Merre tovább, melyik úton? - A nyugati főcsoport

Mivel bő egy hónap van a cserehatáridőig, így tegnap elérkezettnek láttuk az időt, hogy sorba vegyük, mely csapatok hogyan állnak, mi lehet idén a céljuk, mik ezáltal a feladataik a február 20-i deadline-ig, és kiknek az elcserélésével teljesíthetik ezeket. A keleti főcsoporttal kezdtük, lássuk most a nyugati együtteseket!

Nyugati főcsoport

Northwest

Portland TrailBlazers (28-9)

Annak ellenére, hogy az utolsó 8 meccset csak 50%-os mérleggel teljesítették, messze a várakozások fölött szerepelnek eddig. Robin Lopez megszerzése telitalálat volt, és egyelőre a pad is jobbnak tűnik, mint tavaly (még ha nem is olyan sokkal), ezzel az oregoniak két legnagyobb problémája megoldódni látszik.

Cserélhető játékosok: Dorrell Wright, CJ McCollum, Meyers Leonard/Joel Freeland

Hiányposztok: cserekettes, cserehármas

A padon azért még vannak gondok, jóval stabilabbá is lehetne, kellene tenni az onnan érkező produkciót. Mo Williams cserehátvédként nagyon bevált, ám ez McCollumnak nem túl jó jel - a hírek szerint a most draftolt hátvédet kettesként akarják használni, annak viszont kifejezetten alacsony. Az nem valószínű, hogy most elcserélik, hiszen sérülés miatt még alig játszott idén, csereértéke nem lehet túl magas, de helye közel sem biztos hosszútávon.

A swingman pozíciókban szereplő Wright sem igazán vált be, ki is került Terry Stotts rotációjából. Freeland és Leonard is jóval jobbak, mint egy éve, mindketten használhatóak más-más típusú ellenfelek ellen, de ha kettes és hármas poszton tudnak erősíteni valamelyikük segítségével, szerintem nem fognak habozni, hogy feladják egyiküket. Első körös draftjoguk idén nincs (top12 védettséggel Charlotte-ban van), a 2016-os az első, amit cserélhetnek

 

Oklahoma City Thunder (28-9)

A Thunder kiválóan kezdett, nem utolsó sorban annak köszönhetően, hogy Russell Westbrook villámgyorsan épült fel meniscus-szakadásából. Az irányító azonban pár hete újra kiesett a játékból, így az utolsó 7 meccsből csak 3-at nyert a Kevin Durant vezette alakulat. Westbrook sérülése mellett csupa pozitívum: a padról Reggie Jackson, Jeremy Lamb és Steven Adams is hasznosan szokott beszállni (igaz, Jackson a kezdőötös tagjaként jóval gyengébben muzsikál), Kendrick Perkins hosszú idő után életjeleket adott az utóbbi hetekben, úgyhogy van mire építeni.

Cserélhető játékosok: Hasheem Thabeet, Perry Jones III, Andre Roberson, Kendrick Perkins

Hiányposztok: cserehármas

Thabeet teljesen kiesett a rotációból Adams érkezésének és jó játékának köszönhetően. Robersonnak 2 szezon erejéig szintén nincs túl sok helye (akkor jár le a magasemberek közül Perkins és Nick Collison szerződése). Jones III-ban van fantázia, kérdés, hogy kijön-e ez bármikor belőle Durant mögött. Szerintem egy veterán, jó tripladobó swingmanre nagyobb szükségük lenne - egy ilyen játékos nagyobb variációs lehetőségeket biztosítana, mint az atletikus Jones III.

Érdemes észben tartani, hogy Perkins szerződése 2015 nyaráig fut (tehát még plusz egy év). Mivel a nála fontosabb szerepet betöltő Thabo Sefoloshával idén kell hosszabbítani, Perkinstől akár most is megpróbálhat megszabadulni a csapat, hogy több helye legyen a svájci védekezőspecialistára (erre egyébként lesz esélyük a nyáron is). A center esetében az is elképzelhető, hogy 1-2(-3) fiatal beáldozásával megpróbálják upgrade-elni, de nem feltétlenül palánk alatti bírkózásra alkalmas embert hoznak a helyére, hanem egy olyat, aki a palánknak kicsit távolabb is képes hasznos lenni.

