NBA pénzügyek III.

Az első rész

A második rész
 

Tegyük fel, hogy (nagyon) gazdag (amerikai) üzletember vagyok, megfelelő mértékű sportfanatizmussal. Mit teszek ilyenkor? Naná, hogy veszek egy csapatot!

De nem mindegy, milyet és mennyiért. A Sammy Mondja Sportügynökség segítségével feltérképeztük a lehetséges sportágakat, és miután eldőlt, hogy a kosárlabdába fektetek, elkezdtük boncolni az NBA pénzügyeit, szabályait. Beszéltünk a a fizetési sapkáról, a minimális és maximális fizetésekről, és a sapka fölé való jutáshoz használatos kivételekről, majd az újonc- és más szerződésekről, azok meghosszabbításáról, és a szabadügynökökről. Ma folytatjuk a gondolatmenetet...

- Üdvözlöm Önöket, köszönöm, hogy ismét eljöttek.

- Jó napot kívánunk, uram. Őszintén szólva nagyon örülünk a mai beszélgetésünk időzítésének, mert az átigazolási szezon július 8-án nyit, tehát igencsak aktuális megismernünk a játékoscserék szabályait.

- Így van, éppen ezért is hívtam Önöket ma: ha tovább tudunk lépni a „tananyagban”, sokkal tisztábban fogom látni, mi is történik az egyes csapatoknál, mik lehetnek az okai az egyes tranzakcióknak.

- Ma pontosan ez lesz a cél, és remélem, mire végzünk, egy kicsit képes lesz Ön is olvasni a pletykák sorai mögött. Rengeteg ugyanis az olyan hír, aminek semmilyen valóságalapja nincsen, mert egész egyszerűen nem megvalósítható a Kollektív Szerződés szerint! De mielőtt belevágnánk a játékoscserékbe, hadd kérdezzem meg, van-e valamilyen kérdés a korábbiakkal kapcsolatban!

- Köszönöm, de nem nagyon van, világos a fizetési sapka felépítése, hogy mi tartozik bele, és mi nem – bár meg kell vallanom, az, hogy a szabadügynökök is beleszámítanak a sapkába egy bizonyos összeggel, nagyon meglepett! –, pontosan kiszámítható, hogy melyik csapat van a sapka alatt, és melyik nem. Megvan az is, hogy hogyan lehet a sapka fölé menni („Bird”, „Korai Bird”, „Nem Bird” kivételekkel, illetve a 3 fajta MLE, a „Kétéves”, a „Minimum”, a „Sérült”, a „Játékoscsere”, a „Visszahelyezési” és az „Újonc” kivétellel). Tudom, hogy vannak korlátlan és korlátozott szabadügynökök, tudom, hogy nekik hogyan lehet szerződést ajánlani, és miképpen lehet szerződést hosszabbítani. Tisztában vagyok vele, hogy az újoncszerződések előre megállapított összegekről szólnak, világosak a szerződésekkel kapcsolatos opciók (Játékos opció, Csapat opció), és ezek működése. Tudom, hogy van egy alsó korhatár, ami alatt csak nagyon speciális körülmények között kerülhet játékos az NBA-be (tényleg, van felső korhatár?), tudom, mit jelent a minimális és a maximális fizetés, és azt is tudom, hogy egy csapat vagy a sapka alatti helyét használja az igazolásokhoz, vagy a rendelkezésére álló kivételeket, a kettő együtt nem megy.

- Így van, az előző két alkalommal mindezekről szó volt. Ahhoz, hogy a játékoscserékre rátérjünk, egy kicsit ismételnünk kell, illetve tisztáznunk kell egy fogalmat. Ez pedig a „Játékoscsere” kivétel. Eddig azt mondtuk, hogy ha egy csapat a sapka felett van, és játékost cserél, akkor kap egy ilyen kivételt, ha a csere után kevesebb lesz az összfizetése, mint addig. Nos, ez csak részben igaz, a pontosítás most következik. Egyrészt a fogalmat kell tisztáznunk: a Játékoscsere Kivétel (így, nagybetűvel) azt jelenti, hogy ha egy csapat egy játékoscsere következtében a sapka fölé kerül, egy kivételre van szüksége. Ez akkor is igaz, ha az összfizetése a csere miatt csökkent. Például ha egy csapat összfizetése 105 millió dollár, a sapka pedig 99 millió, és egy 5 milliós játékost akarnak eladni egy 4 milliósért, a tény, hogy 104 millió dollár lesz az ügylet után az összfizetés, ami több, mint 99 millió, szükségessé teszi a Kivétel használatát.

- Világos, ha a sapka fölött tevékenykedem, és ott is maradok, kell a Kivétel. Ha a sapka alatt vagyok, akkor mi a helyzet? Fölé mehetek a Kivétellel? Gondolom, nem, hiszen az eddigiek egyik nagy tanulsága éppen az volt, hogy a sapka alatti helyet és a kivételeket nem kombinálhatom.

- Így van. Ha egy sapka alatti csapat üzletel, a sapka alatt is kell maradnia, ezzel a Kivétellel nem mehet fölé. Összességében tehát elmondható, hogy a Játékoscsere Kivétel az az eszköz, aminek segítségével a csapatok üzleteket köthetnek egymással. A Kivételt használva kétféle ügyletet különböztethetünk meg: „azonnalit” (simultaneous) és „nem azonnalit” (non simultaneous). Az azonnali cserében a sapka felett levő csapatokra igaz, hogy több játékost együtt elcserélve jelentősen több fizetést fogadhatnak be az ügylet keretében. A nem azonnali cserében a csapat egyetlen(!) játékost cserélhet el, és az ő fizetését maximum 100000 dollárral haladhatja meg az egy éven belül beérkező fizetés. Az ilyen cserék keretében jönnek létre a Játékoscsere kivételek (kisbetűvel!), amelyek tulajdonképpen egy egyéves hitelkeretként működnek: amelyik csapat nem azonnali cserét hajt végre, és kevesebb fizetést fogad be, mint amennyit elküldött, a kimenő és bejövő fizetések különbözetéről (plusz 100.000 dollárról) kap egy Játékoscsere kivételt, ismertebb nevén „csere-kivételt” (trade exception, TPE), amit egy éven belül felhasználhat egy vagy több másik játékoscseréhez.

- Az azonnali cseréknél mennyi az a „jelentősen több fizetés”, amit befogadhat a csapat?

- Remek kérdés, és természetesen nincs egyértelmű válaszom. Régebben mondhattam volna, hogy a 125%-os szabály itt lép érvénybe, de a legfrissebb Kollektív Szerződésben már erre is 2 kategória és 3 sáv van. Először is, ha nem luxusadó-fizető a csapat, akkor így néz ki a dolog:

Ha pedig luxusadó felett van a csapat, akkor a legszigorúbb sáv játszik csak, azaz a 125% + 100000 dolláros.

- És ha több játékost akarok elcserélni, de kéne ilyen egyéves hitelkeret, azaz TPE? Ha jól sejtem, most jön a feketeleves...

- Nem annyira bonyolult ez, tulajdonképpen vannak hüvelykujjszabályok, amire általánosságban támaszkodhatunk:

1. Minden, a cserében részt vevő csapat a saját szempontjából legkedvezőbb módon rendezheti át a játékoscserét. Erre mindjárt mondok példát.
2. Ha egy csapat egynél több játékost küld el, akkor azt csakis azonnali csere keretében teheti.
3. Nem azonnali csere tehát csak akkor képzelhető el, amikor a csapat egyetlen játékost cserél el – ekkor kaphat csere-kivételt, TPE-t, ha kevesebb fizetést fogad be, mint amennyit kiküldött.
4. A TPE-k egy évig érvényesek, csak játékoscserében használhatók fel, szabadügynökök igazolására nem használhatók. A felhasználás is egy csere lesz, ami úgy néz ki, hogy a csapat „adja” a TPE-t, és kap egy vagy több játékost, akik fizetésének az összege nem nagyobb, mint a TPE összege. Mindjárt mondok erre is példát.
5. Ha egy csapatnak több TPE-je is van, nem adhatja össze őket, hogy egy magasabb fizetésű játékost szerezzen.
6. A sapka alatt levő csapat NEM kaphat TPE-t, hiszen ő az összfizetését csökkentő játékoscserével a sapka alatti helyét növeli.
7. A játékoscserében felhasznált TPE megszűnik, nem kapja meg a másik csapat, hiszen EZ a TPE az én csapatom hitelkerete volt. Ha a másik csapat tudja úgy rendezni a cserét, hogy kap TPE-t, az egy új TPE lesz.
8. A TPE nem vonható össze játékossal, csak önmagában lehet egy csere kimenő oldalán.

Egy példa: „A” csapat elcseréli egy 4,5 millió dollárt és egy 5,7 millió dollárt kereső játékosát „B” csapat 13,3 milliót kereső játékosára. Mindkét csapat a sapka felett van. „A” csapat összes kimenő fizetése 4,5+5,7=10,2 millió. Ez a fenti táblában a középső sávba esik, tehát a bejövő fizetés maximum 5 millióval lehet több, 15,2 millió. Ennél a bejövő fizetés (13,3 millió) kevesebb, tehát „A” csapat szempontjából legális a csere. „B” csapat összfizetése csökken, és egyetlen játékost ad el, tehát kap egy TPE-t a kimenő és bejövő fizetések plusz 100.000 dollár értékben: 13,3-10,2+0,1=3,2 millió. Ezt egy éven belül felhasználhatja egy vagy több, összesen legfeljebb 3,2 milliót kereső játékos megszerzésére, pl. így: ad egy draft picket, aminek csereértéke sapka-dollárban 0, és kap egy maximum 3,2 milliós játékost. 

Vagy egy másik, bonyolultabb példa: „A” csapatnak van egy 4, egy 9 és egy 13 milliót kereső játékosa, „B” csapatnak pedig van egy 5 milliós TPE-je egy korábbi cseréből, és egy 21 milliós játékosa. Szeretnék elcserélni a 10 milliós játékost a másik három játékosra. Ez csak úgy valósítható meg, ha a cserét „B” csapat átrendezi a neki legmegfelelőbb módon: az 5 milliós TPE-jéből 4 milliónyit önmagában odaad a 4 milliós játékosért (a TPE a fentiek szerint nem vonható össze játékossal a kimenő oldalon!), a 21 milliós játékost pedig a 9 és a 13 milliósért. A 19,6 millió kimenő fizetés feletti sávban vagyunk, tehát 21x1,25+0,1=26,35 millió a maximális bejövő fizetés, ebbe belefér a 9+13=22 millió. A másik csapat szempontjából ez egyetlen azonnali csere, ahol a három játékosért kap egyet. Ugyan az „A” csapat összfizetése csökken, mégsem kaphat TPE-t, mert egynél több játékostól vált meg, tehát nem köthetett „nem azonnali” cserét.

- Fincsi! Tud mondani egy példát a való életből is?

- Természetesen! 2004-ben a Houston elcserélte Steve Francist, Cuttino Mobley-t és Kelvin Cato-t az Orlandoval Tracy McGradyre, Juwan Howardra, Reece Gaines-re és Tyronn Lue-ra. Mint egyetlen csere, ez csak azonnali csere lehetett, hiszen mindkét irányban több játékos is mozgott. A Rockets azonban képes volt átrendezni az ügyletet a saját szempontjából 3 különálló cserére: az egyikben megkapták McGradyt és Gaines-t Mobley-ért és Cato-ért. A másikban a korábbi Glen Rice-cseréjükből származó TPE-t használták fel Howard és Lue megszerzésére. A harmadikban pedig Francis egymagában került a Magicbe – ellenérték nélkül, tehát a Houston kapott egy TPE-t Francis aktuális fizetése után. Az Orlando szempontjából az egész ügylet egyetlen azonnali tranzakció volt.

Vagy hogy frissebb példát mondjak, a 2018 januárjában a Detroit megszerezte Blake Griffint a Clipperstől. Ez a csere is iskolapéldája a TPE-használatnak, pedig a laikus szem számára összességében egyetlen nagy tranzakciónak tűnik: Blake Griffin, Willie Reed és Bryce Johnson érkezett a Pistonshoz Tobias Harrisért, Avery Bradley-ért és Boban Marjanovicért. Mivel minden csapat a saját szemszögéből legkedvezőbben állíthatja össze a cseréket, ez semmilyen szempontból nem lett végül egyetlen nagy tranzakció! ????

A Los Angeles szempontjából így nézett ki:

1. Griffin ($29 512 900) ment, Harris ($16 000 000), Bradley ($8 808 989) és Marjanovic ($7 000 000) érkezett.

- Nem adófizetőként Griffin fizetésének 125%-át plusz 100000 dollárt kaphatott maximum a Clips ($36 991 125) egy azonnali cserében, ennél a kapott $31 808 989 kevesebb, tehát a csere érvényes. TPE-t azért nem kapott a csapat, mert a kimenő fizetés kevesebb volt, mint a bejövő.

2. Reed ment, és nem érkezett senki – azaz ez a rész egy nem azonnali csere, és keletkezett egy TPE $1 471 382 értékben.
3. Johnson ment, és nem érkezett senki – ez is nem azonnali rész, és keletkezett egy TPE $1 331 160 értékben.

A Detroit szempontjából így történt a csere:

1. Harris ($16 000 000) és Bradley ($8 808 989) ment, Griffin ($29 727 900) és Johnson ($1 331 160) érkezett.

- Harris és Bradley összfizetésének ($24 808 989) 125%-a plusz 100000 dollár érkezhetett maximum, azaz $31 111 236. A bejövő $31 059 060 ennél éppenhogy kevesebb, tehát érvényes az azonnali csere. (Griffin kimenő és bejövő pénze között egy ún. trade kicker miatt van különbség, ezt nemsokára részletesebben is érintjük).

2. Reed érkezett, és mivel a minimális fizetést kereste, a Minimum Kivétellel szerezte meg a csapat – ez ugye felhasználható szabadügynök igazolásra, de játékoscserékben is, éppen az itt látható módon! 1 vagy 2 éves minimum szerződést lehet vele befogadni, tulajdonképpen egy minimum szerződésnyi TPE-ként működik.
3. Marjanovic ment, és nem érkezett senki – ez nem azonnali rész, és keletkezett egy TPE $7 000 000 értékben.

- Ezek szerint a minimális fizetések a játékoscserékben csak a kimenő oldalon számítanak, a bejövőn nem?

- Pontosan így van. Ahhoz, hogy a Griffin-csere végbe mehessen, Reedre igazából nem is volt szükség, de a Clippersnek jól jött egy minimum szerződésnyi TPE, a Pistons pedig gond nélkül befogadhatta a Minimum Kivétellel.

- Az előbb említett egy cserét, amiben a csapat draftjogot (és TPE-t) adott, és játékost kapott. Hogyan működnek ezek a draft pickes dolgok?

- Nagyon jó kérdés! A draftjogok csereértéke, akár első, akár második körösek, nulla dollár. Ez a draft előtt és után is igaz, egészen addig, amíg a draftjoggal kiválasztott játékos alá nem írja a szerződését. Attól a pillanattól a szerződésében levő fizetése a csereértéke. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy míg a kiválasztott játékos draftjogának csereértéke nulla, a már draftolt elsőkörös játékos szerepel a csapat bérlistáján a draftpozíciójának megfelelő fizetéssel.

- Tehát draftjogokkal tulajdonképpen nagyon egyszerű kompenzálni egy-egy egyenlőtlennek tűnő cserét. Mi a helyzet a jövőbeli draftjogokkal? És hogy működik ezek védelme? Hallottam, hogy a Memphis tartozik egy elsőkörössel a Bostonnak, de valamilyen védelem van a picken.

- Van egy úgynevezett „Hétéves Szabály”, amely kimondja, hogy maximum 7 évre előre lehet draftjogot cserélni, és hogy a jogokra bizonyos mértékű védelem ruházható. Ezt a Cleveland és a Lakers közötti egyik csere ihlette, ami azt eredményezte, hogy a Lakers megkapta a Cleveland egy jövőbeli elsőkörösét, ami végül az 1982-es draft első pickje lett, és a már amúgy is bombaerős hollywoodiak kiválaszthatták vele James Worthy-t. A védelem pedig úgy működik, hogy a draftjogot adó csapat azt mondja, hogy pl. „ha a jog a lottósorsoláson részt vesz, megtartjuk, egyébként a tietek lehet!”. Ezt a védelmet több szezonon keresztül fent lehet tartani, ez kizárólag tárgyalás kérdése a két csapat között. A Memphis említett draftjoga például a 2019-es drafton top8 védett, 2020-ban top6 védett, és ha a Grizzlies elég rosszul szerepel ahhoz, hogy a draftjog elég jó helyen legyen, és érvényes legyen rá a védelem, nem kell átadnia a Bostonnak. Azonban itt is látszik, ami egyébként is sokszor jellemző: az idő előrehaladtával egyre kisebb a védelem a jogon! Top8, majd top6, utána pedig már „unprotected”, azaz „védetlen”. Az így elcserélt draftjog akkor vándorol át új tulajdonosához, ha kikerül a védett körből. Ha a példánkban egészen a harmadik szezonig az eredeti tulajnál maradt a pick, ekkor mindenképpen át kell azt adni a cserepartnernek.

- A védelem funkciója ezek szerint megakadályozni, hogy a picket adó csapat mégiscsak megtarthassa azt, ha kellően magas pozícióban van a drafton, tehát ne erősíthesse meg túlságosan a másik csapatot.

- Így van. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a védelem nem nőhet az évek során, legfeljebb az előző évi szinten maradhat! Tehát ha pl. 2019-ben 1-10-ig van védelem a picken, akkor 2011-ben legfeljebb 1-10-ig lehet rajta védelem, de pl. 1-12-ig nem! Védelem egyébként a második körös draftjogokra is tehet, de maximum az 55. helyig.

- Elcserélhetek egymás után több elsőkörös jogot?

- Van egy szabály (a Ted Stepien-szabály), amely kimondja, hogy egy csapat nem cserélhet el jövőbeli elsőkörösöket egymást követő években. Tehát ma nem mondhatom azt, hogy odaadom a 2019-es és a 2020-as elsőkörös draftjogomat. Ugyanakkor akár elcseréltem a 2019-es jogomat, akár nem, ha már a 2019-20-as idény van, elcserélhetem a 2020-ast, hiszen a 2019-es már nem jövőbeli jog. Illetve egy másik kiskapu, hogy a szabály nem a saját draftjogról beszél, így elcserélhetem két egymást követő évi jövőbeli draftjogomat, ha már biztosan nálam van egy másik csapat elsőköröse az adott évek egyikéből.

- Aha. Ki volt ez a Ted Stepien, hogy ilyen szabályt neveztek el róla?

- A Cleveland tulajdonosa volt 1980-83-ig, és egy sor szerencsétlen cserét kötött, amik megfosztották a Cavaliers-t több egymást követő elsőkörös draftjogától is. A legjobb példa a fent említett Lakers-csere, ami James Worthy-t és újabb bajnoki címet jelentett a Los Angelesnek. Stepien bakijai miatt van érvényben ma a szabály, hogy egymást követő jövőbeli elsőkörösöket nem lehet eladni.

- Ezek szerint vigyáznom kell, ha tulajdonos leszek, hogy nagy marhaságokat ne csináljak, mert a végén még olyan szabályt neveznek el rólam, ami a hülyeség ellen véd!

- Szerintem egy tulajdonosnak elsősorban tulajdonosnak kell lennie, és az anyagi hátteret biztosítani a gárda számára, nem feltétlenül a szakmai döntésekbe kell beavatkoznia, de ebbe most ne menjünk bele.

- Ez jogos. Meg az is, hogy ne menjünk bele, mennyire érdekel az ügyvitel, és mennyire a csapat szakmai vezetése. Vannak még draftjog-cseréket érintő tudnivalók, amikről nem beszéltünk?

- Vannak bizony! De ezekről csak nagyon röviden:

1. Két jövőbeli elsőköröst is el lehet cserélni, és védelmeket is lehet tenni rájuk, de ekkor is meg kell felelni a Stepien szabálynak és a hétéves szabálynak is! Azaz Ha például az első elcserélt elsőkörösön védelem van, a másik elsőkörös csak minimum 1 év kihagyással cserélhető, akár védelemmel, akár anélkül. Ezt úgy hívják, hogy „következő lehetséges” draftjog cseréje. Ugyanakkor a második elcserélt draftjognak is át KELL mennie 7 éven belül.
2. Érdekes viszont, hogy ha a csapat szerez egy jövőbeli elsőköröst, ami miatt a „következő lehetséges” elcserélhető draftjog megváltozik, ez nem hat visszamenőleg a korábban megkötött cserékre. Így tehát például a Miami a Phoenixnek tartozik egy 2021-es védetlen elsőkörössel, de ha időközben megszerezne egy 2020-ast, attól még nem adhatná oda a saját 2020-asát a 2021-es helyett a Sunsnak.
3. Olyan jövőbeli picket nem cserélhet el a csapat, amely még nincsen a birtokában. Nem mondhatom, hogy a 2020-as pickjeim közül a rosszabbat odaadom, és majd később szerzek valakitől egy 2020-ast...
4. Egy másik csapattól megszerzett picket a csapat továbbcserélhet, és védelmet is tehet rá, de csak ha az eredeti pick védetlen volt! Ilyen például a Sacramento 2019-es elsőköröse, amit a Philly megszerzett, majd továbbadott a Bostonnak top1 védettséggel (azaz csak akkor nem kapja meg a Boston, ha ez lesz az 1. pick a 2019-es drafton). Sőt, ugyanazt a draftjogot akár több csapathoz is tovább lehet cserélni, ha a védettségek nem ütik egymást, ÉS nagyon világosan le van írva, hogy ki mit kap, ha nem megy át a pick! Pl. A csapat elcseréli a védetlen picket B csapathoz, amely aztán tovább cseréli C csapathoz 1-12-ig tartó védettséggel, és egy másik cserében D csapathoz is, 13-30-ig tartó védettséggel. Azaz B csapat mindenképpen továbbadja a picket, a kérdés csak az, hogy C-nek vagy D-nek.
5. Nagyon pontosan meg kell határozni a cserékben, hogy mely pickekről van szó, milyen védelemmel. Ha például egy cserében a 2019-es top14 védett elsőkörös végül nem megy át, és a csere szerint 2 db második körössé alakul, akkor egyértelműsíteni kell azt is, hogy ez a 2 db második körös melyik évre szól.

- Remek. Ezt akkor most emészteném egy darabig.

- Egészen nyugodtan! Addig viszont hadd emlékezzek meg még néhány, a játékoscseréket nehezítő körülményről! 

Az egyik például a rettegett Bázisév-kompenzáció (Base Year Compensation, BYC). Ha mondjuk A csapat csapat kiszemelt egy játékost, akit meg akar szerezni B csapatból, de nincsen megfelelő játékosa, aki fizetésben passzolna hozzá egy játékoscserében, akkor A csapat elvben megtehetné, hogy új szerződést ad egy saját játékosának a megfelelő fizetési szinten, és elcseréli a kiszemeltre. A BYC azonban kimondja, hogy „ha egy saját játékosodnak jelentős fizetésemelést adsz, akkor egy darabig a tényleges fizetésének töredékével fog beszámítani a lehetséges játékoscserékbe”, megnehezítve ezzel az üzletelést. Ez két esetben fordulhat elő:

a. Ha a csapat a sapka felett van, a játékos újraigazolására a Bird vagy a Korai Bird kivételt alkalmazta, és több, mint 20%-os fizetésemelést adott;
b. Ha a csapat a sapka felett van, és a játékos újoncszerződését hosszabbította meg úgy, hogy a játékos több, mint 20%-os emelést kapott.

Ha ezek bármelyike teljesül, akkor a játékos BYC-játékosnak számít a szerződés kötésétől számított 6 hónapig vagy június 30-ig, amelyik később van. Ebben az időszakban a játékoscserék kimenő oldalán a játékos az előző évi fizetésével, vagy az új szerződésében levő elő éves fizetése 50%-ával szerepel, amelyik magasabb. A bejövő oldalon az aktuális, tehát az új fizetése teljes összege szerepel. Íme egy példa: X játékos 5 milliót keresett, majd szabadügynökké vált. Régi csapatával, amely e példánkban luxusadó felett, így természetesen a sapka felett is van, új szerződést köt, 10 milliós kezdő fizetéssel, és csapata azonnal el akarja cserélni egy 10 milliós játékosért. A friss szerződésű játékosunk BYC státuszt kap, így a kimenő oldalon 10/2=5 millióval számít a cserébe, a bejövő játékos 10 milliós fizetése viszont túl sok, mert luxusadós csapatként a bejövő összeg csak 6,35 millió lehetne.

- Mi a kiút? Több játékost kell bevonni az ügyletbe?

- Igen, ez az egyik lehetséges út. Ha a BYC miatt nem lehetséges a két játékos cseréje, akkor mindkét oldalon be kell még vonni más játékosokat a cserébe, amíg ki nem elégül a 175%-5M-125%-os szabály. A másik lehetséges út egy megfelelő méretű TPE használata, egy újabb lehetőség pedig egy harmadik csapat bevonása a cserébe, egy olyan csapaté, amely (kellő mértékben) a sapka alatt van, hogy jelentősen több fizetést fogadhasson be, mint amennyit kiküld. Utóbbi esetekben az a lényeg, hogy az egyik résztvevő csapat gond nélkül be tud fogadni fizetést.

- Értem. Ez így nagyon azt sugallja, hogy a liga csapatvezetőinek tudniuk kell szorosan együttműködni, ha egy-egy bonyolultabb csereügyletet véghez akarnak vinni!

- A legtöbb esetben ezért nem is látunk kettőnél több csapatos cseréket. Azonban előfordulhat, hogy BYC-játékosok vannak a cserében, és mégsem kell több csapatot bevonni a kelleténél: ha a BYC játékos nem keres jelentősen többet, mint korábban, akkor „az új fizetése fele, vagy a régi fizetése, amelyik nagyobb” halmazból a régi fizetése számíthat a cserébe, és ez sokszor elég, hogy a csere érvényes legyen.

- Ez rendben van. De említette, hogy a BYC csak az egyik a néhány nehezítés közül. Mik a többiek?

- Nagyon hasonló a logika a Poison Pill Provision esetében. Ez az az eset, amikor egy szerződés olyan körülményeket tartalmaz, amelyek megnehezítik a játékos elcserélését. Ha például a játékos szerződése meghosszabbításra kerül, és jelentős emelés van benne, más összeggel számít a régi csapata kimenő oldalán, és mással az új csapata bejövő oldalán, amíg a hosszabbítása életbe nem lép. Mondjuk a szerződése utolsó évében a játékosunk 5 milliót keres, és kap egy 4 éves, évi 10 milliós hosszabbítást. A hosszabbítás első évének beköszöntéig ez a játékos a kimenő oldalon az aktuális fizetésével, 5 millióval számít, a bejövő oldalon viszont a teljes hátralevő szerződésének átlagával, azaz 9 millióval. Még ha a legmegengedőbb sávot, a nem adófizetős 175%-os sávot is veszem alapul, a kimenő 5 millió ellenében maximum 5x1,75+0,1=8,85 millió fogadható be, így a 9 milliós értéke a másik oldalon már gondot okozhat. A már korábban tárgyalt Gilbert Arenas Intézkedés is egyfajta Poison Pill, ha úgy tetszik, mert nagyon hasonlóan működik, ott ugye egy szabadügynöknek adott szerződéstervezetben egy nagy 3. évi ugrásról volt szó.

- Ezek akkor most világosak, köszönöm. Vannak még más nehezítések is?

- Az egyik a sign-and-trade (S&T), vagyis kb. aláírsz-és-elcseréllek ügylet, amikor egy csapat a saját szabadügynökének új szerződést ad, és 48 órán belül elcseréli. A mostani Kollektív Szerződésben tulajdonképpen a BYC ügyek mind ilyenek, de a BYC-n kívül is vannak érdekességek a S&T témában. Nagyon fontos, hogy a szerződésbe ilyenkor bekerül, hogy a csapatnak kötelező 48 órán belül elcserélnie a játékost, különben a kontraktus érvénytelen. A csapat tehát nem etetheti a játékost azzal, hogy „Elcseréllek”, de aztán „Bocs, mégsem!”. A S&T keretében aláírt szerződés minimum 3 évre kell, hogy szóljon, de csak az első évnek kell garantáltnak lennie. A hároméves minimum azt garantálja, hogy az új csapat nem szerezheti meg a játékos Bird-jogait annál előbb, mintha simán leigazolta volna a játékost.

- Ezt értem. De miért jó a játékosnak a S&T? Azt értem, hogy a csapatnak miért jó: mert nem veszíti el a szabadügynökké váló játékosát kompenzáció nélkül. De a játékos miért mehet bele ilyesmibe? Ha elcserélik, tulajdonképpen nincsen abba beleszólása, hogy melyik csapathoz kerül, nem?

- A szabadügynök játékos oda mehet, ahova akar, tehát ez a fajta szabadsága megvan. Ha az ügynöke és a volt és a leendő csapata képviselői ki tudnak találni egy S&T cserét, akkor a játékos a számára megfelelő helyre kerülhet, ráadásul a saját csapata adott esetben a Bird kivétellel egy évvel többet és nagyobb emelésekkel adhat neki, mintha csak úgy eligazolt volna a másik csapathoz. Tehát a játékos is jól járhat egy ilyen ügyben. Az egyik legkomolyabb példa erre Rashard Lewis, aki ahelyett, hogy „csak úgy” elment volna az Orlandóhoz az akkor még Seattle-i csapatból, egy évvel és sok millió dollárral többet csikart ki a Magicből azzal, hogy beleegyezett a S&T-be. Az ő szerződése (6 év, 116 millió dollár) egyébként sokak szemében azonnal óriási tüske volt, és az Orlando nagyjából azonnal érezte is „áldásos” hatását, mert azzal, hogy Lewis ennyit keresett, a Magic más játékosokat nem tudott később megtartani. Egy újabb példa Danilo Gallinari esete, aki 2017 nyarán S&T ügyletben költözött Los Angeles kék-piros felére, mert a Clippersnek nem volt annyi sapka alatti helye, hogy leigazolja.

- Szóval a S&T egy jó eszköz arra, hogy a csapat túlköltekezzen...

- Igen, de épp emiatt van érvényben az a kitétel, hogy ha S&T módszerrel szerzel meg egy játékost, akkor az Apron alatt kell maradnod az egész szezonban. Ez azért nagyon komoly hátráltató tényező. Sőt, ha a csapat már használta a mini MLE-t az adott szezonban, utána semmilyen módon nem kaphat S&T játékost.

- Kezd nagyon sok lenni az információ. Kell még valamit tudnom a játékoscserékről?

- Annyit mindenképpen szeretnék megjegyezni még, hogy egyes játékosok szerződésében szerepel egy ún. Csere-bónusz (Trade Bonus, (TB)), ami annyit jelent, hogy ha a játékost elcserélik, akkor a hátralevő szerződése maximum 15%-át a csere végbemenetelekor egy összegben megkapja. Ez annyit jelent, hogy a játékost befogadó csapatnak egyrészt elő kell teremtenie ezt a pénzt, hogy odaadhassa a játékosnak, másrészt be kell tudnia szuszakolni a bónusz összegét a sapka alá – annyi szezon alatt, ahány év hátra van a játékos szerződéséből. A pontos számolás elég bonyolult.

- Akkor ennek részleteiről talán a legközelebbi alkalommal szeretnék többet megtudni. Egy utolsó kérdés: van olyan, hogy egy játékos nem cserélhető?

- Jó kérdés, természetesen van ilyen. A szerződésbe beépíthető egy „no trade clause”, vagyis egy cseretiltó melléklet, ami a játékosnak vétójogot ad, ha a csapata el akarja cserélni. Ez azonban elég ritka, mert minimum 8 éves NBA tapasztalat, minimum 4 éves, egy csapatnál eltöltött idő, ÉS az kell hozzá, hogy a játékos a régi csapatával teljesen új szerződést kössön, ne „csak úgy” hosszabbítson. Jelenleg csak LeBron Jamesnek, Dirk Nowitzkinek és Carmelo Anthonynak van ilyen „no trade clause”-a. De ha nincsen az embernek ilyen, akkor is fennállhat néhány körülmény, ami megakadályozza a játékoscserét:

- ha a csapat a sapka felett van, nem cserélheti el a játékoscserében vagy a waiver listáról megszerzett játékost két hónapig - más játékosokkal együtt. Önmagában a játékos azonnal elcserélhető – lásd Luke Ridnourt, aki pár éve egy hét alatt vagy 5 csapatnál megfordult játékscserékben.
- ha a játékost szabadügynökként igazolta a csapat, nem cserélheti el 3 hónapig vagy december 15-ig, amelyik később van. Illetve BYC játékosnál fixen január 15-ig.
- az elsőkörös játékosokat az újoncszerződésük aláírásától számított 30 napig nem cserélheti el a csapat,
- egyéves szerződéssel rendelkező játékosokat, akiknek a szerződés lejártával Bird vagy Korai Bird jogai lennének. A játékos elcseréléséhez ekkor a játékos beleegyezése szükséges, mert a cserével elveszíti a Bird vagy Korai Bird jogait. Ebbe a kategóriába tartoznak az újoncszerződésük negyedik éve utáni minősített ajánlatot elfogadó játékosok – az ajánlat az aláírásától számítva egy egyéves szerződésként működik.
- a csapat nem cserélheti el a játékos beleegyezése nélkül saját volt korlátozott szabadügynökét, akit a csapat egy másik csapat szerződésajánlatának „meccselésével” tartott meg, és még a játékos beleegyezésével sem cserélheti ahhoz a csapathoz, aki azt a bizonyos szerződésajánlatot tette.
- a csapat játékoscsere útján nem kaphatja vissza azt a játékost, akit az adott szezonban már elcserélt. Waiverről vagy szabadügynök-listáról SEM veheti fel a korábban elcserélt játékosát a csere időpontjától számított egy évig.
- a szerződéshosszabbítástól számított 6 hónapig nem lehet elcserélni azt a játékost, aki 5%-nál nagyobb fizetésemelést kapott az aktuális fizetéséhez képest, VAGY 5%-nál magasabb az évről évre történő emelkedés. Erre nagyon jó példa Robert Covington, aki szezon közben, november 15-én kapott hosszabbítást ÉS újra is tárgyalták az aktuális szerződését. A fizetése bőven több, mint 5%-kal emelkedett (1,5 millióról 16,5 millióra 2017-18-ban), így hat hónapig, 2018. május 15-ig nem volt cserélhető.
- nem cserélhető a Designated szerződést v. Designated hosszabbítást kapott játékos az aláírástól számított 1 évig.
- a csapat nem lépheti túl a 15 emberes létszámkorlátot játékoscserével (sem): ha 14 játékosa van egy csapatnak, és hármat kapna egy játékosért, akkor előbb el kell küldenie egy játékost, hogy az érkezők beférjenek a keretbe. Ez megkerülhető úgy, hogy a játékost a csapat elküldi (ekkor a garantált fizetése bent marad a sapkában „halott” pénzként), végrehajtja a cserét, elküldi a cserében kapott olyan játékos(oka)t, aki(k)re nem tart igényt, majd visszaigazolja a korábban elküldött saját játékosát.
- a csapat nem hajthat végre cserét, ha a cserehatáridő (trade deadline) lejárt. A szezon végeztével újra cserélhetnek egymással a csapatok, de a lejáró szerződésű, vagy Játékos (PO) vagy Csapat opcióval (TO) rendelkező játékosokat semmiképpen sem cserélheti el, amíg az opciót le nem hívja a jogosult fél.

- Köszönöm szépen! Most egy kicsit emésztem a hallottakat, és kérdésekkel jelentkezem, ha kell...

- Mi köszönjük, hogy minket választott! Természetesen minden kérdésre legjobb tudásunk szerint válaszolunk!