Játékossorsok - az 1986-os draft

1/1: Brad Daugherty, Cleveland Cavaliers

Felemás karriert tudhat magáénak Doherty. Egyrészt egészen kiváló játékost tiszteletünk személyében, ötször meghívták az All-Star gálára és az 1992-es, keleti döntőbe jutó Cavaliers húzóembere volt. Karrierje során 19.5 pontot és 9.5 pattanót átlagolt, és a Cavs történetének pont- és pattanórekordere volt 2008-ig - előbbit LeBron James, utóbbit Zydrunas Ilgauskas döntötte meg abban az évben. Minden idők egyik legjobb clevelandi játékosaként tartják számon, 1997-ben pedig 43-as mezszámát is visszavonultatták. A másik oldalon viszont ott van, hogy mindössze 8 szezont tudott játszani, hátfájdalmai miatt 1993-94-ben játszott utoljára, két év múlva pedig bejelentette visszavonulását. Szerepelt az Eddie című filmben, üzlete van több iparágban is - autókereskedés, hulladékfelhasználás, ingatlan -, NASCAR csapat tulajdonosa, az ESPN szakkommentátora NASCAR-ban és egyetemi kosárlabdában, és a Showtime csatornán is szakértő a NASCAR-ral kapcsolatos heti műsorukban, szóval jelenleg is jól él, elfoglalt.

1/2: Len Bias, Boston Celtics

Bias legenda lett úgy is, hogy soha nem játszott az NBA-ben. A Maryland egyetem szupersztárja - akit akkoriban Michael Jordan szintű tehetségnek tartottak - két nappal draftolását követően kokain túladagolásban meghalt - erről az ESPN 30 for 30 sorozatában dokumentumfilm is készült. Halála után jóval szigorúbbak lettek a szabályok a ligában is, de Amerika-szerte sokkal komolyabban vették a drogproblémát. Hatalmas hatása volt az egész NBA-t körülvevő környezetre annak ellenére is, hogy soha nem ütötte le a labdát a ligában.

1/3: Chris Washburn, Golden State Warriors

Minden idők egyik legnagyobb melléfogásaként vonult be a draftok történetébe. Kettő, azaz kettő szezont töltött összesen az NBA-ben - másfelet a Warriorsnél, felet pedig az Atlanta Hawksnál. Előbb térdproblémái voltak, majd 1989-ben örökös eltiltást kapott, miután addigra háromszor is megbukott a drogteszteken, de korábban az egyetemen keveredett lopási ügybe is. 1994-ig alacsonyabb amerikai bajnokságokban játszott, aztán visszavonult. Ezt követően legyőzte függőségét, és más drogfüggőknek segített leszokni az anyagról. Jelenleg étterem tulajdonos Észak Karolinában.

1/4: Chuck Person, Indiana Pacers

Ő lett az Év újonca 1987-ben, és Indianában töltött hat szezonja során egészen kiváló, 18-20 pont és 6-7 pattanó körüli hármas volt. Minnesotába cserélését követően elindult a lejtőn, kevesebb játéklehetőséget is kapott - hasznos kiegészítőnek megmaradt, de nem tudott korábbi szintjén teljesíteni. Megfordult még San Antonióban, a Charlotte Hornetsnél és Seattle-ben is, 2000-ben vonult vissza. Pályafutását követően szinte azonnal edzőnek állt, segédtrénerként megfordult a Cleveland Cavaliersnél, majd Donnie Walsh játékosmegfigyelőjéből előrelépett az Indiana Pacersnél is, 2007-ben egy évig a Sacramento Kingst szolgálta, idén nyárig pedig a Los Angeles Lakers alkalmazásában állt. Jelenleg úgy áll, hogy a szezont a koreai Jeonju KCC Egis együttesnél kezdi majd meg, szintén segédedzői minőségben.

1/5: Kenny Walker, New York Knicks

Nem lett sokkal jobb húzás Walkeré sem, mint Washburné, hiszen ő öt szezont játszott mindössze a Knicksben, abból is csak az első kettő lett elfogadható. Annyival mindenképpen előrébb volt viszont, mint harmadik helyen húzott társa, hogy 1989-ben zsákolóversenyt nyert az All-Star gálán - egy év múlva címvédőként harmadik lett. 1991-től két évig Spanyolországban és Olaszországban játszott, majd 1993-ban visszatért a ligába, két szezont húzott le a Washington Bulletsnél, mielőtt 1995-ben visszavonult volna.

1/6: Williams Bedford, Phoenix Suns

Hatalmas bust lett Bedford is, aki hat szezont játszott a ligában. Összesen egy évig volt a Suns játékosa, a Detroitnál négy esztendőt húzott le, de ebből egyet drogrehabon töltött, így 1989-ben nem volt bajnok, csak egy évvel később. A San Antonio Spursnél fejezte be 1993-ban, és hiába próbálkozott alsóbb ligában, még ebben az évben abbahagyta. Visszavonulását követően sem tudott felhagyni káros szenvedélyével, ötször tartóztatták le, majd 2003-ban 10 éves, letöltendő börtönre ítélték. 2011-ben szabadult, tavaly óta pedig kosáredző Memphisben.

1/7: Roy Tarpley, Dallas Mavericks

Ennek a draftnak hamisítatlan tagja volt a center is, aki egészen kiváló négy évet húzott le Dallasban (17-18 pontot és 12-13 pattanót átlagolt harmadik és negyedik évében már), második évében a legjobb hatodik ember lett, de borzasztóan problémás kosaras volt. Már 1989-ben eltiltották egyszer, mert alkoholos befolyásoltság alatt vezetett, és ellenállt a letartóztatásnak is, 1991-ben pedig még kétszer bukott meg hasonló problémák miatt, így az NBA eltiltást rótt ki rá. 1994-ben visszatért Dallasba, de 1995 áprilisában alkohol befolyásoltság miatt örökös eltiltást kapott. Európában 1993-ban Szaporta Kupát nyert a görög Arisszal, majd egy évre rá az Olimpiakosszal Euroliga döntőbe jutott. Görögországban, Kínában, Cipruson, Oroszországban és kisebb amerikai ligákban játszott egészen 2006-ig, akkor vonult csak vissza.

1/8: Ron Harper, Cleveland Cavaliers

Kiváló pályát futott be Harper, bár a Clevelandnek nem sok öröme volt benne, hiszen mindössze három évig volt az együttes játékosa, mielőtt a negyedik szezonjában Danny Ferry-ért elcserélték volna a Los Angeles Clippershez. Majdnem öt szezont húzott le új együttesénél egy súlyos térdsérüléssel, ami után már nem volt ugyanaz a játékos, mint korábban - bár statisztikáit szinten tartotta. Szabadügynökként írt alá a Chicago Bullshoz, ahol öt szezont töltött és a második three-peat tevékeny részese volt. 1999-ben, miután kirakta őt a keretéből az újjáépülő Bulls, a Los Angeles Lakerst választotta, ahol még két gyűrűt nyert, majd 2001-ben visszavonult. A 2000-es évek közepén két évig segédedző volt a Pistonsnál, azóta ideje nagy részét azzal tölti, hogy a dadogó embereknek segít elfogadni problémájukat - ő is dadogott nagy sokáig.

1/9: Brad Sellers, Chicago Bulls

Borzasztó húzás volt a Bullstól Sellers, aki mindössze három évig szolgálta a gárdát - első körös pickért tudták elcserélni, csak ennyi volt a szerencséjük. 1989-90-ben Seattle-ben és Minnesotában játszott, majd egy évnyi görög kitérőt követően játszott még egy-egy évet Detroitban és újra a Timberwolvesnál, 1993-ban viszont végleg elhagyta a ligát. Pályafutása nagy részében ezután Franciaországban játszott, 1999-ben fejezte be végül. Jelenleg szakértőként dolgozik a Cavaliers rádióműsorában, illetve egy másik rádiónál is. 2012 óta szülővárosának, az Ohio állambeli Warrensville Heightsnak a polgármestere.

1/10: Johnny Dawkins, San Antonio Spurs

Érdekes karrierje volt Dawkinsnak, hiszen első hat évében bőven 10 pont fölött és 7 gólpassz környékén átlagolt, ennek ellenére nem tudott megragadni sehol. A Spursnél három évet húzott le, majd ötöt a Sixersnél, egy évet pedig levezetett még Detroitban, és 1995-ben visszavonult. 1996-ban elkezdett dolgozni korábbi egyetemén, a Duke-nál, mint szakértő, 1998-tól pedig Mike Krzyzewski egyik segédedző volt - 1999-től ő felelt a játékosok fejlesztéséért. 2008-ban hagyta ott a Duke-ot, azóta a Stanford Egyetem vezetőedzője, ő trenírozza tehát Rosco Allent is.

1/11: John Salley, Detroit Pistons

Világ életében kiegészítőember volt, ám ezzel is nyert négy bajnoki címet. Hat szezont játszott a Bad Boys Pistonsnál, innen van két gyűrűje. 1992-ben cserélték Miamibe, ahol három évet játszott. A Toronto 1995-ben elvitte az expanziós drafton, de még ebben a szezonban szabadlistára tették, a Chicago Bulls pedig leszerződtette, így megnyerte harmadik bajnoki címét is. 1996-97-ben Görögországban játszott, majd ideiglenesen visszavonult. Az 1999-00-es szezonban a Lakers reaktiválta, és ezzel megnyerte negyedik gyűrűjét is. Visszavonulásakor büszkén mondhatta el magáról, hogy négy bajnoki címet szerzett három csapattal, három különböző évtizedben és két különböző évezredben. Azóta is sokat szerepel különböző TV-műsorokban és filmekben.

1/12: John S. Williams, Washington Bullets

Érdekesség, hogy a Samet a nevében kifejezetten hasznos használni, mivel egy évben kezdtek a clevelandi John "Hot Rod" Williamsszel, akit az előző évben draftolt a Cavs. Öt évet húzott le a fővárosban, kettőt a Clippersnél és egyet az Indianánál, nyolc év után elhagyta a ligát. Egészen kitűnően látott a pályán és nagyon jól is passzolt, általában point forwardként használták emiatt, de negyedik szezonjától kezdve folyamatos sérülések sújtották. 1997-től 2002-ig játszott még Spanyolországban, aztán abbahagyta végleg.

1/13: Dwayne Washington, New Jersey Nets

Elpazarolt pick volt az Earl Monroe után "Pearl" becenévvel illetett irányító kiválasztása. Összesen két évet töltött a Netsnél, majd a Miami Heat az 1988-as expanziós drafton kiválasztotta, de még év közben kitették keretükből, és ennyi volt NBA-pályafutása. Két évig próbálkozott még alsóbb ligákban, de 1991-ben abbahagyta a kosárlabdát.

1/14: Walter Berry, Portland TrailBlazers

Gyenge választás volt őt húzni, ám a Blazers nagyot húzott utána mégis, mert még első szezonja legelején elcserélték San Antonióba Kevin Duckworth-ért cserébe. A Spursnél másfél évig játszott, majd Houstonban és a Netsnél is megfordult, de 1989-ben elhagyta a ligát. További karrierje nagy részét Olaszországban és Görögországban töltötte, de megfordult Spanyolországban, Szlovéniában és Venezuelában is. Európában egészen kitűnő scorerként ismerték meg a 90-es évek első felében. 2002-ben vonult vissza.

1/15: Dell Curry, Utah Jazz

Minden idők egyik legjobb kezű játékosát húzta a Jazz, de el is herdálták, szinte ingyen cserélték a Cleveland Cavaliershez második szezonja előtt. 1988-ban a Charlotte Hornets elvitte az expanziós-drafton, és a csapat legendás figurája lett, 1993-94-ben a legjobb hatodik embernek választották. 10 szezont húzott le a gárdánál, hogy egy évet Milwaukee-ban, hármat pedig Torontóban vezessen le, és 2002-ben visszavonuljon. 40.2%-os karrierátlaga van a triplavonal mögül, és mind a mai napig a Hornets - ma már Pelicans - franchise rekordere pontokban (9839) és bedobott hármasokban is (929). A Charlotte Bobcats szakkommentátoraként dolgozik jelenleg.

1/16: Maurice Martin, Denver Nuggets

Melléfogás volt Martin kiválasztása, hiszen összesen kettő szezonja volt a ligában. Az 1989-es expanziós drafton elvitte még a Minnesota Timberwolves, de pályára nem lépett náluk, mindössze 24 éves volt, mikor visszavonult.

1/17: Harold Pressley, Sacramento Kings

Nem volt olyan vészesen gyenge NBA-karrierje a kiscsatárnak, de mindössze négy esztendőt töltött a ligában, 1990-ben pedig Európába tette át székhelyét. Három évig volt a Joventut Badalona játékosa, akikkel kétszeres spanyol bajnok lett, és 1992-ben Euroliga döntőt játszott a Partizan ellen. Megfordult még Franciaországban, majd visszatért Hispániába, 1995-ben pedig visszavonult. 2000-01-ben az ABA-ban lett edző, 2007-ben pedig a Sacramento Kings játékosok fejlesztésével kapcsolatos részlegének igazgatója lett.

1/18: Mark Alarie, Denver Nuggets

Martin után újra egy teljesen homály húzás a Denvertől. Az erőcsatár összesen egy szezont töltött Coloradóban, majd még négyet a fővárosban, de 1991-ben, 27 évesen, folyamatos térdsérülések miatt abbahagyta a játékot.

1/19: Billy Thompson, Atlanta Hawks

A Hawks húzta, de még a draft napján elcserélték a Los Angeles Lakershez. Félelmetes mázlija volt, mivel alig-alig kapott lehetőséget első két évében, de mindkétszer bajnoki címet ünnepelhetett az aranysárga-lilákkal. A Miami Heat elvitte az 1988-as expanziós drafton, és itt már jóval jobb három éve volt, de megragadni itt sem tudott. A Milwaukee-hoz, majd a Golden State-hez írt alá - utóbbiaknál játszott is egy meccset, így búcsúzott a ligától 1991-92-ben. Alsóbb amerikai ligákban, Törökországban, Izraelben és Argentínában játszott még, 1998-ban vonult vissza. Hithű katolikus lett, és abba is hagyta a drogozást, amivel neki is komoly problémái voltak pályafutása alatt.

1/20: Buck Johnson, Houston Rockets

Jó kiegészítőt húzott a Rockets Johnson személyében, aki első két szezonját követően kezdő lett Houstonban. Összesen hat szezont húzott le a texasiaknál, mielőtt szabadügynökként aláírt volna a Bulletshez. Egy évet töltött mindössze a fővárosban, 1993-ban elhagyta a ligát. Törökországban, Spanyolországban, Izraelben is megfordult, de további karrierje legnagyobb részét Görögországban és kisebb amerikai ligákban töltötte. 2006-ban vonult vissza, 20 éves profi pályafutás után.

1/21: Anthony Jones, Washington Bullets

Kifejezetten gyenge húzás volt annak ellenére is, hogy ilyen magasságban azért már az ilyen megengedhető. Fél évet sem játszott a fővárosban, kitették a keretből. Még ugyanebben a szezonban leszerződtette őt a San Antonio Spurs, de ők sem tartották meg hosszú ideig. Egy évet alsóbb ligában játszott, majd 8 meccsnyi Chicago Bulls után majdnem másfél évig húzta Dallasban, de 1990-ben ki is kopott végleg az NBA-ből. Olaszországban játszott még egy évet, de ennyi volt játékospályafutása.

1/22: Scott Skiles, Milwaukee Bucks

Az előző nevekhez képes kifejezetten felüdülés volt Skiles. Egy évet játszott csak a Bucksnál, majd kettőt Indianában, mielőtt az Orlando Magic elvitte volna az 1989-es expanziós drafton. Egészen kitűnő évei is voltak a játékmesternek Floridában, hiszen 1990-91-ben a legtöbbet fejlődött játékosnak választották, és mind a mai napig ő tartja az NBA-ben az egy meccsen kiosztott gólpasszok rekordját 30-cal. Ennek ellenére öt év után, 1994-ben egy teljesen érthetetlen cserében elküldték a Bulletshez - két első körös draftjogot adtak mellé egy első és egy második körös pickért. A Bullets egy év után kirakta, majd Philadelphiában, az 1995-96-os idényben fejezte be NBA-karrierjét - egy évet még Görögországban lehúzott, és 1997-ben végleg visszavonult. Azonnal vezetőedzőnek állt. A PAOK-nál töltött egy évet, a Phoenix-nél hármat, a Chicagónál négyet, a Milwaukee-nál pedig ötöt, az előző szezon közben menesztették posztjáról.

1/23: Ken Barlow, Los Angeles Lakers

Teljesen elpazarolt húzás volt, tekintve hogy soha nem lépett pályára a ligában. Európai karrierje azért igen szépre sikeredett, három évet lehúzott a Maccabiban, három évet a PAOK-nál, nagyrészt azonban Olaszországban pattogtatott, egészen 2002-es visszavonulásáig. Egyszer nyert Euroligát, kétszer Szaporta Kupát, ötször nyert bajnokságot és háromszor nemzeti kupát csapataival.

1/24: Arvydas Sabonis, Portland TrailBlazers

Minden idők egyik legjobb európai játékosát egy évvel korábban is kiválasztották már, de az Atlanta Hawks 4. kör 77. helyén elkövetett húzását semmissé tették, mivel a litván kiválóság 21 év alatti volt akkor. Az NBA-be csak 9 évvel kiválasztását követően, 1995-ben érkezett meg, addigra már olimpiai bajnok, világbajnok, Európa-bajnok, és Euroliga-győztes is volt, utóbbi két sorozatban az MVP díjat is bezsebelte. Az NBA-ben is egészen kitűnő teljesítményt nyújtott, főleg ha azt is számításba vesszük, hogy a 80-as évek végén többször is szétment az Achillese. Első szezonjában Damon Stoudemire mögött második lett az Év Újonca szavazáson, Toni Kukoc miatt pedig az Év Hatodik Embere választáson is. Hat szezont húzott le a Portlandben, majd egy évet pihent, hogy utána egy évre visszatérjen a Blazershez, és két évnyi Zalgiris-szakaszt követően 2005-ben visszavonuljon. Mind a FIBA, mind az NBA Hírességek Csarnokának tagja. Jelenleg a Zalgiris és a Litván Kosárlabda Szövetség elnöke.

Érdekesebb húzások az első kört követően:

2/25: Mark Price, Dallas Mavericks (Cleveland Cavaliers)

Rögtön a második kör elején nagyot húzott a Cleveland - hivatalosan ugyan a Mavs draftolta, de még a draft napján elcserélték a Cavshez mindössze egy második körösért. Minden idők legjobb büntetőzőjét sikerült elherdálniuk a texasiaknak - Steve Nash jelenleg Price előtt van, de mindössze 0.03%-kal, ő még visszaeshet onnan. A büntetőzésén kívül a társak kiszolgálásában és a tripladobásban is jeleskedett - kétszer nyert tripladobó versenyt az All-Star gálán. A Cavs történetének talán legjobb irányítója volt, ott töltött 9 évéből négyszer az All-Star gálára is elvitték, egyszer az All-NBA első csapatába is befért, háromszor pedig a harmadikba. Egy-egy szezont lehúzott ezt követően a Bulletsnél, a Warriorsnél és Orlandóban is, és 1998-ban vonult vissza. Ezt követően rögtön edzőnek állt, de közben volt televíziós szakkommentátor is a 2000-es évek első felében. Trénerként megfordult egyetemeken, Ausztráliában, a Denvernél, az Atlantánál, a Golden State-nél, Orlandóban és idén nyártól a Charlotte Bobcats fiataljainak fejlesztéséért felel.

2/27: Dennis Rodman, Detroit Pistons

A második körben kis túlzással három pick alatt felülmúlták az első kört - Rodman az utóbbi három évtized legendája a pályán és pályán kívüli dolgai miatt is. Öt bajnoki címig vitte a Bad Boys Pistonsszal és a Chicago Bullsszal - pályafutása felét töltötte Detroitban, ezt követően a chicagói 3 esztendő mellett megfordult két évig a Spursnél, egy évig a Lakersnél és egy évig Dallasban is, mielőtt 2000-ben otthagyta volna a ligát. Kétszer volt az év védője, hétszer fért be az év első védekezőcsapatába, szintén hét alkalommal átlagolta a legtöbb pattanót. 2003-ban újrakezdte kisebb amerikai ligákban, majd Finnországban játszott és pár meccset még Nagy-Britanniában is lehúzott, de 2006-ban végleg abbahagyta. A Pistons 2011-ben visszavonultatta 10-es számú mezét, és ugyanebben az esztendőben a Hírességek Csarnokába is bekerült. Visszavonulását követően mindent csinált - játszott filmekben, sorozatokban, adott ki könyveket, pankrációzott, reklámozott már szerencsejáték oldalt és vodkát is legutóbb, de a lista közel sem teljes, gyakorlatilag mindent csinált, amit élő ember csinálhat. Az utóbbi időben azzal került a hírekbe, hogy megpróbált kiszabadítani egy amerikai származású túszt Észak-Koreából, és hogy az észak-koreai vezér, Kim Jong-un nagy barátja.

2/30: Nate McMillan, Seattle Supersonics

Nagyon jó húzás volt ez a Sonicstól, nézve a korábban elkelt neveket, hiszen McMillan 12 szezonon keresztül, egészen 1998-as visszavonulásáig szolgálta az együttest. Első négy szezonja után leginkább csereként lépett pályára, de borzasztóan fontos volt mindenes játéka a Gary Payton - Shawn Kemp kettősre építő Sonicsnak. Kétszer beválasztották az év második védekezőötösébe. Visszavonulása után két évig segédedző volt, 2000-től kezdve viszont öt esztendőn át irányította az együttest, 19 évig szolgálta tehát a franchise-t, ezért 10-es számát vissza is vonultatták. 2005-ben Portlandbe tette át a székhelyét, ahol 7 évig volt a vezetőedző, tavaly kipihente magát, idén nyártól pedig az Indiana Pacers segédedzője. Az elmúlt két olimpián Mie Krzyzewski segédjeként két arannyal is gazdagodott az ötkarikás játékokról.

2/33: Kevin Duckworth, San Antonio Spurs

Kiváló húzás lett volna Duckworth a Spurstől, amennyiben nem cserélik el első szezonjának elején a Portlandbe a már említett Walter Berry-ért. Második évében őt választották a legtöbbet fejlődött játékosnak, kétszer pedig az All-Star gálára is eljutott. Két vesztes döntőben vett részt a Blazers tagjaként, akiket 7 évig szolgált. Utolsó évében elkezdtek esni számai, így 1993 nyarán elcserélték a fővárosba. A Bulletsnél még két évet húzott le, a Bucksnál és a Clippersnél még egyet-egyet, és 1997-ben visszavonult. Ezt követően Oregonban telepedett le, ahol utána is aktívan szolgálta a Blazerst és a közösséget. 2008 augusztusában, szívroham következtében hunyt el.

2/41: Otis Smith, Denver Nuggets

Nem játékospályafutása miatt érdekes ő, bár NBA-ben töltött hat szezonja nem sikerült túl rosszra, első és utolsó évét leszámítva 10-13 pontot átlagolt. Megfordult a Denver után a Warriorsnél, utolsó három szezonját pedig az Orlando Magicnél töltötte. 1992 után három évig nem játszott, majd 1995-96-ban a svéd bajnokság MVP-je lett, és a szezon végén abba is hagyta végleg. Előbb az Orlandónál, majd a Golden State-nél töltött be különböző vezetőségi pozíciókat. 2003-ban tért vissza Floridába, ahol két évig a játékosok fejlesztéséért felelt, majd segéd GM, egy év után pedig GM lett. Tavaly nyárig töltötte be a posztot, akkor menesztették.

2/46: Jeff Hornacek, Phoenix Suns

Price mellett még egy egészen kiváló fehér hátvéd érkezett a ligába Hornacek személyében. Ő is egészen kitűnően dobta a triplákat és a büntetőket is - előbbit 40.3%-os karrierátlaggal. Hat esztendőt töltött a Sunsnál, amelytől azt az évet követően cserélték el, amikor az All-Star gálára is meghívták (1992) - ő volt a Charles Barkley-ért adott csomag legtöbbet érő része. Mindössze másfél szezont játszott Philly-ben, 1994-februárjában Utah-ba cserélték ugyanis, pályafutása utolsó hat évét pedig itt töltötte. Pályafutása végén Price-hoz hasonlóan nyert két tripladobó versenyt az All-Star gálán (1998, 2000). A Jazz visszavonultatta 14-es mezszámát. 2007-08-ban tért vissza a kosárlabdába, akkor a Jazznél a játékosok dobásával foglalkozott. Kis időre megint eltávolodott az NBA-től, hogy több időt legyen családjával, majd 2011-ben a Utah segédedzője lett, idén nyáron pedig a Suns vezetőedzőjének nevezték ki.

3/60: Drazen Petrovic, Portland TrailBlazers

Sabonis mellett minden idők legjobb európai játékosa is ezen a drafton kelt el. Mire eljutottunk a draftig, már kétszeres Euroliga-győztes volt a Cibonával, és egészen elképesztő rekordokat tartott Európában - a jugoszláv első osztályban 112, az európai kupaporondon pedig 62 pont volt egyéni legjobbja. A draft után kezdődő 1986-os vb legértékesebb játékosának választották. Csak 1989-ben tette át székhelyét Amerikába, egy évnyi Real Madrid után. Karrierje nagyon lassan indult be a kiváló hátvédekkel telített Portlandben - Clyde Drexler volt előtte -, második szezonjában azonban elcserélték New Jersey-be, ahol két 20 pont fölötti szezont is produkált, az NBA egyik legjobb scorerévé kezdett válni - 1992-93-ban az All-NBA harmadik csapatba is beválasztották -, és hozta a névjegyének számító triplákat is két 45%-os szezonnal. Az 1993-as németországi Eb előtt autóbalesetet szenvedett és elhunyt, az egész európai kosárlabdában nagy űrt hagyva maga után, de legendája és öröksége legalább ekkora lett korai távozása ellenére is.

6/120: Pete Myers, Chicago Bulls

Smith-hez hasonlóan nem a játékoskarrierje miatt kell őt megemlíteni, hiszen 9 szezon alatt összesen 7 csapatban fordult meg, és sehol nem alkotott maradandót. Játszott Spanyolországban, Olaszországban és kisebb amerikai ligákban is, mielőtt 1999-ben visszavonult volna. 2001-ben a Chicago Bulls segédedzője lett és egészen 2011-ig dolgozott a csapatnál, utolsó szezonjában "csak" játékosmegfigyelőként. Az utóbbi két esztendőben Mark Jackson szakmai stábját erősíti Oaklandben, és liga szerte elismert szakember.