 

Denver Nuggets (19-17)

Iszonyatos hullámzásokon megy keresztül a coloradói alakulat: 3 vereséggel kezdtek, majd 8 meccs után már 50%-on álltak, hogy aztán két vereséget követően egy 7-es győzelmi szériát mutassanak be. A következő 14 meccsen 11 vereséget szedtek be (közte egy 8-as bukósorozattal), majd legutóbbi 5 összecsapásukat megint megnyerték. Brian Shaw még nagyon keresi a rotációt, a megfelelő ötösöket, ez eddig inkább tűnt kísérletezgetésnek, mint PO-ért folytatott harcnak.

Cserélhető játékosok: Lawsont és Gallinarit (?) leszámítva mindenki

Hiányposzt: dobóhátvéd, erőcsatár, center

Egyelőre Danilo Gallinari sérült, de ha meg tudja közelíteni régi formáját, legalább két biztos pontja van a Nuggetsnek - több azonban nincs. Tyimofej Mozgovnak idén vannak felvillanásai, de néhány meccs erejéig szólnak ezek, nem többre. JaVale McGee kiválása óta jobb a csapat, ez sok mindent elárul hasznosságáról - igaz, cserélni nem nagyon lehet 3 év, 34 milliós szerződése miatt.

Az erőcsatárok közül JJ Hickson ugyanazt hozza, mint Portlandben: pontok, pattanók vannak benne, védekezés nincs. Kenneth Faried jóval kevesebbet játszik, mint tavaly, de az Brian Shaw-nál nagyon kijön, hogy igazából egy energiabomba ő, sem támadásban, sem védekezésben nem tud mihez fordulni, a lelkesedéséből él (igaz, ahhoz képest igen jó produkciót nyújt).

A kisemberek közül Andre Miller kegyvesztett lett, ahogy Evan Fournier is jóval kevesebb lehetőséget kap, mint egy éve, Randy Foye pedig a liga talán leggyengébb kezdő kettese. Nate Robinson a kakukktojás, neki hasonlóan jó éve van, mint tavaly volt a Chicago Bullsnál, de míg az előző idényben képes volt a támadójátékával egyedül meccseket nyerni, itt nincs akkora szerepe.

A kérdés az, hogy a Denver akar-e kaparni a PO-ért (valószínűleg igen a válasz), mert akkor a keretet nagyban fel kell forgatni. A George Karl-féle "futunk-dobunk" kosárlabdához alkalmas volt az állomány, de a Shaw által kért, némileg statikusabb, fizikálisabb játékhoz nem az. Jóval jobban kiütköznek ebben a rendszerben az egyének gyengeségei, így gyakorlatilag ott tartunk, hogy az alapkőnek számító Lawsont és a sérüléséből még vissza nem térő Gallinarit leszámítva mindenki ott van az "el kellene cserélni" vagy a "nagyon könnyen bekerülhet egy cserébe" dobozokban.

 

Minnesota Timberwolves (18-19)

A papíron pofásnak tűnő keret mögött idén sincs meg egyelőre az a teljesítmény, ami a nyugati rájátszáshoz kellene, aminek egyetlen oka van: a szoros meccseket egész egyszerűen képtelen megnyerni a Minny, 0-10-zel állnak azokon a találkozókon, amikor 5 vagy kevesebb pont dönt köztük és ellenfelük között, ez pedig azért már elég nagy minta ahhoz, hogy kijelenthessük, probléma van a fejekben az ilyen meccsek végén.

Cserélhető játékosok: koncepciótól függően mindenki

Hiányposztok: csereirányító, cserekettes, cserecenter

A Timberwolvesnál azért nagy valószínűség szerint nem adják fel a szezont ilyen könnyen, ha fordul a szerencséjük (és ezért persze tesznek is), és a második félévben a szoros találkozók legalább felét meg tudják nyerni, akkor még lehet keresnivalójuk. Ez esetben leginkább Ricky Rubio és Kevin Martin cseréjét kellene megoldani. Alekszej Sved és JJ Barea is pocsék teljesítményt nyújt idén, és mivel Corey Brewer kezdő hármasként játszik (nem is rosszul), ezért nemcsak Rubio mögött üres a tér, de Martin mögött is - a pontok és egy, a többieket irányító játékos is nagyon hiányzik a padról.

