Játékossorsok - az 1985-ös draft

Tegnap elkezdtünk egy sorozatot az 1984-es draft játékosaival - ki mire vitte játékospályafutása során, illetve azt követően. Ma egy évet lépünk - az 1985-ös játékosbörze kerül terítékre. Érdekesség ezzel a drafttal kapcsolatban, hogy először volt előtte lottery - nagy borítékokat húztak ki, ezzel döntötték el a sorrendet. Volt is belőle botrány, de a lényeg, hogy a New York Knicks lett a szerencsés, ők választhattak legelőször.

1/1: Patrick Ewing, New York Knicks

Már a lottery után tudta mindenki, hogy őt húzza a Knicks, és nem is okozott csalódást. Ő lett az év újonca, 11-szer hívták meg az All-Star gálára, egyszer az All-NBA első, hatszor pedig a második csapatba választották, háromszor befért a második legjobb védekezőcsapatba. A Knicks-franchise ikonikus arca lett 15 itt eltöltött szezonjában, bár bajnoki címet nem sikerült nyernie. Egy évet lehúzott még a Seattle Supersonicsnál, egyet pedig az Orlando Magicnél, majd 2002-ben visszavonult. 2003-ban vonultatta vissza 33-as mezszámát a Knicks, 2008-ban pedig a Hírességek Csarnokába választották. Karrierje végeztével azonnal segédedzőnek állt. Előbb a Wizardsnál töltöt egy évet, majd hármat Houstonban és ötöt Orlandóban. Tavaly nem volt csapata, de idén ő lett Steve Clifford első számú segítője a Charlotte Bobcatsnél.

1/2: Wayman Tisdale, Indiana Pacers

Nem volt rossz játékos az erőcsatár, de 1/2-esen komoly mellényúlásnak számít. Első két szezonjában 14.5 pont körül átlagolt, majd felment 16 pont fölé. 1989-ben elcserélte őt az Indiana, Sacramentóban pedig volt két 20 pont fölötti szezonja is három 16.5 pontos mellett - közben folyamatosan 6-7 pattanó körül átlagolt. Utolsó három évét Phoenix-ben töltötte, ott már meg sem közelítette ezeket a számokat. Sikeres jazz-zenész lett a 2000-es évek elején basszusgitárosként. 2007-ben rákot diagnosztizáltak nála, 2008-ban le is kellett vágni jobb lábát, 2009-ben pedig elhunyt, miközben felesége megpróbálta bevinni a kórházba légzési zavarok miatt.

1/3: Benoit Benjamin, Los Angeles Clippers

Nem sikerült túl jól a Clippers húzása sem. Benjamin legnagyobb erénye blokkolása volt, első hat szezonjában a Top10-ben volt a meccsenkénti átlagot nézve, de ezt követően teljesen szétesett statisztikailag és játékban is. 5 és fél szezont húzott le a Clippersnél, majd játszott a Seattle, a Lakers, a Nets, a Grizzlies, a Bucks, a Raptors, a Sixers és a Cavaliers mezében is. 1999-ben játszott utoljára a ligában, ezt követően még két évet lehúzott az ABA-ban és Libanonban, majd 2001-ben végleg abbahagyta. A Clippers történelméről sokat elmond, hogy öt és fél szezon alatt annyit blokkolt összesen (1117) és átlagban (2.75), hogy mind a mai napig ő tartja a franchise-nál a rekordot ezekben a kategóriákban.

1/4: Xavier McDaniel, Seattle Supersonics

Az előző két húzásnál jobban jött ki McDaniel kiválasztása. A borzasztóan kemény stílusáról híres, X-Man becenévre hallgató kosaras öt és fél évet húzott le Seattle-ben. Első évében rögtön második lett az Év Újonca díjért folyó küzdelemben Ewing mögött, majd négy 20 pont fölötti szezonja volt, 1988-ban meghívták az All-Star gálára is. Ettől függetlenül 1990-ben elcserélték Phoenix-be, ahol meredeken elkezdett hanyatlani pályafutása. New Yorkban volt egy jó éve, de Bostonban töltött három szezonjának végére semmi nem maradt korábbi teljesítményéből. Még két évet lehúzott New Jersey-ben, 1998-ban pedig abbahagyta.

1/5: Jon Koncak, Atlanta Hawks

Nagyon híres játékos lett a center, csak nem úgy, ahogy azt a Hawks szerette volna. 10 évet töltött Atlantában, majd egy évet a Magicnél, 1996-ban pedig visszavonult. 1989-ben hat évre 13 millió dollárért hosszabbított vele a Hawks úgy, hogy csak csereként számoltak vele, és legjobb szezonjában, újoncként 8.3 pontot és 5.7 pattanót átlagolt. Ezzel a szerződéssel többet keresett anno, mint Jordan, Bird vagy Magic, és évekre kiírta magát vele az Atlanta a szabadügynökpiacról. Jelenleg játékosmegfigyelőként dolgozik, és az egyik legjobbnak tartják a fiatal tehetségek felkutatásában.

1/6: Joe Kleine, Sacramento Kings

Összesen három és fél évet töltött Sacramentóban hatodik választottként, viszonylag hamar rájöttek a Kingsnél, hogy melléfogtak ezzel a húzással. Karrierje legjobb évében is csak 9.8 pontot és 7.1 pattanót átlagolt. Játszott Bostonban négy és fél évet, Phoenix-ben három és felet, de megfordult a Lakersnél, a Netsnél, a Bullsnál és Portlandben is. 1998-ban bajnoki címet nyert a Chicago cserecentereként, 2000-ben pedig a Sunstól vonult vissza. 1982-ben vb-ezüstérmes, 1984-ben pedig olimpiai aranyérmes lett. Visszavonulását követően középiskolai edzőként dolgozott, majd 2007-ben az Arkansas at Little Rock Egyetem segédedzőjének nevezték ki.

1/7: Chris Mullin, Golden State Warriors

Minden idők egyik legjobb shootere. 12 szezont húzott le a Warriorsnél, majd hármat Indianában, hogy egy évre visszatérjen még Oaklandbe, és 2001-ben visszavonuljon. Egy korszakos formáció, a Run TMC egyik alappillére volt, ötször választották be az All-Starra a 80-as évek végén, 90-es évek elején, mind az ötször 25 pont fölött átlagolt - ezzel mind az ötször a legjobb 8 között volt a pontlistán -, egyszer pedig még az All-NBA első csapatába is befért (1991-92). 1984-ben is olimpiai bajnok volt, majd 1992-ben a Dream Team tagjaként is a csúcsra ért, NBA-bajnok azonban nem lett. 2011-ben beválasztották a Hírességek Csarnokába. Karrierje végeztével a Warriors tanácsadója, majd elnöke lett. Később az ESPN szakkommentátoraként tevékenykedett, idén nyáron pedig a Sacramento Kingsnél kapott újra tanácsadói állást.

1/8: Detlef Schrempf, Dallas Mavericks

A Dallas húzta Schrempfet, de hagyták kicsúszni a kezükből, mivel 1989 februárjában elcserélték, mielőtt még kiteljesedhetett volna. Indianában kétszer egymás után az év hatodik emberének választották, és behívták az All-Star gálára is egyszer. 1993-ban elcserélték Seattle-be, de itt is nagyon jó teljesítményt nyújtott, még kétszer jutott el az All-Starra, és nagydöntőt is játszott a csapattal - bajnok azonban nem lett sem itt, sem utolsó két évében, Portlandben. 2001-ben vonult vissza a sokoldalúságáról híres német. Segédedzőként dolgozott 2006-tól kezdődően a Sonicsnál, de amikor a franchise Oklahomába költözött, ő más utat választott - jelenleg egy befektetési tanácsadó cég igazgatója.

1/9: Charles Oakley, Cleveland Cavaliers (Chicago Bulls)

A Cleveland draftolta Oakley-t, de azonnal el is cserélték a Chicago Bullshoz. Három évet húzott le Jordan csapattársaként - nagyon jóban is lettek ez idő alatt -, és bár nagyon jól játszott - 13 pattanót fölött átlagolt, hasonló mennyiségű ponttal -, a New York Knickshez cserélték. Pontosan 10 esztendőt töltött a kemény stílusának tökéletesen megfelelő csapatban. 1994-ben meghívták az All-Star gálára, ugyanebben a szezonban az év legjobb védekezőötösébe is beválasztották, és ötször fért be a liga legjobb 7 pattanózója közé. Három évet játszott még Torontóban, majd egyet-egyet Chicagóban, Washingtonban és Houstonban, 2004-ben visszavonult. A Charlotte Bobcatsnél volt segédedző 2010-2011-ben, de hátfájdalmai miatt lemondott a posztról 2011 végén.

1/10: Ed Pinckney, Phoenix Suns

Nem volt túl jó választás a kihúzása, hiszen két évig játszott csak a Sunsban. Megfordult a Kingsnél, majd öt és fél szezont húzott le a Boston Celticsnél. Játszott ezek után Milwaukee-ban, Philadelphiában, Torontóban és Miamiben is, de sehol nem alkotott semmilyen maradandót. 1984-85-ben ő volt egyébként az NCAA négyesdöntőjének legkiemelkedőbb játékosa, ez zavarhatta meg a megfigyelőket. 1995. november 3-án ő ugrott a labdáért a Toronto Raptors színeiben, a franchise első NBA meccsén. 1997-ben hagyta abba, majd játékoskarrierje befejezését követően azonnal a Heat rádiós és TV-s szakkommentátora lett. 2003-ban hagyta ezt abba, mikor négy évig a Villanova egyetem segédedzőjeként tevékenykedett. 2007-ben tért vissza az NBA-be, a Minnesota Timberwolves szakmai stábjában kapott helyet, 2010 óta pedig Tom Thibodeau segédedzője a Bullsnál.

1/11: Keith Lee, Chicago Bulls (Cleveland Cavaliers)

A Bulls húzta, de őt cserélték el Oakley-ra. A Cleveland borzasztóan döntött, ugyanis Lee mindössze 1989-ig játszott az NBA-ben, egy teljes szezont pedig kihagyott lábsérülése miatt eközben is. Alsóbb amerikai ligákban fordult még meg, illetve Argentínában, de 1995-ben abbahagyta a játékot. 2008-ban lediplomázott, és 2011-ben az Arlington középiskola vezetőedzője lett.

1/12: Kenny Green, Washington Bullets

Lee-nél is sokkal rosszabb karrierje volt a kiscsatárnak, hiszen összesen két évet játszott a fővárosban és Philadelphiában, és vége is lett pályafutásának, azóta sem sok mindent tudni róla.

1/13: Karl Malone, Utah Jazz

Hatalmas hiba volt az előző három név kiválasztása, tekintve hogy utánuk minden idők második legtöbb pontot dobó játékosa kelt el. Malone nemcsak a Jazz, de az egész liga ikonja is lett. 18 évet húzott le Utah-ban, ezalatt 14-szer vitték el az All-Star gálára, 13-szor volt PER alapján a liga öt legjobb játékosa között, 2-szer megnyerte az All-Star gála MVP-jének járó díjat és kétszer az alapszakasz legjobb játékosa is lett. A liga történetének második legtöbb pontja mellett a 7. legtöbb pattanót, a legtöbb rádobott és a legtöbb bedobott büntetőt is ő jegyzi. Utolsó évét a Lakersben játszotta, majd 2004-ben, három vesztes döntő után visszavonult. A Dream Team tagjaként és 1996-ban is olimpiai bajnok lett. 2003-ban visszavonultatta 32-es mezszámát a Jazz, 2010-ben pedig Hall of Famer lett.

1/14: Alfredrick Hughes, San Antonio Spurs

Összesen egy szezont töltött a ligában, majd megfordult Olaszországban, Kanadában és alacsonyabb szintű amerikai ligákban, 1994-ben visszavonult.

1/15: Blair Rasmussen, Denver Nuggets

Nem volt rossz játékos a center, a Denvernél második szezonjára 10 pont környékére kúszott átlaga. 1990-ben szerződést hosszabbítottak vele, Koncakhoz hasonlóan brutálisan túlzót - 6 évre 13 millió dollárt kapott. Elég jó szezonja volt ezt követően, hiszen 12.5 pont mellett 9.7 pattanót és 1.9 blokkot átlagolt. Azonnal el is cserélte a Nuggets - pont Koncak mellé érkezett az Atlantához. A Hawksnál még két szezont játszott, majd 1993-tól kezdődően már nem lépett pályára - a Hawks még 1996-ig fizette.

1/16: Bill Wennington, Dallas Mavericks

Világ életében kiegészítőember volt, három bajnoki címet mégis nyert a kanadai center. Öt szezont játszott a Mavericksben, majd a Kingshez cserélték. 1991-től két évet lehúzott Bolognában, majd az első three-peat után csatlakozott a Chicago Bullshoz, akiknél 1999-ig játszott. Volt még egy levezető éve a Kingsben, mielőtt 2000 előtt visszavonult volna. Ezt követően a Bulls rádiós color-kommentátora lett.

1/17: Uwe Blab, Dallas Mavericks

Őt is a Dallas húzta, de a Mavericks számára nem hozott sokkal több pozitívumot ő sem. Alig kapott lehetőséget, majd négy szezont követően még szabadügynökként aláírt 1989-ben a Golden State-hez. Év közben a Spurshöz cserélték, 1990-ben pedig végleg elhagyta az NBA-t. Megfordult még Olaszországban, majd két évig játszott még hazájában, az Alba Berlinnél, mielőtt visszavonult volna.

1/18: Joe Dumars, Detroit Pistons

Igazi ikont sikerült húznia a Pistonsnak a 18. helyen. Dumars egész karrierjét, mind a 14 profi szezonját Detroitban töltötte, ezalatt ötszörös All-Star lett és 4-szer beválasztották a legjobb védekezőcsapatba. A kétszeres bajnok Bad Boys Pistons oszlopos tagja volt Isiah Thomas hátvédtársaként, 1989-ben pedig a döntő MVP-jének is őt választották. 1999-es visszavonulását követően maradt a franchise kötelékében, és 2004-re bajnokcsapatot is épített - az előtte való évben pedig az év vezetőjének választották. Azóta megítélése felemás, és jelenleg is inog alatta a szék, hiszen jövő nyáron szerződése lejár, a csapatépítést pedig többször is elrontotta.

1/19: Steve Harris, Houston Rockets

Elpazarolt pick volt a dobóhátvédre kidobott választási jog. Öt szezont töltött összesen a ligában, négy csapatban is megfordult, de sehol nem kapott lehetőséget, így 1990-ben otthagyta a ligát. Játszott egy alacsonyabb amerikai bajnokságban, de 1991-ben visszavonult az aktív kosárlabdázástól.

1/20: Sam Vincent, Boston Celtics

Nem volt túl nagy karrierje az irányítónak, de 1986-ban azonnal bajnoki címet is ünnepelhetett a Celticsszel. Nem nagyon kapott lehetőséget sem itt, sem később Seattle-ben. 1988-ban került Chicagóba, majd egy évre rá az expanziós drafton elvitte az Orlando Magic, ahol profi karrierje utolsó három évét töltötte, 1992-ben visszavonult. Edző lett. A nigériai női válogatottal ott volt a 2004-es olimpián és az első női afrikai csapat lettek, akik tudtak nyerni az ötkarikás játékokon. Férfi vonalon Görögországban, Hollandiában és a D-Ligában edzősködött, egy hónapig pedig a Charlotte Bobcats vezetőedzője is volt a 2007-08-as idény végén.

1/21: Terry Catledge, Philadelphia Sixers

Mindössze egy évet töltött Philly-ben, majd lehúzott három évet a fővárosban - 10 pont és 7 pattanó környékén átlagolt, nem volt tehát annyira rossz választás, mint pár előtte elkelő fiatalemberé. Az Orlando őt is elvitte 1989-ben, az első szezonjában pedig majdnem 20 pontot átlagolt, az azt követő két szezonban pedig 15-öt. Utolsó évében nagyon visszaesett teljesítménye, és 1993-ban otthagyta az NBA-t. Próbálkozott alacsonyabb amerikai ligákban, Görögországban, Franciaországban és Argentínában is, 1997-ben vonult vissza végleg.

1/22: Jerry Reynolds, Milwaukee Bucks

Három szezont játszott mindössze Milwaukee-ban, egyet pedig Seattle-ben - mind a négy szezonja felejthető volt. Ő zsinórban a harmadik, akit a Magic kiválasztott, amikor bekerültek a ligába, így 1989-től kezdve ő is Floridában játszott. Három szezonja volt Orlandóban, mindháromban 12-13 pont között átlagolt, de súlyos sérülést szenvedett, ami miatt két évig egyáltalán nem játszott. 1995-96-ban még próbálkozott a Bucksnál, de az NBA-be már nem fért be. Játszott Európában, Puerto Ricóban és alacsonyabb szintű amerikai bajnokságokban is, és csak 2001-ben vonult vissza az aktív kosárlabdázástól.

1/23: AC Green, Los Angeles Lakers

A vasember, aki 16 esztendős pályafutása alatt írd és mondd 3 alapszakasz meccset hagyott ki, azt is a második szezonjában - 1986. november 19. és 2001. április 18-a között nem hagyott ki meccset a reguláris szakaszban, utóbbi pályafutása utolsó alapszakaszmeccse. Egyszer All-Starra is meghívták, egyszer a második legjobb védekezőötös tagja lett és háromszor nyert bajnokságot a Lakersszel. Nyolc évet húzott le Los Angelesben, ekkor nyert két bajnoki címet még a Showtime Lakers tagjaként, 1999-2000-ben pedig visszatért, ekkor már a Shaq-Kobe érában ért a csúcsra. Megfordult Phoenix-ben és Dallasban is, 2001-ben pedig Miamiből vonult vissza. Egy marketingcéget alapított, akik leginkább pénzügyi tervezéssel foglalkoznak, jelenleg is tagja ennek a vállalatnak.

1/24: Terry Porter, Portland TrailBlazers

Porter ezen a helyen már nagy húzás volt, hiszen kétszeres All-Star lett, és a 80-as évek végén, 90-es évek elején az igen erős Blazers meghatározó játékosa volt. 10 szezont húzott le Portlandben, mielőtt kirakták volna. 95-ben aláírt a Minnesotához, játszott is három évet a Twolvesnál, majd próbálkozott még Miamiben és három évig a Spursnél is, de már a közelében nem volt korábbi szintjének. 2002-es visszavonulását követően azonnal edző lett - előbb a Kingsnél segédtrénerként kapott szerepet, majd a Bucksnál két évig ő volt a vezetőedző. Két év után menesztették, egyévnyi pihenőt követően pedig a Detroit Pistonsnál próbálta meg magát újraépíteni. 2008-ban Mike D'Antonit váltotta a Sunsnál, de itt is hamar megbukott, két éve pedig a Minnesota segédedzője Rick Adelman mellett. Mindeközben televíziós szakkommentátorként is tevékenykedett, amikor éppen nem volt edzői állása, maradt tehát a kosárlabda közelében.

További érdekes húzások az első kört követően:

2/31: Manute Bol, Washington Bullets

A szudániak legendája, minden idők legmagasabb NBA-játékosa volt Bol. Három évet töltött a fővárosban, kettőt a Warriorsnél és megint hármat Philadelphiában. Utolsó két szezonjában négy együttesnél is megfordult, de összesen 19 meccset játszott. Minden idők második legjobb blokkátlagát birtokolja (3.34) úgy, hogy mindössze 18.7 percet átlagolt karrierje során - az őt 3.5-es átlaggal megelőző Mark Eaton egy 10-essel többet töltött a parketten meccsenként. Visszavonulása után aktivistaként dolgozott, elképesztően sokat tett hazájáért és az afrikai kontinensért. Veseelégtelenségben hunyt el 2010 júniusában.

2/35: Tyrone Corbin, San Antonio Spurs

Összesen 16 szezont húzott le a ligában, leginkább kiegészítő szerepkörben. 9 csapatnál fordult meg ez idő alatt, óriási vándormadárnak számított. A 90-es évek elején, Minnesotában élte fénykorát, az volt az egyetlen csapata, ahol kezdőként számoltak vele. 2001-es visszavonulását követően rögtön elkezdett edzősködni az NBDL-ben. 2003-ban a Knicks játékosok fejlesztéséért felelős edzője lett, 2004-ben viszont Utah-ba költözött. Jerry Sloan segédedzője volt 7 évig, 2011-ben pedig előlépett vezetőedzővé, jelenleg is ő irányítja a Jazzt.

2/45: John "Hot Rod" Williams, Cleveland Cavaliers

Ő csak egy évvel később mutatkozott be az NBA-ben, egy alsóbb amerikai ligában kezdte pályafutását. 9 évig szolgálta a Clevelandet erőcsatár és center posztokon - előbb kezdőként, majd inkább csereként, utolsó két évében viszont megint kezdőként. Elég sokat adott érte a Phoenix 1995-ben, hiszen többek között Dan Majerle-t és egy első körös draftjogot is Clevelandbe küldtek érte, Williams azonban meredeken elkezdett csúszni a lejtőn, így 1999-ben visszavonult a Dallas Mavericks tagjaként. 2009-ig ő blokkolta a legtöbbet Cavs-mezben, az ő 1200-as rekordját döntötte meg Zydrunas Ilgauskas.

4/87: Spud Webb, Atlanta Hawks

A mindössze 170 centis Webb hat szezont töltött az Atlantánál, legtöbbször csereszerepkörben, majd négy évet játszott Sacramentóban. Itt kezdő irányító volt és meg is hálálta a bizalmat, jócskán 10 pont fölötti és 7 gólpassz környéki átlagával. Minnesotában, Atlantában és Orlandóban aztán már nem volt korábbi önmaga. Még újonc szezonjában, 1986-ban írt történelmet - soha senki nem nyert zsákolóbajnoki címet ekkora magassággal azóta sem, sőt, összesen ketten játszottak valaha az NBA-ben, akik kisebbek lettek volna nála (Earl Boykins és Muggsy Bogues). Az újonc Webb amúgy nem kisebb nevet győzött le abban az évben, mint csapattársát, a címvédő Dominique Wilkinst.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus