azt találta mondani, hogy a tripladobó versenyt kellene utolsó programnak tenni szombat este, mert ez a legérdekesebb, azonban ezt hamar vissza is vonta, látva Zach LaVine és Aaron Gordon produkcióját a zsákolóversenyen.

Lehet, hogy egy kicsit túl van reagálva a dolog, és inkább azzal kellene foglalkozni, hogy hogyan lehetne hatékonyabban védekezni a 3 pontos dobás ellen. Mindenesetre érdekes lesz megfigyelni, hogy a következő néhány évben milyen irányt vesz a játékstílus az NBA-ben. Mert csak egy dolog állandó: a változás.