Kawhi Leonard utolsó esélye a Spursnél?

Az utóbbi hetek egyik fő témája az volt, hogy a San Antonio Spursnél olyan harc megy házon belül, ami pont erre a franchise-ra volt a legkevésbé jellemző az elmúlt több mint 20 esztendő, Gregg Popovich "uralkodása" során. A csapat sztárja, Kawhi Leonard körül forr a levegő, egyetlen egyenes mondat sem hangzik el egyik oldalról sem azzal kapcsolatban, hogy végülis milyen sérülése van a 2014-es nagydöntő MVP-jének, mi az a probléma, amit láthatóan nem tud áthidalni a két oldal, min vesztek össze, és mit szeretne egyáltalán a kiscsatár és "sleppje".

Felmerülhet a legelső válasz, ami az ember eszébe jut, hogy tényleg combsérülése van Leonardnak, amit még kezelni kell, "nincs itt semmi látnivaló". Az a baj ezzel a verzióval, hogy adódik a kérdés: akkor miért nem kommunikálja le senki, hogy mikor térhet vissza, illetve hogy eddig és eddig nem játszhat? Nem vagyok orvos, látatlanban pedig talán egy orvos sem tudná megmondani, van-e olyan combsérülés, amit egyszer tud kezelni egy orvosi stáb, egy másik esetben pedig hónapokat kell New Yorkban tölteni ahhoz, hogy minden rendben legyen (és továbbra sincs semmi rendben) - Tony Parker ugyanis azt nyilatkozta, hogy pont ugyanolyan sérülésük volt Leonarddal, a francia irányító viszont réges rég visszatért már.

Ha azonban hónapokat kell New Yorkban tölteni a rehab miatt, akkor azt kommunikálni szokták a felek annyival, hogy X ideig nem léphet pályára az illető, Leonard esetében pedig hónapok óta megy a lebegtetés, hogy "most még nem játszhat, de meglátjuk, mi lesz jövő héten"... Az sem ezt a verziót támasztja alá, hogy Gregg Popovich elég világos üzenetet küldött a minap a "LaMarcus Aldridge minden nehézséget leküzdve segíti a csapatot, soha nem voltam még büszkébb ilyen szempontból senkire" nyilatkozatával. A Spurs teljesen egyértelműen úgy gondolja, Leonard tudna játszani, a játékos és tábora viszont valami miatt úgy érzi, hogy nem.

Jöttek olyan belsős hírek a csapat háza tájáról, hogy továbbra sem akarják elcserélni Kawhit, de más nem is jöhetne ki a Spurstől, mert ha el akarják cserélni, akkor is ezt a látszatot kell kelteni - lenne ugyan licitháború így is Leonardért, de nem árt, ha úgy tesz egy csapat, mintha meg akarná tartani az emberét, hadd kaparjanak még jobban az érdeklődő klubot. Bármi is legyen a helyzet (amiről egyébként tényleg semmilyen pontos információ nem látott még napvilágot sem a csapat cserehajlandóságát, sem a sérülést tekintve), az biztos, hogy a jelek szerint a kenyértörés felé halad a sztori, akár megkapja Leonard a nyáron az 5 éves szupermaxot, akár nem - és stratégiailag muszáj megkapnia a sorsától függetlenül, hiszen egy 5 éves szerződéssel rendelkező szupersztárért sokkal jobb csomagot kaphat a csapata, mint egy olyanért, akinek 1 éve van hátra, utána ingyen leléphet.

A történet azonban vehet egy fordulópontot egy sajnálatos esemény miatt, ez pedig Gregg Popovich feleségének a halála.

Meggyőződésem, hogy Leonard előtt egy út áll: be kell kopognia a Popovich-család ajtaján, és annyit kell mondania: "Hibáztam, mester, itt vagyok, miben segítselek akár téged, akár a csapatot".

Még mindig fiatal Leonard, de 26 esztendősen már elvárható, hogy valakinek önálló gondolatai is legyenek, akármilyen segítő személyzet veszi őt körbe. A reklámszerződések letárgyalását rá kell bízni az ügynökre, a csapatokkal való beszélgetésben már nem vagyok biztos, hogy teljes szabadkezet kell adnia egy kosarasnak, de ha van olyan helyzet, amiben aztán teljesen mindegy, hogy ki mit mond, akkor ez az a sajnálatos szituáció, és ebben a sztoriban egészen biztosan nem mutogathat senkire, nem takarózhat senkivel Leonard, mert vagy átérzi ennek a jelentőségét, vagy nem.

Az édesapját nagyon korán vesztette el, tudja ő is, mit jelent egy ilyen közel hozzátartozó halála, és számomra nincs más emberileg elfogadható lépés tőle, mint az, hogy attól függetlenül, ami a mostani idényben zajlott a csapat és közte, és amiből egyébként Popovich sem húzta ki magát (lásd a legutóbbi Aldridge-et méltató, egyértelműen Kawhi-nak célzott nyilatkozat), odamegy a trénerhez, és mindenben a támogatásáról biztosítja. Ahhoz a trénerhez, akit egyébként a második apjaként tisztelt (egykor), és akivel egészen különleges (volt) a kapcsolata - Popovich lényegében miatta maradt a kispadon Duncan visszavonulását követően, nem azért, mert Aldridge-nek azt ígérte, hogy nem hagyja abba.

Hogy egy ilyen "kibékülésről" hallunk-e majd, az jó kérdés, és a legjobb talán az lenne, ha nem hallanánk. Ez a gesztus ugyanis nem azért lenne fontos, hogy új twitter-követőket szerezzen Leonard, vagy olyan emberek kezdjék el dicsérni, akikkel amúgy nem találkozik soha, nem lesznek az életének a részei soha, vagy egyszerűen akikkel nem is foglalkozik. Ez a gesztus Popovich-nak és saját magának lehetne fontos, mert a saját arcát őrizhetné meg azelőtt a franchise és azelőtt az ember előtt, aki belőle egy kitűnő felépítésű és hajtós, de fakezű játékosból döntő MVP-t csinált "pillanatok alatt". Kawhi Leonard ugyanis többek között attól Kawhi Leonard most, hogy a Spurs draftolta, a Spurs nevelte, Popovich vigyázott az első NBA-lépéseire, és Tim Duncan volt a mentora. Ha van olyan időpont, amikor ezt viszonozni kell, akkor az ez a pillanat.

És még ez sem jelentené azt, hogy biztosan San Antonióban marad.

Simán elképzelhető, hogy Popovich a nyáron leülne vele is beszélgetni, ahogy Aldridge-dzsal tette ezt tavaly. Annak az lett a vége, hogy LMA maradt a csapatnál, de Leonard is felvázolhatná, hogy "nem tetszett, ahogy a csapat idős játékosokkal meg újoncokkal lett telepakolva, szerintem így nem tudunk versenyképesek lenni". Vagy esetleg "félrekezelt az orvosi stáb, és a legkisebb mértékben sem bíztam bennük, mert nem akartam, hogy hosszútávra tönkrevágjanak". És vagy dűlőre jutnának Popovich-csal, vagy nem, de a tréner egészen biztosan azt mondaná, hogy "itt voltál mellettem, amikor elvesztettem a feleségem, ezért ha azt akarod, akkor elcserélünk", mert ha van valaki, aki az átlagnál sokkal jobban értékeli a játékosai emberi oldalát, akkor az Popovich. És ebben a verzióban nem is kellene hallani semmiféle találkozóról kettejük között, mert csak annyit lehetne észrevenni, hogy a klub bevédi sztárját, vagy Popovich nem üzenget neki a sajtóban - az is hír, ha nincs hír...

Ha Leonard jövője nem is dől el most, sok minden más igen. Például az, hogy ő az az ember-e, akinek sokáig, egészen a mostani szezonig gondolták az emberek - egy szerény, de nagyon jó lelkű, csendes srác, aki annyira visszahúzódó, hogy minden erénye ellenére sem piacképes, viszont üdítő példakép az olyanokkal szembeállítva, akik (sokszor mindenféle alapot nélkülözve) úton-útfélen saját nagyságukat hirdetik -, vagy ő is csak egy a mai kor átlag sztárjai közül, maximum kevesebbet beszél náluk.

Semmit nem kell tennie ahhoz, hogy a Spurs újra felnézzen rá, csak át kell gondolnia az eddigieket, és emberként kell viselkednie. És a nagy csalódás nem az eddigi szappanoperája lenne, hanem az, ha ezt nem tenné meg - nekem, másoknak, de legfőképp a csapatnak és Popovich-nak. Mert az nemcsak a San Antoniótól lenne számára a kilépő aláírása, hanem azon játékosok csoportjából is, akiket emberileg is komolyan lehet venni.