A magasembereknél Pekovics és Love párosa sem éppen ideális, leginkább védekezésben vannak problémák, ezért az ő szétrobbantásuk sem elképzelhetetlen, de mögöttük egy Dante Cunningham bevethető, Pekovics cseréjeként pedig senki (Ronny Turiaf már, Gorgui Dieng pedig még nem használható komolyabb feladatokra).

Új szálat nyithat azonban Kevin Love, illetve a Lakers esetleges 2015-ös házassága. Love soha nem rejtette véka alá véleményét, David Kahnt kifejezetten utálta, és valószínűleg nem repes az örömtől, hogy látszólag túl sokat nem lépett előre az együttes most sem. Amennyiben reális az, hogy jövő nyáron Los Angelesbe költözik, akkor ezt valószínűleg nem fogja titkolni Flip Saunders előtt sem. Ebben az esetben most vagy a nyáron lesz lehetősége értékké tenni őt a Minnynek, jövőre deadline előtt már egy lyukas garast sem ad érte senki, ha tudják, hogy fél szezon után ingyen távozik a Lakershez. Egy ilyen franchise-player elcserélése minden esetben óriási dilemma, és olyan rettenetesen sok esély jelenleg nem is látok rá, de Love lehet a legnagyobb név, aki a következő egy hónapban csapatot vált.

 

Utah Jazz (12-26)

A Jazz a várakozásoknak megfelelően, pocsékul nyitotta az idényt, 1-14 után azonban fordult a kocka. Felépült a drafton választott irányító, Trey Burke, megérkezése pedig azonnal rendbe szedte a társaságot: az első 15 meccset leszámítva 11-12-es mutatót produkálnak, éppen ezért nálam Burke az év újonca díj legnagyobb esélyese.

Cserélhető játékosok: Marvin Williams, Andris Biedrins, Richard Jefferson, Brandon Rush, Gordon Hayward, Enes Kanter

Hiányposztok: négyest és egyest leszámítva bármi jöhet

Burke és a már hosszabbított Derrick Favors a két biztos pont, mindenki más bizonytalan. Williams évek óta legjobb szezonját futja, 7.5 milliós lejáró, úgyhogy érte kaphat valami értékeset a Jazz. Jefferson sem rossz idén, 11 milliós lejárója van, ő is érdekes lehet még, bár inkább csak olyan cserében, amelyben hosszabb szerződést vesz át a Jazz és ezért draftjogot is kap. Biedrins egyértelműen csak a 9 milliós lejárója miatt lehet érdekes, mint ahogy a 4 milliós lejáróval rendelkező Rush is.

Kanter és Hayward más miatt kerülhetnek eladósorba. A török center iszonyatosan nagy butaságokat csinál a pályán, és bár először kap karrierje során ilyen mennyiségű lehetőséget, nem úgy néz ki, mint aki fejben érti a kosárlabdát, illetve az összefüggéseket a pályán. Fizikai adottságai rendben vannak, de pattanózás és védekezés ellen is be van oltva, így nem lenne meglepő, hogy ha draftjogért vagy bizonyítottan jobb, de valamivel idősebb játékosért becserélnék.

Hayward szerződéshosszabbításáról nem sikerült megegyezni a szezon előtt, márpedig a swingman a körülötte lebegtetett maximum szerződéstől szerintem nagyon messze van játéktudásban és értékben (jelenleg, és valószínűleg soha nem fog tizeniksz milliót érni évente) - kifejezetten sokoldalú kosaras, de semmi extra nincs benne, ha egyszer Luol Deng szintjét megüti, akkor nagyon örülhet. Több csapat is érdeklődik iránta, és mivel a Jazznek sok minden jól jöhet, nagy lejárókkal pedig még vonzóbbá tehető Hayward, így könnyen úgy dönthetnek, hogy inkább olcsóbb megoldás után néznek - vagy éppen egy drágább sztárjátékosra váltják.

 

Pacific

Los Angeles Clippers (26-13)

Felemás, de többnyire jó teljesítményt nyújt a Clippers - igaz, az ismert problémáikból semmit nem sikerült látszólag megoldani. Doc Riversszel láthatóan összeszedettebb lett a társaság, de továbbra is nagyon vékonyak a felső posztokon, és ez rendszeresen előjött az eddigi alapszakaszmeccsek során is.

Cserélhető emberek: Darren Collison, Reggie Bullock, Willie Green

Hiányposztok: cseremagas

Nagy gondban van a Clippers, látszólag ugyanis nem sok mindenük van ahhoz, hogy bajnokesélyeshez méltó magasembereket tudjanak szerezni a kispadra - ezt a szintet nem üti meg sem Antawn Jamison, sem Byron Mullens, sem Ryan Hollins. Smallballt tud egyedül használni a Clippers, ha nincs a pályán Griffin és Jordan, de Matt Barnes egyrészt még csak most tért vissza szemsérüléséből, másrészt center poszton ő sem bevethető.

2017-ig nincs cserélhető első körös draftjoguk, a játékosok közül pedig egyedül Collison az, aki értéket képviselhet - ő is csak azért, mert Paul kiesesésével lesz esélye megmutatni, hogy csereirányítóként meg nagyon is használható akár egy bajnokesélyes együttesnél is. Bullock jó gyerek, de csereértéke valószínűleg nem sok, Willie Greennek pedig esélyes, hogy nulla - ilyen szintű játékosokat szabadügynökként is lehet igazolni.

Így aztán maradt az a Clippersnek, hogy az FA piacon próbál meg nézelődni, de ha minden így marad, akkor ez a csapat idén sem tud komolyabb célokért küzdeni. Egy nagyobb cserét sem tartok kizártnak az előbb felsorolt indokok miatt - ha nem csinálnak semmit, ez egy újabb kukába dobott év -, és valószínűleg csak Griffin és Paul az, akiket nem fenyeget veszély, hogy távozhatnak.

 

Golden State Warriors (25-14)

Kisebb hullámvasút után kitűnően teljesítenek idén is: legutolsó 12 meccsükből 11-et nyertek. Ha bevethető Andre Iguodala és Stephen Curry is, akkor alig-alig sikerült még őket két vállra fektetnie az ellenfélnek, ha viszont nincs kettejük közül valaki (főleg előbbi), akkor azt nagyon megérzi a csapat. Összességében hozzák, amit vártak tőlük a szezon előtt.

Cserélhető játékosok: Toney Douglas, Nemanja Nedovics, Kent Bazemore, Ognjen Kuzmic

Hiányposztok: csereirányító, cserecenter

Az viszonylag gyorsan kiderült, hogy Jarrett Jacket minimálisan sem sikerült pótolni, nagy a káosz, mikor Curry leül a padra. A probléma center poszton is fennáll, mivel Jermaine O'Neal csuklótörést szenvedett, még jó ideig nem lesz bevethető - az sem tiszta egyelőre, hogy pályára léphet-e még idén, és ha igen, azt mikor teheti -, Festus Ezeli pedig szintén maródi, úgyhogy egyesben és ötösben kell erősíteniük.

Douglas ugyanaz a shooter, aki mindenhol máshol volt, Nedovics egyelőre nem érett még az NBA-re, Bazemore egy biztató nyári liga után a szezon folyamán hibát hibára halmozott, mikor lehetőséget kapott, Kuzmic pedig nagy valószínűséggel soha nem fog bekerülni a rotációba. Douglas 1.6 millió dolláros lejáró, a többiek pedig 1 milliót vagy annál kevesebbet keresnek, fiatalok, úgyhogy értük talán lehet kapni valamit. Pickjük 2019-ig nincs cserélhető, úgyhogy a fent említett emberekkel, illetve korábbi cserék által keletkezett TPE-kel kereskedhetnek csak.

 

Phoenix Suns (21-15)

A liga talán legkellemesebb meglepetése a mezőny végébe várt, ám folyamatosan stabil PO-helyen álló Suns. Az arizonaiak felemásan kezdték az idényt (5-6), aztán egyértelműsítették szurkolóikkal is, ők bizony egyáltalán nem tankolnak idén, hiszen 19-11-gyel álltak pár héttel ezelőtt. Eric Bledsoe kiesése óriási érvágás volt számukra, azóta kicsit meg is torpantak, és ez a sérülés komoly befolyással lehet a deadline előtti szándékaikra, taktikájukra.

Cserélhető játékosok: bárki

Hiányposztok: kezdő erőcsatár, kezdő center

Bledsoe-t valószínűleg nem cserélik, vele hosszabbítani szeretnének. A két idén húzott fiatalt, Alex Lent és Archie Goodwint sem valószínű, hogy feladnák, de Ryan McDonough GM a hírek szerint utóbbi kettőt sem sajnálja, ha szupersztárt szerezhet - egy ilyen üzletbe gyakorlatilag bárki bekerülhet az állományból, és az egyest leszámítva bármelyik posztra jöhet ember.

A Suns a nagyon sok cserélhető, értékes játékos (Dragic, a két Morris, Gerald Green, a már említett Len és Goodwin, Plumlee) mellett a Minnesota, a Washington és az Indiana idei első körös pickjeivel is rendelkezik (ebből a 3-ból 2-t valószínűleg meg is fognak kapni, a Minnesotának PO-ba kellene jutnia, hogy a harmadik is a Sunsé legyen), kimeríthetetlen lehetőségei vannak tehát az arizonai együttesnek az erősítésre.

Bledsoe sérülése óvatosságra is intheti McDonough-t. Szupersztárért nem fog habozni beáldozni akárkit, de a mérsékelt erősítésbe, pillanatnyi lyukak betömésébe nem biztos, hogy olyan vehemenciával fog így belemenni, hogy egyik legjobb játékosa hónapokra kiesett, és ki tudja, milyen formában lesz a szezon végén.

 

Los Angeles Lakers (14-23)

A Lakers egy meglepően jó, 26 meccs után 50%-os szezonkezdetet követően teljesen összeesett, az utolsó 11 meccsből 10-et elvesztettek, így minden esélyüket elbukták a rájátszásra. Nem akkora probléma ez, tekintve hogy az együttes az újjáépülés küszöbén van, így egy minél jobb draftjog sokat segíthet az új éra megnyitásában.

Cserélhető játékosok: Bryantet leszámítva bárki

Hiányposztok: minden

Mivel a Lakersnek nem lehet már célja az idei PO, csak a hosszútávú terveket érdemes nézni, így viszont gyakorlatilag semmijük nincs - Kobe is csak két évig lesz már. Steve Nash két éves szerződése cserélhetetlen, ő vagy marad, vagy kivásárolják valószínűleg.

A legnagyobb érték Pau Gasol 19.3 milliós lejárója, de kérdés, hogy mit akar vele a vezetőség. A hírek szerint nem tettek még le arról, hogy hosszabbítanak vele - Mike D'Antoni rendszerébe mondjuk fölösleges megtartani -, ez esetben megkérhetik az árát, amennyiben viszont nincsenek vele hosszútávú terveik, úgy bármilyen érte kapott draftjog vagy fiatal már pozitívum ahhoz képes, hogy ingyen távozik a nyáron.

A többiek iránt is lehet érdeklődés - Jordan Hill D'Antoni rendszerétől függetlenül is használható, a többiek (Steve Blake, Xavier Henry, Jodie Meeks, Wesley Johnson) pedig szépen feltornászták értéküket idén. Nagy kérdés, hogy melyik csapatnak mennyit érnek - nagy valószínűséggel vagy nagyon késői első köröst, de inkább csak második köröst lehet értük kapni.

 

Sacramento Kings (13-22)

Az új vezetőség és szakmai stáb ellenére botrányosan kezdte az évet a Kings (7-18). A Rudy Gay-csere egyelőre beválni látszik, az utolsó 10 meccsből 6-ot nyert a csapat, de ezzel is nagyon távol vannak még a nyolcadik helyet jelentő vonaltól.

Cserélhető emberek: Isaiah Thomas, Jimmer Fredette, Marcus Thornton, Jason Thompson, Aaron Gray

Hiányposztok: irányító, erőcsatár, cserecenter

Gay megszerzésével eléggé három pólusú lett a Kings támadójátéka: ő, DeMarcus Cousins és Thomas vállalják a dobások és a támadások nagy részét. Az egyes poszton szereplő scorer szerződése idén nyáron lejár, valószínűleg nem keveset fog kérni, és a másik két ember mellé egy inkább passzoló egyes jobban illene, nem véletlen, hogy Andre Millerrel kapcsolatba is hozták őket. Fredette az utóbbi időben jól játszik, de ő is shooter egyes. Thornton a padról hozta eddig a pontokat, viszont az ő és Thompson szerződése is pocsék, kettejüktől egyértelműen financiális okok miatt szabadulna a Sacramento. Gray 2.5 milliós lejáró, édesítőként fel lehet használni egy tranzakcióban.

Thomas helyett egy pass-first irányító nagyon kellene a Kingsnek, de erőcsatár poszton is megoldást kell találniuk. Derrick Williams a jó sacramentói kezdet után nagyon visszaesett, nagyon sokszor teljesen eltűnik, akár meccsekre is, így továbbra sem lehet rábízni ezt a posztot. Thompson a rossz szerződése mellett teljesen elszürkült, képtelen átlépni a saját árnyékát, a Torontóból szerzett Quincey Acy pedig csak egy energiabomba, nincs tehát kezdő négyese a Kingsnek. Cousins mögött is Gray a legjobb bevethető C, itt is elkélne a segítség, az ugyanis világos, hogy nem tankolni akar a Kings, akkor nem szerezték volna meg Gay-t - az első 12-ből valószínűleg úgysem csúsznak ki, akkor pedig marad náluk a pickjük.

 

Southwest

San Antonio Spurs (29-8)

Ez az idény sem az az idény lesz, amikor a Spurs kiöregszik, összeesik, újjáépül - 13-1-es szezonkezdetet követően továbbra is vezetik nyugatot az Oklahomával és a Portlanddel folyamatos versenyfutásban. A régi nagy öregektől csak a szokásos teljesítmény érkezik, az újfiú Belinelli pedig pillanatok alatt beépült a csapatba.

Cserélhető játékosok: Matt Bonner, Boris Diaw

Hiányposztok: cseremagas

Diaw 4.7 milliós lejárója ellenére sem valószínű, hogy cserélve lesz, mivel használható tagja a rotációnak, Bonnerben viszont már 4 milliós lejárója messze a legértékesebb, és bár 2006 óta tagja a Spurs keretének, talán most lenne itt az ideje, hogy felhasználják szerződését, és egy hosszabb kontraktusú, de használhatóbb magasemberre cseréljék. Tiago Splitter sérült és nem is túl meggyőző (annyit biztosan nem ér, amennyiért hosszabbítottak vele), Duncan, Diaw és ő kevésnek tűnnek egy kemény rájátszásmenet előtt - annak ellenére is, hogy tavaly ennyi elég volt ahhoz, hogy majdnem bajnokok legyenek.

 

Houston Rockets (24-14)

Nagyon jó, de éretlen csapat képét mutatja eddig a Rockets - bárkit meg tudnak verni, a legjobbakat is, de érthetetlen vereségeik vannak. Játékban még több hiányosság mutatkozik náluk - főleg felállt védelem ellen, illetve védekezésben - úgyhogy a jó mérleg ellenére is van bőven tennivalójuk, ha még idén bajnokesélyes csapatot akarnak csinálni.

Cserélhető játékosok: Ömer Asik, Terrence Jones/Donatas Motiejunas

Hiányposztok: kezdő négyes

Az alsó posztokon hibátlanul néz ki a Rockets, de a felső posztokon már közel sem ilyen fényes a helyzet. Jones és Motiejunas között eldőlni látszik a csata, egyértelműen előbbi mutat idén jobb produkciót, de azért egy nyugati bajnokesélyeshez képest ő még kevés a kezdőbe. Játéka miatt nagyobb is a csereértéke, ezért ugyan eddig ő játszott jóval többet, az is elképzelhető, hogy ő kerül be egy olyan cserébe, amelyben szereznek egy erőcsatárt.

Asikról, illetve az esetleges elcseréléséről szólt a szezon első két hónapja, de úgy tűnik, kicsit legnyugodott a helyzet körülötte. Mindenesetre inkább lenne szüksége a Rocketsnek egy négyesre, mint egy sértődött cserecenterre, úgyhogy azért ne dőljünk be teljesen a híreknek, könnyen elképzelhető, hogy a ködösítés ellenére mégis elcserélik Asikot február vége előtt.

Az állománybeli problémák azért marginálisak a kispadon tapasztalhatóakhoz képest. Nem úgy tűnik, hogy Kevin McHale tudja kezelni a játékosokat, vagy hogy a hetek, hónapok óta látható problémákra megoldást találna, úgyhogy még az is elképzelhető, hogy a vezetőedző személyében is történik változás - igaz, erre nyáron jóval nagyobb esély mutatkozik egy, a vártnál gyengébb PO-szereplést követően.

 

Dallas Mavericks (22-16)

A Mavs a várakozásokhoz képest kifejezetten pozitív összképet mutat, igaz, november vége óta (9-4) egy-két győzelmet és vereséget számláló sorozatokat produkálnak felváltva, így tartják magukat 5-6 győzelemmel 50% fölött. A nyári igazolások közül szinte mindenki a várakozásoknak megfelelően, Monta Ellis pedig azok fölött teljesít, így van ott a nyugati PO-mezőny végén a Mavs.

Cserélhető játékosok: Shane Larkin

Hiányposztok: center

A Dallas nagy baja az, hogy nem igazán tud mivel erősíteni. Játékosaik egyik része alul vagy értékén van fizetve, olyan fizetéssel jobb embereket nem tudnak szerezni, a másik része pedig hosszú szerződéssel rendelkezik, akiket meg nem igazán tudnak mozdítani. Larkinra semmi szüksége nincs a Mavsnek, mivel a posztján ott van Gal Mekel és lassan felépül Devin Harris is - utóbbi egészen biztosan jobb játékos Larkinnál, ketten José Calderonnal meg tudják oldani az egyes posztot.

Egyedül egy megbízható centerre lenne szüksége a Mavsnek, de azt Larkinért nem fognak kapni. Samuel Dalembert néha-néha akar, csinál is valamit, aztán másnap elalszik edzés előtt - arra komoly csapatot nem lehet építeni, hogy ő a kezdő középjátékos. Brandan Wright és DeJuan Blair jól játszanak, de a cserék szintjén, így van egy elég komoly lyuk a Mavsnél a festékben - ezt egyelőre elbírják, de a PO-ban az első csapat meg fogja büntetni őket. Shawn Marion 9.3 milliós vagy Vince Carter 3.2 milliós lejárójával lehetne még üzletelni, de mindketten hasznos tagjai a csapatnak, és nincs pótlásuk, így maximum fiatalabb játékost lehetne helyettük hozni, sokkal jobbat ennyi pénzért nem.

 

Memphis Grizzlies (17-19)

Óriási csalódás a Memphis eddigi teljesítménye. Már Marc Gasollal a fedélzeten sem ment igazán a Grizzliesnek, 7-5-tel kezdték a szezont, aztán beestek 50% alá, a spanyol center MCL-húzódását követően pedig még az addig akadozó játék is egy szinttel lejjebb esett. Volt öt meccses vereségsorozatuk is, és jelenlegi mérlegüket is csak annak köszönhetik, hogy utolsó 11 meccsükből 7-et megnyertek - ez utóbbi tény azért bizakodásra adhat okot, talán kezd valami pislákolni az alagút végén.

Cserélhető játékosok: Tayshaun Prince, Zach Randolph, Ed Davis/Jon Leuer

Hiányposztok: jól védekező és/vagy tripladobó swingman, leginkább hármas

Az erősítést egyértelműen Prince posztján kell megtenniük, mivel a "Herceg" borzasztó szezont fut: hátul már közel sem tudja olyan jól limitálni ellenfeleit, mint egykor, támadásban pedig már leginkább csak hátrány, 44.4%-os TS%-a van idén. Quincy Pondexter pont a kívánt stílusú játékos lenne, viszont fáradásos törést szenvedett még december elején, így ő már idén nem léphet pályára. Courtney Lee megszerzése jó húzás volt, de Lee inkább kettes, mint hármas, Mike Miller pedig továbbra is kíválóan dob távolról, de kezdő perceket hosszútávon már nem bír el.

A baj az, hogy Prince még jövőre is 7.7 millió dollárt keres, így más játékosok nélkül lehetetlen elcserélni - a cél elérése érdekében a legnagyobb segítséget Davis vagy Leuer jelentheti. Mindketten erőcsatárok, és mindketten elég jól játszanak idén, de Randolph mögött mindkettejükre nincs szükség - főleg akkor nem, ha valamelyikőjükkel meg lehet szabadulni Prince-től.

Randolph folyamatosan ott van a cserepletykákban, ráadásul idén nyáron kiléphet szerződéséből, úgyhogy lényegében lejárónak tekinthető (17.8 millió). Azt nem tudni, hogy vele mi a terve a memphisi vezetőségnek, de amennyiben hezitálás van a játékos részéről, akkor John Hollingerék szerintem lépni fognak, vele egy komolyabb, bluckbuster jellegű csere is összehozható.

 

New Orleans Pelicans (15-21)

Ahhoz képest, hogy igazán jó center nélkül kezdték a szezont, nagyon jól, 50% környékén tartották magukat (9-8), aztán előbb Anthony Davis dőlt ki kéztöréssel, majd nemrég Jrue Holiday sípcsontja tört el és Ryan Anderson szenvedett csigolyasérülést, úgyhogy gyakorlatilag el is dőlt a szezonjuk.

Cserélhető játékosok: Eric Gordon, Al-Farouq Aminu, Greg Stiemsma, Jason Smith, Austin Rivers

Hiányposztok: kiscsatár, center

A nagy baj az, hogy pont a senki földjére kerülhetnek. A keleti tankmestereket látva a top5-höz óriási meló és hatalmas szerencse is kellene. Nagyon lerombolni sem tudják, amit felépítettek, ugyanis Davis nyilvánvalóan marad, Tyreke Evans szerződése nagy és hosszú teljesítményéhez képest, Holiday és Anderson sérült, Eric Gordont pedig hiába szeretnék elcserélni, ilyen térdekkel és produkcióval senkinek nem kell.

Az Aminu (3.7 millió) - Stiemsma (2.7 millió) - Smith (2.5 millió) hármas összesen 9 millió dollárnyi lejáró, de draftpicket vagy jó fiatalt nem lehet értük kapni, inkább egy hosszabb szerződésű, de jobb kiscsatárt vagy centert lehet belőlük szerezni. Rivers most Holiday sérülésével lehetőséget kaphat arra, hogy bizonyítsa, hiba volt őt eddig jegelni idén - ő lehet nagyjából az egyetlen esély arra, hogy Gordont lejáró szerződésre cseréljék, és így idei capspace-hez jussanak.

Nagyon nehéz helyzetben van a New Orleans, mert az értékeikkel inkább csak használható, később lejáró játékosokat tudnak szerezni, ami viszont a tankot nem segíti semmilyen szinten. Se a draft top5-be nem nagyon tudnak csúszni, sem a nyugati PO-ra nincs sok esélyük, ezzel a Sixersnek egy borzasztóan jó picket adhatnak majd a szezon végén úgy, hogy látszólag semmit nem tudnak ez ellen tenni - el kellene kezdeniük direkt veszíteni, ez pedig Monty Williamsszel és Anthony Davisszel a fedélzeten nem tűnik reálisnak.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus