Mennyből a pokolba 2012-13

Véget ért a 2012-13-as évad, túl vagyunk a jelentősebb játékosmozgásokon – ideje számot vetni, hogy kik voltak azok, akiknek nem nagyon jött be az élet a mögöttünk hagyott évben. Extraklasszisokkal és csapatlegendákkal, Megváltóként várt játékosokkal és veteránokkal is találkozhatunk, de van olyan, akinek egyetlen rossz mozdulat miatt lett ’kuka’ a szezonja.

Első ötös

Dwight Howard. Nagyon nem kell magyarázni a jelölését, hiszen tavaly nyáron óriási csinnadrattával érkezett meg Los Angelesbe, csöppet sem szerénytelen nyilatkozatokat tett (’lehet, hogy ötször kikapunk a szezonban’) – a végét ismerjük, alig egy évet töltött Los Angelesben, dicstelenül távozva.

Paul Pierce. A Celtics legendájának nem adatott meg a szép búcsú lehetősége – legalábbis Bostonban. Danny Ainge GM soha nem volt szívbajos: korábban olyan, Bostonhoz kötődő játékosokat cserélt el gondolkodás nélkül, mint Antoine Walker vagy Kendrick Perkins. Hozzáértését nem kérdőjelezzük meg (említettek erőteljes lejtmenetbe kerültek távozásuk után) – viszont Pierce hasonló polcon volt Bostonban, mint Ainge korábbi csapattársai: Larry Bird, Kevin McHale vagy Robert Parish.

Kevin Garnett. Bár KG ’csak’ hat évet töltött Bostonban, de első pillanattól kezdve a szurkolók kedvence volt. Sokan sokszor elmondták, hogy az erőcsatár nem csak az ifjú magasemberek majd’ mindegyikének példaképe, de hozzáállása, személyisége a régi szép időket is visszahozta a Celtics háza táján. Ennek ellenére ő is áldozatául esett a fiatalításnak.

Jrue Holiday. A fiatal irányító akár egy új helyi hős is lehetett volna, hiszen miután távozott a nyáron Andre Iguodala, Holiday szintet lépett, és posztján bekerült a liga elitjébe: All-Star lett. A nyáron azonban a 76ers új menedzsmentje elcserélte New Orleansba. Bár azt nyilatkozta, hogy nagyon jó helyre került, a Team USA bő keretében helyet kapó fiatal játékosokat nem nagyon szoktak újoncokra lecserélni – Holiday esetében ez történt.

Steve Nash. 2012 nyarán többek között azért távozott Phoenixből (nem kevés negatív hangot kiváltva, hiszen a Suns arca volt közel 10 éven keresztül), hogy pályafutása végén legyen esélye egy gyűrűt nyerni. A Lakers azonban Howardhoz hasonlóan nem nagyon jött be neki (pedig Mike D’Antoninál ideálisabb edzőt nem kaphatott volna szezon közben), ráadásul rengeteget volt sérült.

Második ötös

Andrew Bynum. Tavaly nyáron a Howard-csere keretein belül került a 76ershez, ahol óriási felhajtással fogadták, hiszen az All-Star center Philly szülötte, és általánosak voltak a vélemények, hogy a Bynum-Holiday kettősre felépített Sixers újra meghatározó csapat lehet Keleten. Ebből végül semmi nem lett, mivel Bynum úgy volt a csapat játékosa, hogy igazából soha nem lett a csapat része: egyetlen meccset sem játszhatott, de még edzéseken sem gyakorolhatott a gárdával újra és újra kiújuló térdgondjai miatt.

Andrea Bargnani. 2006-ban az első helyen draftolta le a Toronto Raptors, ám már jó ideje suttogták, hogy a kanadaiak egyre inkább megválnának tőle: motiválatlan, állandóan sérült, és még nagy is a szája. Az előző szezonban már alig volt pályán sérülései miatt, és amikor felépült, abban sem volt túl sok köszönet. Nyáron el is cserélték a Knickshez, így egy tündérmese (Bargnani volt az első európai draftelső) dicstelen véget ért.

