Lesz-e ellenszer a Small Ball ellen?

Napjainkban az NBA egyre inkább a sokoldalúságról és az ebből kiinduló Small Ballról szól - lesz, aki sikeresen megy szembe a trenddel?


Hosszú évek óta érezhető, hogy az NBA már nem az irányítók és a centerek ligája, mint egykoron, teljesen más irányba indult a tengerentúli kosárlabda - bár a Steph Curry fémjelezte Golden State Warriors lett a bajnok, emberemlékezet, gyakorlatilag Magic Johnson óta nem nyert olyan együttes, amely az egyes posztra épített, egy-egy klasszikus, képzett center láttán pedig manapság már véresre tapsolja mindenki a kezét, és Tim Duncan hosszú ideje az egyetlen ötös, akire ténylegesen sikeres csapatot építettek. Az új trend a posztok összemosódása lett, a hangsúly a sokoldalúságon van már, az új taktikai elem pedig a Small Ball lett.

A vezetőedzők legelső mentsvára lett ez a Hack-a-Shaq után, ha valamit változtatni kell meccs közben, mert valahogy nem megy a csapatnak, úgyhogy egyre jobban terjed, ráadásul egyre inkább ennek alapján építik fel csapataikat a GM-ek is. Sokan a stretch négyesekkel, a jól dobó erőcsatárokkal felálló formációkat is ennek tartják már, én azonban két kulcsot érzek a sikeres Small Ball felállásoknál, és azoknál az együtteseknél, akik ezt probléma nélkül tudják lereagálni.

Az egyik kulcs egy mobilis magasember, ami szinte elengedhetetlen ahhoz, hogy valakit ne kelljen lerántani a pályáról, ha az ellenfél Small Ballra vált. A legjobb példák erre a típusra talán Anthony Davis, Draymond Green, Rudy Gobert, Serge Ibaka vagy éppen Nerlens Noel, akik ellen hiába megy az ellenfél alacsonyabb formációra egy kintről jobban dobó ötössel, gyakorlatilag sokat nem érnek vele, ezek a játékosok nemcsak a gyűrű közelében, de a pálya minden pontján hasonló hatékonysággal képesek levédeni ellenfeleiket. Nem véletlen szerintem, hogy a liga kezd távolodni a klasszikus ötösöktől, az Al Jeffersonok ugyanis nemcsak támadásban kezdenek kimenni a divatból (sokkal többet ér, mert kevésbé kiszámítható, így nehezebben is védhető, ha egy magasembernek van egy biztos középtávolija vagy/és elzárás-leválás után is használható, mintha tökéletes palánk alatti mozgásai vannak, de lassú, körülményes), hanem védekezésben is egyre nagyobb hátrány lesznek csapatuk számára.

A másik kulcs pedig egy több poszton is bevethető kiscsatár, amit egyébként a liga legfontosabb posztjának tartok jelenleg - nemcsak azért, mert LeBron James, Kevin Durant, Kawhi Leonard vagy éppen Carmelo Anthony, Paul George, a liga nagy sztárjai és legjobb játékosai ezen a poszton játszanak, hanem mert ők nyitják meg az utat a Small Ball felé. Manapság egy kiscsatár lábon felveszi a versenyt a kettesekkel (nem kevesen az irányítókkal is), fizikálisan pedig a négyesekkel, így gyakorlatilag mindenki számára mismatchet jelentenek, aki csak egy posztra alkalmas. Itt van a stretch négyesek legnagyobb problémája is: ha Ryan Anderson vagy Ersan Ilyasova szembe kerül LeBronnal vagy Duranttel, már mehet is a padra - alapvetően a kinti dobás nem elég, ha valaki fizikálisan vagy/és védekezésben nem tudja tartani ezeket a játékosokat, és nem feltétlenül csak a liga két ászára gondolok. Alapvetően periméter-játékosokról beszélünk, akiket fel lehet rakni a Blake Griffinek, LaMarcus Aldridge-ok ellen is, akik egy kinti embert nem nagyon tudnak megfogni, és ez az a pont, ahol szerintem ők a kulcs: a pálya minden pontján fogni kell őket, erre azért elég limitált számú magasember képes jelenleg, ők viszont képesek megtartani a nagyobb ellenfelüket is, így a másik csapatot azonnal változtatásra késztetik.

