Megverheti-e bárki Draymond Greent a DPOY díjnál?

Draymond Green borzasztóan nagyot fejlődött tavaly óta, köszönhetően annak is, hogy sokkal többet játszik, de ezt támadó és védő oldalon is meghálálja eddig. Védekezésben nagyon nehéz objektív érveket felhozni valaki mellett és ellen, nagyon sok mindent nem mutat a statisztika, de mellette elég sok minden szól a számok nyelvén is. A Golden State Warriors messze a legkevesebb kapott pontot átlagolja 100 támadásra vetítve a ligában (100.97), Green pedig 4.9 Defensive Win Shares-szel (nagyjából becslés, mennyi győzelmet köszönhet hátul mutatott teljesítményének csapata) az egész liga legjobbja.

Nem véletlen ez a magas szám, ugyanis Green a triplavonaltól kezdve a festékig bárhol használható. Az nba.com statisztikái szerint 7.4%-kal dobnak róla gyengébben az ellenfelek, mint egyébként átlagban, ez pedig hatalmas szám - főleg akkor, ha látjuk majd a többi jelölt mutatóit is. Teszi mindezt úgy, hogy gyakorlatilag ugyanannyit ront az általa fogott emberen a triplán, mint 6 láb vagy annál közelebb a gyűrűhöz, mindenhol hasonló szinten "bontja le" az általa fogott játékost. Ezekkel a statokkal szerintem senki nem képes versenyezni még akkor sem, ha van hátra két hét az alapszakaszból. Két befolyásoló tényező lehet esetében: egy negatív, egy pedig pozitív irányba.

Az egyik az, hogy a Legtöbbet Fejlődött Játékos trófeát nem fogja hazavinni - Jimmy Butler legalább annyit javult, mint ő, de a Chicago Bulls swingmanje ugyanannyit játszik, mint tavaly, ez döntő faktor lehet kettejük között -, akkor pedig a szavazók gondolhatják úgy, hogy legalább ezt kapja meg - van is miért, nem csak "szánalomból" jutna neki a díj.

A másik viszont Andrew Bogut és az egész Warriors védekezése, ez pedig negatívan befolyásolhatja Green megítélését. A Golden State-nél ugyanis nemcsak Green adja az alapot, de a periméteren a sokat fejlődő Steph Curry, valamint a Klay Thompson - Andre Iguodala páros is lassítja az ellenfeleket. A palánk alatt Bogut egészen félelmetes fal: 17.3%-kal dobnak róla gyengébben 6 lábon belül, 10 lábon belül pedig 14.4%-kal, ilyen statisztikát megközelítőleg nem hoz senki.

Nézzük a kihívókat!

A Philadelphia Sixers centere, Nerlens Noel 4.1 Defensive Win Shares-szel a harmadik, blokkban (1.9, 6.) és labdalopásban (1.8, 9.) is Top10-es, amit senki nem mondhat el magáról, de egyrészt ha 15 lábról messzebbről dob az embere, akkor jobb százalékkal értékesíti a helyzeteit, mint átlagban, ami Greenhez képest nagy negatívum, másrészt a Sixers csak 11. helyen van a 100 támadásra kapott pontokban.

Komoly fegyvertény ez is a jelenlegi kerettel, ez pedig leginkább Noel belső munkájának köszönhető, de szerintem nem lehet egy lapon említeni a kint, bent, elzárás-leválásban, palánk alatt kitűnő Greennel - legalábbis egyelőre. A festékben már most komoly jelenléte van, az emberei dobószázaléka és a blokkjai is mutatják, hogy a palánk alatt 1-2 embert leszámítva ő tud az úr lenni besegítő védőként és 1-1-ben is, ez pedig ilyen fiatalon és ennyire tapasztalatlanul nagyon nagy szó.

A Utah Jazz francia légelhárítója, Rudy Gobert is a listára kivánkozik, miután egy öt nappal ezelőtti statisztika alapján ő a liga legjobb védője közvetlenül a gyűrű közelében - 40% alatt tartja az ellenfeleket, az egész NBA-ben egyedüliként, és 36 percre levetítve csak Bogut ment nála több pontot. Az nba.com-os statisztikái alapján is csak Bogut veri 6, illetve 10 lábra a gyűrűtől is, előbbinél 12.5%-kal dobnak róla gyengébben a játékosok, mint egyébként. A Jazz nagyban az ő térnyerésének köszönhetően indult el felfelé, az All-Star gála óta nyugat és a liga jobb csapatai közé tartoznak, hatalmas javuláson mentek keresztül.

Ugyanaz szól azonban ellene, mint ami Noel, vagy majd a későbbiekben Jordan vagy még inkább Davis esetében: összességében csak 16. a Jazz Def Ratingben (106.3 pontot kapnak 100 támadásonként), ezzel pedig egy egész szezonra szóló díjat nem lehet megnyerni szerintem - még akkor sem, ha teljesen világos, Enes Kanter eltávolítása óta kategóriákat léptek előre.

A New Orleans Pelicans magasembere, Anthony Davis a legnagyobb kihívója lehetne Greennek, sőt, alapvetően talán a díj legnagyobb esélyese lenne. 2.9 meccsenkénti blokkjával vezeti a vonatkozó listát, 9. a védőpattanóknál (7.8), és Greenhez hasonlóan a védőtérfél minden egyes szegletén megnehezíti az embere életét - a triplákat jobban védi, mint a festéket, ami beszédes adat, ismerve a palánk alatti védekezését. Ami mellette szól, hogy általában nem egy, hanem nem egy esetben 2-3 ellenfelét zavarja, így ezek a statisztikák még jobban felértékelődnek, hiszen nemcsak besegítő védőként, de a saját emberén is ligaelit - nem úgy, mint például a nem sokára tárgyalt DeAndre Jordan.

Ami miatt szerintem kiesik a versenyből, az az, hogy csapata csak 24. a védőhatékonyságban, ilyen rossz csapatvédekezés mellett pedig szerintem nem kaphatja meg a díjat - helyezett lehet, lesz is valószínűleg. Fel lehetne ezt fogni pozitívumnak is, hiszen egy ilyen gárdában nehezebb jól teljesíteni, de ilyen hátulról ritkán választanak bárkit is, nagy valószínűséggel most sem fognak.

A Los Angeles Clippers centere, DeAndre Jordan vezeti a védőpattanók listáját (10.0), negyedik a blokkoknál (2.2) és Green mögött ő a második a Defensive Win Sharesben (4.7), de hatalmas különbség van közte és a Warriors erőcsatára között abban, hogyan dobnak róla az emberek. Összességében a palánk alatt is kevésbé zavarja ellenfeleit, mint akár Green, akár Davis - Bogutról nem is beszélve, a megítélésük ellenére az ausztrál kategóriákkal jobb belső védő emberen, mint Jordan -, és a palánk alatt is így van ez, gyakorlatilag majdnem mindegy, hogy ő van-e az ellenfelén, vagy random más védő.

A gyenge oldali blokkjai és az, hogy a pattanózásával elősegíti, hogy ne legyenek második esélyből kapott pontok, fontos mutatók, de Greennél annyival rosszabb labdás emberen, hogy szerintem nincs esélye nyerni. Az sem mellékes, hogy a Clippers csak 15. a Def Rating listában, ez sem az a pozíció, ahonnan nyerni szoktak Év Védője díjat.

A Memphis Grizzlies vezére, Marc Gasol nagyon közelíti Greent, hiszen nagyjából ugyanannyi védőpattanót szereznek (6.7 - 6.4), Noellel holtversenyben harmadik a Defensive Win Shares mutatóban (4.1), 100 támadásra lebontva pedig a Memphis előkelő, harmadik helyen áll a ligában (103.3). Greenről rosszabbul dobnak az ellenfelek, főleg 15 lábnál messzebbről és tripláról, de ő hármas-négyes átmenet, Gasol pedig echte center, így ez nem is csoda. A spanyolnak is komoly segítség a csapata, Mike Conley, Tony Allen mind a liga legjobb perimétervédői között vannak még most is, és Courtney Lee is a jobbak közé tartozik.

Mellette szól, hogy míg Green nem az alfa és omega védekezésben a Golden State-nél, Gasol egyértelműen az a Memphisnél, rajta áll vagy bukik szinte az egész, ő ad stabilitást és rendszert az egész Grizzlies-védelemnek, sokkal nagyobb a felelőssége, mint Greennek. Másrészt azt is hozzá kell viszont tenni, hogy a Memphis a szezon végére nagyon leeresztett, ez pedig egyik év végi szavazásnál sem előny, mindenkinél erősebben élnek a közelmúlt emlékei, mint a szezon elejiek, ez pedig jelen esetben nagyon nem hajtja Gasol malmára a vizet.

Maradt a második legjobban védekező csapat (102.91), a San Antonio Spurs két oszlopa védekezésben. Tim Duncan jó az öreg a háznál módjára 8. a blokkoknál (1.8) és 6. a Defensive Win Shares mutatóban (4.0). Még mindig nagyon jól védekezik a palánk alatt, 9%-kal dobnak gyengébben róla 6 lábnál közelebbről - természetesen a gyűrűtől távolabb gyengébb, mint mondjuk Green vagy Davis, de ilyen idősen tőle már nem elvárható, hogy még a periméteren is tartsa az ellenfeleket, általában nem is kell neki.

Csapattársa, Kawhi Leonard vezeti a ligát labdalopásokban (2.2), és úgy, hogy mindössze 55 meccsen lépett pályára, 12. a Defensive Win Shares listában (3.7). A dobóstatisztikák viszont nem Leonard mellett szólnak még akkor sem, ha a San Antonio védekezésének pedig nem Duncan vagy bárki más a festékben, hanem Leonard adja meg az alapját, a keménységét, így hasonlóan kiemelt szerepe van, mint például Gasolnak Memphisben.

Összességében nézve meglepne, ha nem Green kapná ezt a díjat. A csapatstatok mellett kiemelkedően jó egyéni statisztikákat is fel tud vonultatni, nagyon sokféleképpen használható védő - hasonlót csak Davist lehet említeni -, a Warriors körül most nagy a felhajtás, így szerintem még az sem lehet elég érv ellene, hogy Boguttal a "hátad mögött" viszonylag könnyű az élet. Szerintem Marc Gasolnak van a legnagyobb esélye arra, hogy megszorítsa, mert bár némileg a statisztikái elmaradnak, neki nagyobb, fontosabb szerepe van csapata védekezésében, mint Greennek.

Ha a csapatstatisztikákat nem néznénk, akkor Davist bőven ide lehetne venni, de nincs sok realitása annak, hogy ezt a szavazók nem veszik majd figyelembe, így vele ilyen minőségben - ahogy az MVP-nél - nem tudok számolni, a többieket pedig szerintem objektív tények alapján veri Gasol és Green is. A díj szépsége az, hogy nagyon ritkán szavaznak DPOY-t statok alapján - nem is feltétlenül lehet vagy kell -, így Leonard, ne adj' Isten Jordan első helyére is látok némi esélyt, csak nem sokat.