Mintaszerű csapatépítés arizonai módra

Edzőváltás történt náluk, miután gyakorlatilag mindenki utálta Lindsey Huntert - helyét az egykori legendás játékos, Jeff Hornacek vette át. GM-et is cseréltek, ami esetükben nagyon fontos lépés volt: Lance Blankst menesztették és Ryan McDonough érkezett a Boston Celtics kötelékéből - ez utóbbi lépés ezidáig telitalálatnak bizonyul. Megköszönték Michael Beasley egy éves munkáját és kivásárolták a balhés kosarast. Elengedték szabadügynökként Hamed Haddadit, Wesley Johnsont, Diante Garrettet és Jermaine O'Nealt.

Több nagy cserében is benne voltak a nyáron. Egyrészt Luis Scolát elcserélték Gerald Greenért, Miles Plumlee-ért és egy első körös draftjogért. Másrészt benne voltak a Bucks - Clippers cserében is harmadik félként: Jared Dudley-t kellett feladniuk mindössze azért, hogy Eric Bledsoe-t megkapják - Caron Butlerrel együtt. A Bucksszal volt még egy cseréjük: Butlert még azon melegében postázták Vjacseszlav Kravcovért és Ish Smith-ért. Pár napja pedig Marcin Gortatot, Shannon Brownt, Kendall Marshall-t és Malcolm Lee-t küldték el a fővárosba Emeka Okafor lejárójáért és egy első körösért.

A draftról Alex Lent választották az ötödik helyen, a 29-en pedig Archie Goodwint, így teljes az idei játékos jövés-menés.

Egyes poszton Goran Dragic maradt a keretben - hogy meddig, azt egyelőre még nem tudni. A szlovén játékmester jól passzol a dinamikusabb, sokkal jobban védekező, de az irányításhoz kevésbé értő Eric Bledsoe mellé. Hogy kettejüket lehet-e együtt játszatni, azt a szezon folyamán megtudjuk, kicsit kicsinek tűnik ez a hátvédpár. Egészen biztosan kap majd perceket Bledsoe is egyes poszton, a harmadik számú irányító pedig a Buckstól szerzett Smith lesz, de olyan nagyon sok lehetőséget szerintem nem fog kapni.

Kettes poszton a nyáron szerzett energiabomba, Bledsoe fog kezdeni. Biztosan sokat fognak vele kísérletezni itt és irányítóban is, hiszen az év végén hosszabbítani kell vele, a lehetőségekhez képest minél jobban fel kell mérni, mennyi pénzt szabad rááldozni. Mögötte Goodwinnak is bebetonozott a helye. Az komoly meglepetés volt, hogy egészen az első kör végéig csúszott, adottságai alapján nagyon jó profi karrier állhat előtte, mert borzasztóan atletikus, hosszú végtagokkal megáldott dobóhátvéd, aki a betöréseket most is nagyon jó szinten oldja meg.

Hármas poszton a mennyiséggel nem, a minőséggel viszont vannak gondok. Hogy a PJ Tucker, Gerald Green, Marcus Morris hármasból ki fog kezdeni, azt nem nagyon tudnám megjósolni, de őszintén szólva szerintem ez nem is nagyon lényeges itt - hogy miért nem, azt a cikk későbbi részében kifejtem. Tucker jó védő, Green igazi highlight-gyár, és jobb napjain a triplát is beveri, míg Morris inkább all-around játékos támadásban, védekezésben viszont nagyon maximum átlagos. Azt gondolom, hogy az ő rotációjuk inkább függ majd a másik négy pályán lévő forgatásától, mint saját erősségeiktől.

Négyes posztra visszatér a szívnagyobbodása után az orvosok által zöld utat kapó Channing Frye - ő és Markieff Morris egészen kitűnő kinti dobók, ami Lennek fontos lehet majd, könnyebben tud majd fejlődni a palánk alatt, mert kettőzni sem Frye-ről, sem Morrisról nem lehet. Okafort, ha esetleg felépülne szezon közben, akkor itt és ötösben is be lehet vetni, de valószínűleg nem fogják erőltetni visszatérését - a nyakcsigolyasérv nem gyerekjáték, a Sunsnak pedig semmi szüksége nincs idén győzelmekre.

Centerben Gortat távozásával nyitva az út Len előtt, annyit játszik, amennyit nem szégyell, amennyit a lába bír, és amennyit Hornacek elgondol számára. Kifejezetten jó, tanult mozdulatai vannak a palánk alatt támadásban, termetének köszönhetően védekezésben is komoly potenciál van benne, úgyhogy meghatározó középjátékos lehet belőle ligaszinten is. Év elején nyilván óvatosabban küldik pályára, mindkét bokájával voltak gondok, a Phoenix-nek pedig nincs miért sietnie.

Mögötte egyelőre Kravcov és Plumlee van, akik között nagy harc lehet a második számú center posztjáért. Plumlee tavaly került a ligába, igazából túl sok erőssége nincs, tavaly alig játszott a Pacersnél. Kravcov sem töltött sokkal több időt a parketten a Detroitnál, túl sokat ő sem mutatott, a nyári Eb-n azonban nem volt elveszett, benne talán egy lehelletnyivel több fantázia van hosszútávon.

A keret nyugat leggyengébbje, csak a Utah Jazz szólhat ebbe bele, de teljesen egyértelműen ez is volt McDonough-ék szándéka. Az olyan játékosokat, akik a tankolást nem segítik, elcserélték (Gortat, Butler), alig kellett valamit feladniuk és begyűjtöttek egy már bizonyított, de még mindig fiatal tehetséget (Bledsoe), raklapnyi első körös draftjogot és két nagyon tehetséges srácot húztak be a drafton is.

Minden adott ahhoz, hogy ez a csapat legalább top3-ban draftoljon, márpedig ez esetben pont megoldódik az, hogy hármas poszton még nincs igazán jó fiataljuk - Andrew Wiggins, Jabari Parker és Julius Randle közül bármelyik esik le ide, egészen fényes jövőkép lesz a csapat előtt. Fizetésekkel is kiválóan állnak, hiszen még akkor is több mint egy maximumnyi helyük lesz jövő nyáron, ha minden opciós játékost marad, megtartják Dragicot és az újoncok első éves fizetését is beszámoljuk már.

Ryan McDonough tehát megtett mindent azért, hogy sztárt, sztárokat tudjon szerezni a Phoenix a következő 1-2 évben, ez pontosan ugyanaz az út, amivel jelenleg a Houston Rockets nyugat egyik legerősebb együttese jelenleg. Tele vannak olyan cserealapokkal, amikre egy sztárt elcserélő csapatnak szüksége lehet (tehetséges fiatalok, pickek, sapka alatti hely), itt gyakorlatilag csak a pontos időpont kérdés, az nem, hogy a Sunsból nyugati elitklub lesz 3 éven belül.