Hogy mennyire használható ez a taktika, azt a döntő mutatta meg, ahol a Cavs rövid magasember-rotációja ellenére Tyimofej Mozgovnak le kellett ülnie a padra, ahogy a túloldalon kollégája, Andrew Bogut is kikerült a kezdőből és nem is nagyon került pályára. Mindketten kiváló védők a palánk közelében, a liga legjobbjai közé tartoznak ebben, de a triplavonaltól a gyűrűig rohangálásban, az elzárás-leválások és a tripladobók folyamatos védésben nem jók, így került előbb Draymond Green, majd Tristan Thompson ötös posztra. Ettől sem gyenge, sem rossz játékosok nem lesznek, de a tény tény marad: egy taktikai elemmel ki lehet őket húzni a meccsekről. Bogut nem véletlenül fogyott rengeteget a nyáron, ha kicsit fel tud gyorsulni az rettenetesen nagy plusz lehet neki és a csapatnak is ebből a szempontból, gyakorlatilag elkezdett ahhoz alkalmazkodni, amit megkíván a liga.
 

Hogy kik hogyan gondolkodhatnak a most következő idényben a bajnokesélyesek közül?
 

Nyugaton vannak szerintem a renitensek, akik egyértelműen szembemennek a trenddel. Ennek legjobb példája a San Antonio Spurs, ők szinte biztosan nem használják majd ezt a felállást, hiába lenne adott a feladatra Kawhi Leonard - LaMarcus Aldridge és David West sem azért igazolt hozzájuk, hogy semmit ne játszanak, egyszerűen négy forgatni kötelező magasemberük van, ráadásul a periméteren kicsit vékonyabbnak is tűnnek idén, így az állományuk mélysége sincs meg ahhoz, hogy ez egy állandó, ne csak percekre használt fegyver lehessen. Éppen emiatt lesz nagyon érdekes azt megfigyelni, hogy ha ellenük viszont meghúzzák a Small Ballt, mit fognak reagálni, egyik magasemberük sem arra termett ugyanis, hogy ez ellen hatékony védő legyen.

Hasonló cipőben jár a Memphis Grizzlies is, akik ellen viszont még a Golden State se nagyon probálta meg a Small Ballt, annyira meghatározó a Zach Randolph - Marc Gasol páros a palánk alatt (más kérdés, hogy ahhoz viszont nincs állományuk, hogy ők használják ezt, Matt Barnesszal is csak kényszer Small Ballt játszhatnának, mert neki semmi köze nincs a négyes poszthoz se fizikálisan, se játékban). Náluk a csapatvédekezés és a periméter-embereik által alkotott "szűrő" olyan szintű, hogy szinte teljesen mindegy, valaki megpróbálja-e ezt a taktikát, annyira együtt vannak hátul. Reálisan ők vihetnék szerintem sikerre a hagyományos felállást, ha Jeff Green helyett Danilo Gallinarit szerzik meg anno, így azonban gyengének tűnik a támadójátékuk a bajnoki címhez.
 

Van három olyan együttes, amelyeket e szempont alapján jelentősen jobb szerkezetűnek gondolok. Az egyik természetesen a bajnok Golden State Warriors, akiknek mind a hagyományos, mind a Small Ball felálláshoz megvan a játékuk és az állományuk is, tavaly a végső győzelemmel és az odáig vezető úttal bizonyítottak.

A másik az Oklahoma City Thunder, ahol sem Serge Ibakát, sem Steven Adamst nem kell lekapni a kisebb ötösök ellen sem (Enes Kanternek nem a Small Ball levédésével, hanem úgy alapvetően a védekezéssel vannak gondjai), cserébe a Thunder egy Durant - Ibaka négyes-ötös kettőssel igazi rémálom párost rakhat a pályára (erre a "magasember-duóra" szerintem az egész ligában nincs egyik csapatnak sem megfelelő válasza), Billy Donovan kezében szerintem hatalmas fegyver van, ha egészséges tud maradni a keret.

A harmadik pedig a New Orleans Pelicans lenne, ahol LeBron mellett szerintem a liga legfontosabb, egyénileg legdominánsabb játékosa található, Anthony Davis, aki védekezésben bárkit le tud reagálni, támadásban pedig ha még a triplákat is stabilan fogja dobni, foghatatlan ember lesz bárki számára, nincs olyan poszt vagy ellenfél, aki ellen ne lehetne használni, talán az irányítókat leszámítva - más kérdés, hogy a Pelicans sérülékenysége miatt szerintem a PO is veszélyben van számukra.
 

Van két érdekes együttes nyugaton ebből a szempontból, ezek pedig a Los Angeles Clippers és a Houston Rockets, amelyeknek alapvetően atletikus centereik vannak, de... Dwight Howard térdei miatt nem nagyon lehet tudni, mikor száll ki akár hosszabb időre is, a Small Ball centerük, Josh Smith lelépett, Terrence Jones és Donatas Motiejunas pedig szerintem ez ellen a taktika ellen nem jó ötösként, így könnyen előfordulhat, hogy Clint Capelára kell támaszkodniuk. Ő alapjában véve képes lehet arra, hogy hatékony védő legyen ezek ellen a felállások ellen is, de nem túl biztató, ha ő a mentsvár. Alapvetően a Rockets nem fog Small Ballt erőltetni, mert náluk is csak olyan hármasok vannak, akik kényszernégyesek lehetnek, közük egyébként nincs a poszthoz.

A Clippers pont Josh Smith miatt lehet kicsit jobb helyzetben, mert DeAndre Jordant ugyan a Small Ball miatt nem kéne lekapni a pályáról, de ahogy Howardot, úgy őt is le kell a Hack-a-Shaq miatt. Blake Griffin védekezése kevés az ötös poszthoz (egyénileg sincs azon a szinten egyelőre, összefogni meg végképp nem tudja a többieket), viszont a Clippers Paul Pierce-szel szinte biztosan fog Small Ballt kezdeményezni is, ebben az esetben pedig Smith megoldás lehet náluk, ezt az előző idényben Houstonban láthattuk. Közel sem olyan biztos, hogy be is válik (ne feledjük a detroiti időszakát), de Doc Rivers tarsolyában a lehetőség ott van legalább.
 

Keleten a helyzet valamivel egyszerűbb, nincs túl sok bajnoki cím szempontjából komolyan vehető csapat ugyanis. A Cleveland Cavaliers, a Chicago Bulls és a Miami Heat ilyen szempontból szerintem nagyon jól áll: a Bullsnál Nikola Mirotic Joakim Noah-val és Taj Gibsonnal párban is megoldhatja a Small Ballt elöl és hátul is, ők lehetnek kezdeményezők és könnyen lereagálhatják mások váltását is, ha Noah és Gibson is egészséges tud maradni.

A Heatnél Chris Bosh elit pick-and-roll védő, plusz az egyik legjobb keze van a magasemberek között, úgyhogy ha Hassan Whiteside nem válna be valamiért (sérülés miatt, vagy mert nem tudja levetkőzni, hogy egy gyerek még, így fejben megmaradt a tavalyi szinten), Bosh személyében megvan az a center, akit a Small Ball ellen lehet használni és támadásban még kifejezetten sok problémát is okozhat az ellenfélnek.

A Cavsnél azért óriási szükség lenne Tristan Thompsonra még akkor is, ha a jelenlegi állományuk is nagyon meggyőző, ötös posztról ugyanis Mozgovot már a döntőben is ki kellett szedni Green ellen, Anderson Varejao rájátszásbeli szereplésével szerintem senki nem számol (az utóbbi 5-6 éve alapján jobban jár mindenki, ha pozitívan csalódik, ha mégis bevethető lesz valami csoda folytán), Kevin Love-ot pedig nem lehet ötösben használni, ő kifejezetten Mozgov mellett fér el hátul, nélküle nem. James ide vagy oda, kellene nekik Thompson szerintem, ha máskor nem is, de az esetleges döntőben igen.
 

A második vonalból a Washington Wizards kifejezetten Small Ball csapat lesz ettől az idénytől kezdve - ahogy az Indiana Pacers is -, nekik a két magasemberes felállás nem is működik, az viszont érdekes, hogy az Atlanta Hawks a Paul Millsap - Al Horford párostól valószínűleg nem fog tántorítani - így, hogy DeMarre Carroll elment, nagyon nincs is értelme a Small Ballt erőltetniük, hiszen a magasembereik így is képesek bedobni a hármasokat, középtávoliakat, nincs szükségük az alacsony szerkezetre ahhoz, hogy széthúzzák a pályát. Az érdekes lesz a Hawksnál, hogy védekezésben mi lesz, hiszen nemcsak Carroll távozott, de személyében az az ember is, aki a Small Ball négyesek ellen nyugodtan használható volt, Millsap sokkal nagyobb kérdőjel ilyen szempontból.

A Toronto Raptors van igazán gondban, ott ugyanis Jonas Valanciunasszal nem lehet számolni, ha az ellenfél Small Ballra vált, így kénytelenek Patrick Pattersonnal vagy Luis Scolával játszani ötös poszton - finoman szólva sem üdítő kettős, de a kanadaiak összvédekezése annyira feljavulhat az új érkezőktől, hogy talán ezt is elbírják majd. Bismack Biyombo lehetne még opció, ő viszont támadásban annyira fa - és még csak elzárás-leválásra se lehet használni, mint Noelt a Sixersnél -, hogy nem biztos, hogy pályán lehet tartani huzamosabb ideig. Dwane Casey elé is megy általában a dolgoknak, ők erőltetnek Small Ballt, ami támadásban előnyükre válhat, védekezésben azért érdekes lesz idén is, ahogy tavaly is az volt.

A Boston Celticsnél Brad Stevens rendszere teljesen máson alapszik, mint a hagyományos két magasemberes vagy az alacsony felállás, nála a bevethető emberek száma miatt valószínűleg látunk majd mindent jócskán. A Milwaukee Bucks említhető még meg - náluk Greg Monroe azért hatalmas kérdőjel, hiszen Detroitban nagyon nem feküdt neki a négyesek fogása, így egy-egy alacsonyabb szerkezet ellen előfordulhat majd, hogy John Hensont kell helyette játszatni. Alapvetően a Bucks egyébként sem két magasemberes felállással játszik, hiszen Giannis Antetokounmpo és Jabari Parker is inkább kiscsatárok, de ha valaki tényleges small-ballra megy ellenük, akkor még lehetnek gondjaik is Monroe posztján.
 

Az újjáépülő csapatok között vannak érdekességek. Az egyértelmű például, hogy a rengeteg 2-3, 3-4-es kombóval rendelkező Minnesota Timberwolves az új irányba indult el, főleg a kintről is veszélyes Karl-Anthony Towns ledradoltása után. Vannak azonban itt is olyanok, akik vagy félkész állapotban vannak még, vagy még a régi idők alapján gondolkodnak, legalábbis az eddigiek alapján.

Los Angeles Lakersnél Julius Randle-ben lehet meg a bizodalom, mert Roy Hibbert jól védekező center, de a Small Ball ellen szerintem alkalmatlan (Boguthoz hasonlóan ő is próbált fogyni, gyorsulni a nyáron, érzi, tudja, hogy merre kéne haladnia, de meglátjuk, hogy ennek lesz-e foganatja a pályán is). Randle azonban képes lehet egy feljavított Draymond Greenné is fejlődni, az ő eddig látott játéka és felépítése is alkalmassá teszi a jövő kosárlabdájára. A Lakers ettől függetlenül jelenleg képtelen szerintem normális Small Ballt játszani, még normális hármasuk sincs, nemhogy olyan, akivel problémát okozhatnának akár négyes poszton.

A Philadelphia Sixers építkezése pedig egyelőre teljesen szembemegy a trendekkel, Noel ötösként jó mindkét felállásban, négyesként viszont még a hagyományosban sem biztos, hogy használható lesz, mellé Jahlil Okafor, de még Joel Embiid is fölösleges lesz szerintem (más kérdés, hogy nekik a draft elején "kötelező" volt potenciál alapján draftolni, az alapján pedig Embiid és Okafor is érhető választások). Dario Saric jelenthet majd megoldást esetleg arra, hogy legyen egy periméter-játékosuk, akivel gondokat okozhatnak négyes poszton is, de ne feledjük, a 2016-os drafton a Top4-be jelenleg három kiscsatárt várnak, Ben Simmonsék Noellel például azonnal egy újhullámos párost alkotnának.


Összességében nézve ez az idény a felállások harcáról is szól majd, a Spurs pedig itt is szeretne bizonyítani, hogy ők diktálják, nem követik a trendeket. Nem nagyon jelentetnék ki biztosan semmit Gregg Popovich zsenije miatt (ahogy a középtávoli tempókat erőltető emberek leigazolása után sem), de alapvetően úgy érzem, hogy ahogyan a játékosoknál egyénenként, úgy itt is a sokoldalúság lehet a döntő szempont, azok a gárdák jelentős előnyben lehetnek, akik mindkét felállásban hatékonyak tudnak lenni.

Természetesen nem csak ezen múlik majd egy csapat szezonja, hiszen a sérülések mindent befolyásolhatnak, de ahol több a lehetőség a változtatásra (nemcsak személyek szintjén, hanem taktikai változtatásokban is), ott jóval több esélyt érzek a sikerre. Egy egészséges Oklahoma City, a bajnok Golden State és a Tristan Thompsonnal kiegészülő Cleveland nálam a legjobbak ez alapján, de ahogy az előbb említettem, számos más tényező is befolyásolhatja a szezont - például hogy a Thundernél új edző van, a Cavsnél pedig még nincs szerződése Thompsonnak. Ha a Spurs vagy a Grizzlies nyer sem állnak utat szerintem a trendnek, ami a posztok összemosódása és a sokoldalúság előtérbe kerülése lesz, de bajnoki címük a "régi típusú" kosárlabda sikere is lenne egyben.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus