Heti playoff statisztika - Kelet

Nyakunkon a posztszezon, és már az első héten tripla-duplák sültek el, NBA csúcsok születtek, valamint kiemelkedő teljesítményeket láthattunk. Először a Keleti Konferencia eredményeiről számolunk be.

New York Knicks – Boston Celtics

A párharc előtti kulcsfontosságú tények

- A Knicks 34,8%-kal ("no charging" félkörön kívül) dobott a festékből, mely az elmúlt öt alapszakasz szezont tekintve a legalacsonyabb volt.

- Amikor Kevin Garnett a parketten volt, a New York 97,6 pontot dobott a Bostonnak 100 labdabirtoklás tekintetében, míg nélküle ez 115,8-re kúszott fel.

- A Celtics az idény leggyérebb támadólepattanó százalékával (OREB%) rukkolt elő (20,1%), míg a Knicks 19. helyezettként végzett (25,6%).

- A Nagy Alma együttese 721 futásból szerzett pontjával az idény legkevesebbjét szerezte meg.

- A Raymond Felton, Jason Kidd, J.R. Smith, Carmelo Anthony és Tyson Chandler ötös a Knicks legjobb támadó felállása volt (min. 200 perc) 119,3 ponttal (100 labdabirtoklás).

- A 2012-13-as szezon gólkirálya Carmelo Anthony (28,7) lett, valamint Usage Percentben (35,6) is első helyezést ért el.

A párharc négy mérkőzése

A Boston Csipkerózsika üzemmódban indította a posztszezont. Az első mérkőzésük bukásának egyik legfőbb oka az eladott labdák száma volt, ugyanis az elkótyavetyélt 20-ból 15-öt labdaszerzésként könyvelhetett el a Knicks gárdája (8 játékos lopott lasztit). Ehhez jött még a Kelták kispadjának impotenciája (FG: 0/7) is, ilyet az 1990. május 6-i első körben szintén a New York ellen követtek el. A hab a tortán a negatív franchise rekordnak számító rendkívül kevés második felvonásbeli pont (25), és ebből csupán csak 8 jutott az utolsó negyedre.



 
A 85 vagy annál kevesebb ponttal végződő mérkőzéseket tekintve Carmelo Anthony 36 pontja Karl Malone (39) 1998-as döntőbeli 5. estéjét közelítette meg. 6 lepattanóval és 4 szerzett labdával kiegészítve pedig egy első körös Patrick Ewing (1990) mérkőzés ismétlődött meg.

A következő etap déjá vuként folytatódott tovább. A Boston második félidei dobóformája csapnivalóra sikeredett, és 19,4%-os mutatójukkal teljesen veszélytelenné váltak ellenfelükkel szemben. Melonak viszont 23 dobáskísérlet bőven elég volt ahhoz, hogy 34 pontot érjen el, és így a legutóbbi hat playoff mérkőzésén 146 pont született, amely egyedül Bernard Kingnek sikerült korábban. Neki 177 a csúcsa, mely az 1984-es szériában sikerült négy egymást követő 40 pontos meccsen. Avery Bradley védekezését kell még kiemeljem, mellyel egy időre kissé kiiktatta J.R. Smith (FG: 1/5) dobókészségét, de amint védőt váltottak a Celticsnél, Smith ismét beindult, és ezután 4/4-et teljesített.

A párharc a Nagy Almából átköltözött Bostonba, de ezen kívül semmi sem változott. Mike Woodson csapata továbbra is parádésan védekezett, és a rájátszás legalacsonyabb pontszámát kapták az ellenféltől (átlag 75), ami nagyon nagy szégyen a Lóheréseknek. Hiába a jó védekezés (negyedik 87,3 ponttal) a Celticstől, ez nem elég Anthonyék legyőzéséhez. 80 pont alatt tartani egy gárdát három estén át, 1954 óta ez csak a legendás Chicago Bullsnak sikerült 1997-ben, ekkor a Miami Heatet söpörték ki az első körben. Ráadásul az elmúlt 30 szezonban ez volt a negyedik legnagyobb különbségű Celtics vereség Bostonban +14-gyel, korábban a Cavs +23-mal (1996), a Heat +20-szal (1998) és +17-tel (1999) győzte le őket.

A Keltáknak vasárnap nagy nehezen sikerült elkerülniük a söprést, és hosszabbításba torkolló győzelmükkel az NBA történetének második olyan egyesületévé váltak, akik 48 percnél több játékidővel tudták elkerülni a totális kiütést. Korábban a 2010-es Keleti Konferencia Döntőjében az Orlando Magicnek sikerült legelőször ez a kuriózum. Visszatérve a mostani párharchoz, J.R. Smith eltiltás miatt nem játszott, Anthony pedig eléggé szenvedett ezen az estén. 25 dobást hagyott ki (10/35), ezzel a liga harmadik olyan kosarasa lett, aki ennyit el tudott hibázni: 1979-ben John Williamsonnal, 1997-ben Michael Jordannel történt meg ez az eset.

- Támadó lepattanók száma: 39 – 21 (Knicks – Celtics)
- OREB%: 19,5% - 22,5%
- Gyorsindításból szerzett pontok: 17 – 45
- A New York 46,4%-kal tüzelt a festékben.
- A Knicks legjobb ötöse 94,9 pontra (100 labdabirtoklás) esett vissza, és helyettük az Anthony-Felton-Novak-Martin-Prigioni felállás (200) aratta le a legnagyobb babérokat.
- Átlag 16,3 eladott labdába hajszolta bele a Knicks a Bostont, ez az ötödik legjobb a rájátszásban.
- Carmelo Anthony 33,0 pontátlagával és 42,6%-os Usage percentjével vezeti a rájátszást.

Brooklyn Nets – Chicago Bulls

A párharc előtti kulcsfontosságú tények

- A Nets (harmadik 30,9%) és a Bulls (ötödik 29,4%) az alapszakasz legjobb támadó lepattanózói közé tartoztak.

- A Bikáknak volt a legrosszabb támadó potenciálja 90,7 ponttal (100 labdabirtoklás, min. 200 perc): Nate Robinson, Richard Hamilton, Luol Deng, Carlos Boozer és Joakim Noah.

- A New Jersey a liga legjobb nyitó negyedbeli támadó gárdája volt 112,6 ponttal (100 labdabirtoklás).

- Amikor Deron Williams irányított, a Nets -1,4-et (100 labdabirtoklás) átlagolt plusz-mínusz mutatóban az All-Star Hétvége előtt, utána ez -7,3-ra süllyedt le.

A párharc négy mérkőzése

A Nets a nyitó estén máris brooklyni történetének első sikerét zsebelte be, ráadásul P.J. Carlesimo vezetőedző hatalmas kihagyás után (1997. április 30. Portland) ismét átélhette ezt az örömmámort. 56 festékbeli pontjuk (1. negyedben 40) 1997 óta a legtöbb volt. Ám ekkor érkezett meg Jay-Z territóriumára a fekete leves: a Chicago védekezése. A harmadik negyedben olyannyira megfogták a Nets-szet, hogy a 2007-es Keleti Konferencia Elődöntő második mérkőzésén látott iszonyatos dobóforma ismétlődött meg (lásd a lenti táblázat).


 
A negyedik mérkőzés háromszoros hosszabbításba torkollott, melyen a chicagói Nate Robinson valami elképesztő dolgot művelt a negyedik negyedtől kezdődően. Az első három periódusban csupán 5 pontot szerzett, és ezután begyújtotta a rakétákat: 23 pontot a negyedikben, hatot a hosszabbításban szerzett. Ehhez foghatót LeBron James alkotott a 2007-es Keleti Konferencia Döntőben a Detroit Pistons ellen, akkor 48 pontjából 29-et a harmadik negyed után dobott. Nate mellett az est összes kezdőjátékosa sem volt rest, mivel mindenki min. 10 pontot szerzett ezen a gólokban gazdag eseményen. Az 1987-es Keleti Konferencia Elődöntőjében a Celtics – Bucks rangadó ötödik találkozóján jött össze ehhez hasonló, akkor kétszeres hosszabbításba torkollott az az ütközet.

Carlos Boozer megtalálta az időgépet, mivel olyan szinten játszik, mint 6-7 évvel ezelőtt Utah-ban: 20,3 pontot, 11 lepattanót és 2,8 gólpasszt átlagol esténként. A túloldalon viszont Brook Lopez igazi szörnyetegként prakkerolja le a Bulls támadóit meccsenkénti 4,2-es átlagával (playoff első), mellesleg 22,5 pontot (7,5 lepattanót) átlagol, mellyel jelenleg a leggólerősebb center a playoffban.

A Nets egyik jól bevált fegyvere, a támadó lepattanózás nem úgy muzsikál, mint ahogy kellene. Az egész sorozat alatt saját maguk alatt teljesítettek: 18,8% – 23,9% – 15,2% - 24,5%, a harmadik estén a szezonjuk legalacsonyabbját hozták, és csak a negyediken voltak jobbak a Bikáknál.

A New Jersey a liga legjobb első negyedbeli támadójából a playoff 14. helyezettjére esett vissza 87,3 ponttal (100 labdabirtoklás).

 

Indiana Pacers – Atlanta Hawks

A párharc előtti kulcsfontosságú tények

- Amikor Hibbert a pályán volt, a Pacers ellenfelei csak 51,5%-kal dobtak a gyűrű környékén, ez volt a legalacsonyabb kikényszerített dobószázalék a ligában.

- Devin Harris játszatása jó ómennek tűnhet a Sólymoknál, mivel ha 28 percnél többet van a pályán, akkor 17-2-re álltak, és vele 7,3 ponttal (100 labdabirtoklás) túldobták az ellenfeleiket, nélküle viszont ez csak 2,7.

- A harmadik negyed legjobb teljesítményei között tartják számon egyaránt a Hawkst (+8,7) és a Pacerst (+7,8), mindketten a legjobb négy között végeztek Net ratingben. 

- Defensive Win Sharesben Paul George volt az alapszakasz legjobbja (6,3).

A párharc első három mérkőzése

A legtöbbet fejlődött játékos díját elnyerő George azonnal tripla-duplával mutatkozott be az első összecsapáson, és érdekes módon ez a teljesítmény a franchise történetének – szinte hihetetlen - csupán a második jeles eseménye volt. Az elsőt Mark Jackson érte el az 1998-as Keleti Konferencia Elődöntő ötödik mérkőzésén a New York ellen (22-14-13). Paul estéjéről még annyit kell tudni, hogy borzasztóan rosszul dobott, és még így is összejött neki ez a performansz. 23,1%-kal (3/13) dobott mezőnyből, ami az 1954 utáni rájátszások történetében egyedülállónak számít, és ezzel leváltotta Lenny Wilkins (1966) és Wes Unseld (1971) 3/12-es (25%-os) mezőnybeli negatív mutatóit. Az ifjú Pacer 17 büntetőjével még Oscar Robertson egyéni csúcsát is megdöntötte, mivel tripla-duplája mellé 16 sikeres büntetőt értékesített (1963), és ezt ez idáig még senki sem tudta átlépni.


 
A rájátszások első mérkőzésein szerzett tripla-duplák

A Pacers mondhatni nemes eleganciával gyűrte le az első két mérkőzésen a Hawksot, amiken min. 15 pontos különbséget vert rá a Sólymokra. Ez volt az első alkalom, hogy a franchise ilyen nagyarányú győzelmi sorozatot ért el két playoff mérkőzésen. Az atlantai Harris kezdőként 38 percet játszott átlagban, de az indianapolisi estéken (12,5 pont, 3-3 lepattanó és gólpassz, 1,5 labdaszerzés) partiban sem voltak a házigazdákkal, de ez Atlantában már jól sült el, még akkor is, ha pocsék dobószázalékot (2/11) mutatott fel. Itt leginkább Al Horford extraklasszis teljesítménye hozott győzelmet a konyhára (26 pont és 16 lepattanó), valamint az, hogy a vendégek 20 pontnál többet egy negyedben sem tudtak dobni. A dominikai játékos Dikembe Mutombo (1997) után a második olyan Hawks kosaras, aki 26-15-ös teljesítményt tudott letenni az asztalra (St. Louisból való átköltözéstől számítva, 1968).

A párharc alatt a Pacers harmadik negyedbeli teljesítményét megnövelte Net ratingben (+11,0) az alapszakaszhoz képest, míg az Atlanta -11,0-ra esett vissza.


Miami Heat – Milwaukee Bucks

A párharc előtti kulcsfontosságú tények

- A Heat eFG%-ban 55,2%-kal nemcsak a liga legjobbja volt, de ezzel még NBA rekordot is döntött.

- A bajnoki címvédő átlag 93,4 pontot szerzett (100 támadás) ellenfeleivel szemben. Ha Larry Sanders a pályán volt, akkor ez 97-re nőtt meg, míg nélküle 111,3-ra ugrott ez a mérce.

- Ha Sanders a padon ült, akkor LeBron James a gyűrűtől számított 3 láb távolságon belül 15/17-es mezőnygólmutatót tudott felmutatni.

- Monta Ellis -151 plusz-mínusz mutatóval rendelkezett, ha Brandon Jennings-szel együtt játszott, nélküle ez -107-re csökkent le.

- A Miami ellen Ellis középtávoli dobásainak az aránya 4/17 (24%), míg ettől eltérően Jennings-é 11/19 (58%).

- A legfélelmetesebb kategóriában, a clutch támadásokban Wade-ék 120,2 ponttal (100 támadás) a legjobbak voltak, és védekezésben 87,2-et engedtek a ligának.

- James első lett Win Sharesben (19,3), Offensive Win Sharesben (14,6) és Játékos Hatékonysági Mutatóban (31,6).

A párharc négy mérkőzése

James bajnokként rástartolt a címvédésre, amire komoly esélyekkel pályázik. Első estéjén 13. alkalommal ismételte meg min. 25 pontos, 10 lepattanós és 8 gólpasszos tripla-dupla közeli teljesítményét, mely egy olyan egyedülálló NBA statisztika, aminek az árnyékában olyan egykori legendák húzódnak meg, mint például Oscar Robertson (10), Larry Bird (9), Kareem Abdul-Jabbar (8) és Magic Johnson (8). Az első meccsen ráadásul mind a három kategóriában az est legjobbja volt, ami számára a nyolcadik ilyen eseménynek számít, és olyan játékosokat előz meg, mint Larry Bird (3), Michael Jordan (2) és Shaquille O’Neal (2).

A Miami szó szerint madarat fogott Chris Andersonnal. A Madárember a Heat harmadik legjobbja plusz-mínusz mutatóban (+12,0), őt nem sokkal csak Ray Allen (+13,0) és James (+14,3) előzi meg. Viszont csapata legjobbja offensive ratingben 123,2-del (10 perc felettiek között liga 2.) és defensive ratingben 82,8-del (a 10 perc felettiek között liga 3.), a Net ratingje meg valami eszméletlen 40,4-del (10 perc felettiek között liga 2.).


Ray Allen a harmadik találkozón 23 pontot és 5 triplát vágott be a Bucks gyűrűjébe, amivel sikeresen átlépte még Reggie Miller hárompontos rekordját is. 131 mérkőzés alatt 322-t süllyesztett el, mögötte Killer Miller 320-szal (144) és Kobe Bryant 292-vel (220) áll. Még annyi, hogy ez volt Ray Ray 21. öt trojkával tarkított etapja, mely a legtöbb az NBA-ben, őt követi Reggie Miller 13-mal.

A szériát végül söpréssel sikerült lezárni, de nem is akárhogyan. Mindegyik találkozót min. 10 pontos különbséggel rendeztek le, és ezzel a harmadik olyan bajnoki címvédővel van dolgunk, aki ezt a ligában valaha is megcsinálta (lásd lenti táblázat).


 
- A kispad pontjai:  149 – 109 (Heat – Bucks)

- A szuper duók: James - Wade (139), Jennings – Ellis (110) (D-Wade a 4. meccsen nem lépett pályára)

- eFG%: 54,4% (playoff 2.) - 47,2% (playoff 12.), James 65,3%-kal posztszezon első.

- James gyűrűtől számított 4 láb távolságon belüli dobási aránya: 27/35, máshonnan 10/24

- Ellis középtávoli dobásainak az aránya 11/16 (68,8%), Jennings-é 2/5 (40%).

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus