Hol tud előrelépni a Pistons?

A nyáron csak a kispadján változtató Detroit Pistonsnál újra adódik a kérdés, ami már tavaly is - lesz-e valakiből igazi vezér, aki a fontos pillanatokban a hátára veszi a csapatot? Az ő kilátásaikat vizsgáljuk a következő idényre.

A korábban tárgyalt csapatok:
Atlantic: SixersNetsKnicksRaptorsCeltics
Central: CavaliersBulls, Bucks

 

A Detroit off-szezonjáról ezen a linken már olvashattatok.

Mivel gyakorlatilag két csere érkezett az aktív rotációba és lényegében csak egy távozott, így hatalmas változásokra azért nem kell számítani a Pistonstól, leszámítva az eddig is adott állomány esetleges fejlődését.

Egységben az erő

A legnagyobb erősségük egyben a gyengeségük is: a Reggie Jackson, Tobias Harris, Marcus Morris, Andre Drummond négyesből bárki képes magának is megcsinálni a helyzetet, de egyikőjüknek sincs olyan megoldása, amihez a legnehezebb helyzetekben is lehetne fordulni - alapszakaszban azért ennyi opció ellen védekezni nem egyszerű, de szoros PO-meccseknél hátrány, hogy nincs egy ember sem, aki biztosan be tudja verni a triplát, be tud törni vagy/és ki tud harcolni személyit, ha erre van szükség. Sok az opció, de azért továbbra is a Jackson-Drummond 2-2-kből lesz szerintem a legtöbb, a tavalyi évben ez kiválóan működött Detroitban - itt a játék attól függ igazából, hogy kit és mennyire akarnak előtérbe helyezni emellett, kit mennyire akarnak fejleszteni hosszútávon is.

Valószínűleg Jackson lesz az első számú emberük, a Cavaliers elleni első körös PO-párharcban tőle várták a csodát, és jó eséllyel rá bízzák idén is ezt a feladatkört. Emellett azonban Drummondra évek óta egyre nagyobb szerepet próbálnak ráerőltetni, aminek eddig azért felemásan felelt meg a center (pocsék hatékonysága van az ötös poszthoz képest), de azt is biztosra veszem, hogy Stan Van Gundy nem adta fel ezt a projektet. Harris pont olyan típusú "vagy rá lehet bízni a fontos dobásokat, vagy nem", aki Jacksonnal párban talán hatékonyabb tud lenni, mert alapvetően egyik sem sztár, egyedül kevés, de ketten együtt szépen megbonthatják a védelem figyelmét a továbbiakban is.

Tovább erősíti ezt a sztárok nélküli, de masszív rotációt, hogy Jon Leuer leigazolásával, Stanley Johnsonnal és Kentavious Caldwell-Pope-pal öt kiválóan rotálható emberük van 2-3-4-es posztra - és akkor még a triplaspecialista Reggie Bullockról nem ejtettünk szót. Így a játékidő elosztásával sem lesz probléma, emellett SVG úgy variál, ahogy akar, hiszen Leuer echte négyes, KCP leginkább kettes, a másik három illető viszont tetszés szerint variálható - ez rengeteg lehetőséget rejt magában. Leuer azért némileg kérdéses - sokkal jobb statisztikákat produkált ugyanannyi játékidő alatt (18.7 perc, 8.5 pont, 5.6 pattanó), mint Anthony Tolliver (5.3 pont, 3.2 pattanó), akinek a helyére érkezett, de Tolliver jóval több triplával próbálkozott (3.8 meccsenként, 36%), míg Leuernél a mennyiség azért hiányzott (38.2%, de csak 42 bedobott hármas).

A palánk alatt van egy új biztosító ember - vannak kétségeim továbbra is azzal kapcsolatban, hogy Boban Marjanovicot mennyire lehet használni akkor, amikor nem dőlt még el a mérkőzés, de visszaesni nem fognak tőle, hiszen Joel Anthony helyére érkezett, Drummond mögött továbbra is adott Aron Baynes.

Használható játékos-e Ish Smith egy jobb csapatban is?

Az igazán nagy változás a padon Smith lesz, aki Steve Blake helyét veszi át - homlokegyenest más típusú egyesek. Tavaly rengetegszer besült a támadójáték, amikor Jackson és a kezdők nem voltak a pályán (szerintem egy közös edzőtábor után ki fogják próbálni azt is, hogy Harris akkor mindig a pályán van, ha Jackson nincs), egyszerűen annyira statikusak voltak, hogy sokszor megmozdulni nem tudtak támadásban, a védelem megbontásában ugyanis finoman szólva sem volt kiemelkedő Blake (és más sem). Smith sokkal jobb ebben a tekintetben, a társakat ő is kiválóan ki tudja szolgálni, de van két olyan tényező is, ami miatt nem lehet biztosra venni, hogy belőle hasznos rotációtag lesz.

Egyrészt rettenetesen fakezű és gyengén fejezi be a támadásokat a gyűrű közelében is - 46.5% TS, az az egészen botrányosnál is két szinttel lejjebb van, valószínűleg a liga leggyengébb statisztikája azok között, akik komoly játékidőt kaptak tavaly. Másrészt minden idők legrosszabb csapatában, az előző három évben összesen 47 győzelmet elérő Philadelphia Sixersben tudott villogni, ettől még közel sem biztos, hogy egy PO-ért hajtó csapatban neki bármilyen haszna is lesz - ha nem javít a hatékonyságán a jobb társak mellett, akkor védelemmegbontás ide vagy oda, nem is lesz hasznos összességében.

Ezek a tulajdonságok igazak Ray McCallumra is, aki a Sacramento Kingsnél még ígéretesnek tűnt, de se 50%-os TS-t elérő szezonja nem volt még, se a San Antonio Spursnél nem tudott megragadni, tehát gyakorlatilag ugyanaz a lutri, mint Smith.

Lép-e előre Drummond, Caldwell-Pope és Stanley Johnson?

Elég fiatal a Detroit kerete, úgyhogy van lehetőség az előrelépésre a Pistonsban "belülről" is. Ha Marcus Morris hozza, amit az előző idényben, az már jó, Tobias Harris pedig nagyjából egyenletesen teljesít karrierje során. Reggie Jackson meglépett egy szintet tavaly, és őt nem lehet még leírni fejlődés szempontjából, de igazából mindhárom említett játékos akkor segítene a legtöbbet magán és a csapaton, ha kicsit jobban dobnának kintről -Harrisnél az is jó lenne, ha tartaná a tavalyi 37.5%-ot, amit itt produkált.

Drummond már egy másik "kaszt", őt direkt megpróbálják minél nagyobb nyomás alá helyezni, és bár eddig nem igazán felelt meg ennek támadásban, hátul és főleg támadópattanózás terén azért rendesen összeszedte magát. Ha kiegyensúlyozottabb tudna lenni, azzal már sokat léphetne előre, illetve 50% környékén azért nem nagy munka megtanulni büntetőzni... Senki nem tagadja, hogy használható kosaras Drummond, de a maximum szerződését is csak akkor fogja megszolgálni, ha a szoros mérkőzéseken, mondjuk a rájátszásban nem tudja a padra száműzni az ellenfél azért, mert nem tud büntetőzni. A hackelés ellen hozott új szabály szerintem neki nem sok változást fog hozni, mert maximum majd a negyedik első 10 percében verik véresre, másrészt az alapproblémát nem oldja meg: nem lehet neki labdát adni, mert ha ott faultolják, az nem hackelés.

Mellette a két kulcs KCP és Johnson lehet. Caldwell-Pope lassan, de biztosan ligaelit védő a posztján, viszont 30.9%-kal triplázik - néha nagyon összejönnek neki a dolgok, de ez a mutató jelzi, hogy többnyire azért nem... Neki nagyon meg kellene tanulnia dobni, mert Jacksonék mellett semmi mást nem kellene tudnia, mint védekezni és triplázni - most öli a spacinget, 36-37% környékén meg a liga legjobb 3&D játékosai között beszélgethetnénk róla. Sok múlik rajta és Drummondon, mert a center a büntetőzésével, ő pedig a gyenge triplázásával jelenleg a komolyabb sikerek akadálya - Drummond már megkapta a nagy pénzt, neki meg úgy fogják valószínűleg odaadni, hogy egyelőre támadásban erősen mínuszos. Vannak kétségeim afelől, hogy Caldwell-Pope lesz-e valaha jobb dobó, de három idény után még nem mondok le róla - főleg hogy erre kellene csak gyúrnia, ez meg egy tanulható dolog.

Johnson több szempontból is fontos. Egyrészt ha besül a Smith-McCallum szál, akkor valakinek a padról is lendületet kell tudni hozni, hogy ne nagyon égjenek ki a kezdők a meccsek végére, erre pedig ő lehet a megoldás. Másrészt annyira sokoldalú játékos, hogy szerintem benne megvan egy franchise-player lehetőség is - egyelőre messze van ettől, nem is ebben az idényben fog azzá válni, ez is biztosnak tűnik, de jó védő, elég jó keze is van (az első évében hozott mutatója ellenére is), a betöréseket is meg tudja oldani, még ha egyelőre természetesen az összes szegmensben fejlődnie kell is. Megvan benne az a versenyszellem, ami mondjuk tavaly nagy butasághoz vezetett (beszólni LeBron Jamesnek, mikor egyébként is gyengébb a csapatod, nem okos lépés), de gyorsan el fog dőlni, hogy csak az arca meg a szája nagy, vagy hajlandó beletenni a munkát is, hogy felvegye a nagyokkal a kesztyűt - egyetemi munkamorálja alapján jó esély van a második verzióra.

Összességében nézve a Pistonstól túl sok negatív meglepetést én nem várok, mert nem nagyon van miért. Van egy összeszokott kezdőjük, illetve egy láthatóan működő játékuk is, ami már csak azzal is jobb lehet, hogy Harris most már a csapattal készülhet a nyár folyamán.

A legrosszabb esetben Smith és McCallum is besülnek, Johnson pedig nem sokat fejlődik, így a pad ugyanolyan impotens lesz, mint volt sokszor az előző idényben. Leuernek jó keze van, de kevés ahhoz, hogy spacinget generáljon a többieknek, Harris és Marcus Morris triplaszázalékai is visszaesnek, Caldwell-Pope ebben semmit nem lép előre, így ami tavaly még működött, az most az összeomló spacing miatt nem fog. Drummondnak kevesebb helye lesz a palánk alatt, így semmivel nem lesz hatékonyabb befejező, ha 1-1-eznie kell és centermozgásból befejeznie az akciókat. 

A legjobb esetben a Smith-McCallum kettősből legalább az egyik bejön, Johnson 35-36%-ra felhúzza a külső dobását, Leuer pedig meccsenként 3-4 triplakísérletből is tartani tudja azt a 38%-ot, amit Phoenixben hozott ennél sokkal kevesebb próbálkozásból, így a pad kategóriákat javul ahhoz képest, amit az előző idényben láttunk tőlük. KCP is legalább 35%-ra javítja a kinti próbálkozásait, így a kezdőben is jobb a spacing. A több helyet Jackson és Drummond is ki tudják használni, így ha Morris és Harris nem is lép előre, a csapat egy szinttel feljebb ugrik mindent egybevéve is.

Az alapszakaszban szerintem nem lesz gondjuk, de a PO-ban kellene a Caldwell-Pope, Drummond kettős fejlődése ahhoz, hogy egyrészt a védekezésük még karcosabb legyen, Jackson pedig vezérre tudjon válni a nagyobb hely miatt, és esetleg komolyabb célokat is kitűzhessenek maguk elé.

Tipp: Kelet 4-6.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus