Mennyit számít Al Horford érkezése a Bostonnak?

A korábban tárgyalt csapatok:
Atlantic: Sixers, Nets, Knicks, Raptors

A Boston off-szezonjáról ezen a linken olvashattatok már, és akkor az is látható volt, hogy a rengeteg új fiatal mellett is lényegében két "cserét" húztak meg az egész nyáron. Egyrészt Al Horford érkezett a Torontóba távozó Jared Sullinger helyére, másrészt az 1/3-mal sem magasembert, sem jó kinti dobót nem húztak, inkább az atletikus képességekben kiemelkedő Jaylen Brownt választották ki - ő és Gerald Green pótolják majd a Portlandbe aláíró Evan Turnert.

Az továbbra is teljesen nyilvánvaló, hogy a Celtics a liga egyik, ha nem a legmélyebb csapata, az is megkockáztatható, hogy már-már túl sokan vannak. Az, hogy egymás értékeit nyomják le a játékosok, az Danny Ainge gondja a tárgyalásoknál, viszont ez azt is jelenti, hogy Horfordot és Isaiah Thomast leszámítva a keret bármelyik tagja lesérülhet, két ember ugrik azonnal a helyére (akikből az egyik továbbra is a padon fog rohadni...). Ez azért lehet fontos, mert a Boston az előző két idényt finoman szólva sem kezdte fényesen - 2014/15-ben álltak 20-32-vel is, onnan lett a vége 40-42, tavaly pedig 22-21-gyel álltak valamivel a szezon fele után, onnan 26-13-at repesztettek az alapszakasz végéig.

Brad Stevensnek volt azért dolga mindkét évben a keret összerakásával, de szerintem ezeknek a második féléveknek az első számú oka az, hogy amíg más csapatoknál január-februárra az állomány nagy része nem 100%-osan játszik, illetve bőven vannak meghatározó hiányzók, addig a Boston nagyjából hasonló szintet tud hozni a 15 fős "egyenkeretnek" köszönhetően - alapvetően én a Horforddal kiegészülő csapattól sem dobok hátast, de Stevens és a kiapadhatatlannak tűnő keret most is ugyanúgy adott lesz, mint az előző években.

A fiatalság és a rohanás lesz az első számú fegyverük, a kitűnő védekezések után minél gyorsabban megpróbálnak majd pontokat szerezni, mert Horford ide vagy oda, felállt védelem ellen papíron továbbra is lesznek gondjaik.

Miben tud Horford ténylegesen segíteni a Celticsnek?

Ainge évek óta az "igazoljunk sztárt" vonulat jeles képviselője, és valamennyire teljesítette is a feladatát, hiszen a dominikai nagy név a szakmában. Azt is hozzá kell tenni, hogy Horford 15.2 pontot és 7.3 pattanót átlagolt az előző két idény során végig - lehet, hogy itt nagyobb szerepe lesz, mint volt a teljesen kiegyenlített támadójátékot játszó Hawksnál, sőt, Thomas mellett minden bizonnyal hozzá fordulnak majd a legtöbbször, ha valami nem megy és mégis kell a pont, de az még kérdés, hogy egy ilyen vezér szerepbe ki tud-e lépni.

Ami ennél egyértelműbb gond az a pattanózása, amiben kifejezetten gyenge volt, az Atlanta is ezt nyögte leginkább, és a Boston tavaly is csak a 26. legjobb arányban szedte a védőpattanókat az egész ligában. Ha Stevens erre nem talál ki valami olyan rendszert, amivel el tudják fedni Horfordnak ezt a hiányosságát, akkor ez komoly problémát jelenthet majd, hiába voltak védekezésben a periméteren egészen kiválóak (negyedik legtöbb TO kiharcolása, negyedik legrosszabb triplaszázalék az ellenfeleknél) és a palánk alatt is bőven elfogadhatóak tavaly.

A necces, besülő támadások befejezésén túl Horford azért segíthet a külső dobásokban, bár hogy mennyit, az is erősen szubjektív - 34.4%-os triplázása egy magasembertől kifejezetten jó, alapvetően viszont nem olyan kiváló arány, ami az ellenfelet kihúzhatja a palánk alól. Ha tudna még 1-2%-ot fejlődni, akkor rengeteget segíthetne a kintről teljesen fa (harmadik legrosszabb triplaszázalék) csapatnak, mert ha nem is tanulnak meg jobban dobni a kisemberek, legalább több helyük lenne a betörésre, a védelmeknek pedig nem éppen kellemes feladat, ha épp a centerrel kell kimozogni a hármasvonalig, az szétszedhet egy egész hátsó alakzatot.

Emellett új taktikai fegyver lehet a Celticsnél, hogy végre lesz egy olyan játékosuk, aki képes a festékben centermozgásból is hatékonyan pontot szerezni. Ezzel új dimenziót is kinyithat a Bostonnak Horford (a kicsit több helynek köszönhetően Bradley-ék triplázása is javulhat egyből, hiszen Horfordra komolyabb besegítések kellenek, ami több tiszta dobóhelyzetet jelent, mint eddig), de ettől még látható és meglévő hibákat nem fog egy személyben megoldani a center - annyi legalábbis biztos, hogy nem az összeset.

Jaylen Brown és Gerald Green számít-e bármit is az aktív rotációban?

Green az egyszerűbb eset, neki ugyanis csak akkor van helye ebben a csapatban, ha használható külső dobása van, amit viszont nem igazán lehet megjósolni előre - az elmúlt években 30 és 40% között ugrált évről évre, össze-vissza. Ha esetleg megint jobb éve jönne, akkor Marcus Smarték ide vagy oda, egészen biztos, hogy legalább 15-20 percet játszana, mert a támadójáték Horfordtól még nem fog jelentősen olajozottabban működni, ha nincsenek normális kinti dobók.

Ebben egyébként Thomas, Avery Bradley, Smart és Jae Crowder is tehetne egy-egy lépést előre, máris sokkal veszélyebb lenne a Celtics - itt főleg utóbbi kettőnek kellene összeszednie magát. Bradley és Thomas azért külön esetek - utóbbi liga Top10 irányító lett idő közben, tőle több mint elég lenne ugyanaz, amit az előző szezonban nyújtott, Bradley pedig a védekezése mellett azért 36%-kal triplázik, az rendben van már. Smartnak azonban lépnie kell, és nagyon fogadkozik is, de majd meglátjuk, egyelőre a támadóoldalon több kárt csinál, mint hasznot, ennyi biztos csak. Kelly Olynyk a keret legjobb tripladobója, akinek a játékidejét Horford érkezése után lehetetlen megjósolni, ezért lenne borzasztóan fontos, hogy a biztosan aktív rotációban játszók megtanuljanak dobni.

Brown érdekesebb eset, hiszen kiváló atletikus adottságok mellett nulla dobása vank - talán még mélyebbről kell indulnia, mint Smartnak. Alapvetően Crowder cseréje lesz, de jó eséllyel játszanak majd egymás mellett smallballban is - az már persze más kérdés, hogy akkor a magasemberek közül ki nem kerül pályára... Brownt egyébként nem tartom rossz játékosnak, de nem vagyok benne biztos, hogy kell-e még egy energiabomba ide, aki rendületlenül támadja a gyűrűt, de akkor se tudná bedobni a hármast, ha az élete múlna rajta. Ha ő vagy a többiek nem lépnek előre ebben a szegmensben, nem vagyok benne biztos, hogy nem szorul ki a rotációból - főleg ha Green a jobbik arcát mutatja.

A legrosszabb esetben Horfordot hiába kezelték sztárként, itt ugyanúgy egy lesz csak a sok közül, ahogy mindenki más, és amikor elő kellene lépni vezérként a pályán, akkor nem fogja tudni hozni az extra kosarakat. Továbbra is pocsékul dobnak kintről, így mindenki megszállja ellenük a festéket, védekezésben pedig ugyanúgy gondot fog okozni Horford pattanózása, ahogy már Atlantában is. Greennek most egy 30%-os triplaidényt dob a gép, Brown pedig a hármasok hiánya miatt egyszerűen nem tud pályára kerülni, nehogy tovább rombolja az egyébként sem létező spacinget. Lényegében ugyanazt tudják, mint tavaly, csak Turner sokoldalú játéka nélkül.

A legjobb esetben Horford legalább azokat a statisztikákat hozza, amiket a Hawksnál, és amikor besülnek az alapfigurák, rendszeresen jól oldja meg egymaga is a helyzeteket. A Boston az eddig a keret miatt nem igazán erőltethető inside-out játékot is elkezdi játszani, a Horford miatt behúzódóbb, többet besegítő védekezések, így a kicsit nagyobb hely miatt pedig a periméteremberek azonnal jobban is dobnak kintről. Isaiah Thomas hozza ugyanazt a formát, amit tavaly, Brown a többiek jó triplája miatt megkaphatja a játékidejét Crowder mögött és mellett is, míg Green 40%-kal szór kintről, így a Celtics már nemcsak rohanni képes hatékonyan.

Én Horfordot főleg a pattanózása miatt kicsit kérdőjelesnek érzem (egyébként szerintem a periméterjátékosoknak sokat jelenthet már maga a jelenléte is a pályán), de Stevens rendszerében és abban hiszek, hogy a bő keret miatt megint nagyon jók lesznek az idény második felében. Ha idén valamivel jobb mérleggel hozzák az első félévet, akkor ez a végén kelet elejét érheti számukra.

Tipp: Kelet 2-3.