Josh Smith. A Hawks üdvöskéje kicsiben ugyanazt játszotta el, mint jó cimborája, Dwight Howard: nem hosszabbította meg a szerződését, így a 2012-13-as évadban lejáróként játszott. Ennek is köszönhetően Danny Ferry GM az egész csapatot úgy állította össze, hogy Al Horfordon kívül gyakorlatilag bárkit ki lehessen tenni vagy újra lehessen igazolni annak függvényében, hogy mi lesz Smith-szel. Ez meg is látszott a csapat játékán, illetve sikerült elérnie, hogy Atlantában egy évet elvesztegessenek a csapatépítéssel.

Andre Iguodala. 2012 nyarán pezsgőt bonthatott a Denver vezérkara és George Karl edző, mivel gyakorlatilag Arron Afflalo-ért cserébe megszerezték a liga egyik legsokoldalúbb hátvéd-kiscsatárát. Az alapszakaszban nem is volt gond, remekül működött a csapat – a playoffban a Warriors ellen viszont Iguodaláról újra kiderült: soha nem lesz belőle valódi vezér, pályaelőnyből pottyant ki a Nuggets-szal. Jövőre a Golden State-ben kevesebb felelőssége lesz…

Caron Butler. A veterán kiscsatár két évet töltött a Clippersben, és egy súlyos térdsérülésből visszajőve kifejezetten jól teljesített a gárdában. Az ígéret földjére azonban már nem léphetett be: az új edzővel, Doc Rivers-szel már nem találkozhatott, mivel elcserélték Phoenixbe – egy olyan csapatba, ami egy bajnoki címért küzdeni akaró veteránnak igazi rémálom.

Jelölést kapott még

Tyreke Evans. Az egykori Év Újoncának kitelt az ideje Sacramentóban. A sok sérüléssel bajlódó hátvéd-kiscsatár New Orleansban kezdhet új életet – talán valamivel erősebb csapatba került, de annyival kisebb szerepet is fog kapni.

CJ Watson. A Brooklyn csereirányítója remek szezont futott, azonban a rájátszásban a Chicago Bulls ellen nagyot hibázott: a nem a rúgóiról híres Watson egy fastbreaket zsákolással akart befejezni, 20 pontos előnyben – nem sikerült, a Bulls pedig megfordította a meccset. Nyilván nem lehet a nyakába varrni a vereséget (amely megfordította a párharc menetét), de az beszédes, hogy nem nagyon marasztalták a tapasztalt veteránt.

Brandon Roy. Az egykori kiválóság, aki még mindig csak 29 éves, egyszer már visszavonult a Portlandből térdeinek katasztrofális állapota miatt. Roy tavaly újrakezdte Minnesotában, azonban a visszatérés nem sikerült, újra előjöttek a gondjai. Ahogy elmondta, most már nyugodtan alszik, mert ő még egyszer megpróbálta, és most már tudja, hogy nincs visszaút.

Vezetőedző

George Karl. Az ősz mester előbb nagyszerűen menetelt a Nuggets-szal az alapszakaszban, megkapta az Év Edzője Díjat – majd az elsőkörös kiesés után hamar megváltak tőle. Külön fájó pont lehet neki, hogy azóta sem kapott munkát, illetve az a Brian Shaw követte Denverben, akinek semmilyen vezetőedzői tapasztalata nincs.

General Manager

Mitch Kupchak és Tony DiLeo megosztva. A Lakers menedzserének jelölése nem meglepő (Howard és Nash leigazolásának, illetve a 30 milliós luxusadónak egy zaklatott szezon és egy elsőkörös söprés lett a vége), de a 76ers menedzsere is hasonló nagyot bukott – az ő szintjén lehet, hogy nagyobbat. Az azóta már leváltott DiLeo a Howard-cserében megvált Andre Iguodalától, elpasszolta Nik Vucevicet és Mo Harklesst Orlandóba, a bevételi oldalon pedig az az Andrew Bynum szerepelt, aki egyetlen percet sem játszott Phillyben, és azóta már Clevelandben van - ingyen. Eközben az elcserélt center, Vucevic szenzációs szezont futott a Magicben…

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus