NBA Playoff 2016: A döntő előzetese

Holnap éjszaka elkezdődik az NBA idei nagydöntője - a Cleveland Cavaliers és a Golden State Warriors párharcának mottója: "revans vagy duplázás?", avagy a Warriors felteszi a pontot az i-re és a 73-9-es alapszakaszra, vagy LeBron James 52 év után bajnoki címet szerez Cleveland városának?

 

Golden State Warriors (nyugat 1.) – Cleveland Cavaliers (kelet 1.)
(Első mérkőzés: 2016. június 3., péntek, 03:00)

Mi történt eddig? A Golden State a 73-9-es, tökéletes alapszakasz után főleg a sérülésekkel küszködött a PO-ban - Steph Currynek előbb a bokája ment ki a Houston Rockets elleni első meccsen, majd mikor visszatért a negyedik találkozón, akkor a térdében húzódott meg az MCL-térdszalag. Ettől, illetve a kéthetes kihagyásától függetlenül a texasiakat és a Portlandet is 4-1-gyel ejtette ki a címvédő, aztán azonban az Oklahoma City Thunder ellen a szakadék szélére kerültek. Draymond Green a rúgásaival tűnt ki mindössze, játékuk szétesett, 1-3-nál pedig úgy tűnt, reális esély van arra, hogy az alapszakaszuk mit sem érjen. A bajnok azonban összeszedte magát, fordított, így nagy lelki plusszal vághat neki a finálénak.

A Clevelandnek épp az alapszakaszban voltak problémái, az edzőváltásnak sem volt sok látható eredménye a szezon végéig, a PO-ban azonban jött a robbantás. Az első két körben okosan használták ki ellenfeleik hibáit: a Pistons hiába tartotta jól magát többször is, Andre Drummondot kiszedték a végjátékokból, a Hawks pedig a lepattanózási gondjait úgy próbálta orvosolni, hogy behúzódtak, őket viszont így szétdobta a Cavs. A Toronto elleni első két meccs után volt egy kis megingásuk, két mérkőzést vesztettek a Raptors otthonában, ami az erőviszonyokat nézve azért több, mint amire számítani lehetett, de rendezték a sorokat, így ők pihenten jutottak a döntőbe 14 lejátszott PO-meccsel.

Az alapszakaszban kétszer találkoztak egymással, mindkétszer a Golden State nyert. Karácsonykor, december 25-én az Oracle Arenában győzött a címvédő 89-83-ra egy kifezetten küzdelmes találkozón, január 18-án, Clevelandben azonban igazi gálaelőadást láthatott az ohiói közönség, csak éppen az ellenféltől, akkor 132-98 lett a végeredmény a Warriorsnek - két meccsel később menesztette a Cavs David Blattet.


Sokat változtak a dolgok az alapszakasz óta, úgyhogy azokat a statisztikákat mélyebben elemezni már nem nagyon kell szerintem. Annyi biztos, hogy a Cleveland dobja rá a legtöbb hármast az idei PO során, és ők értékesítik a legtöbbet is, míg a Golden State a második a vonatkozó listán - igazi dobópárbajt láthatunk majd ezek alapján, ami merőben eltér a tavalyi forgatókönyvtől.

A Cavs támadójátékának kulcsa továbbra is LeBron James, aki elég komoly feladat előtt áll - eddig komolyan vehető védőt nem kapott magára, DeMarre Carrollról az első két körben is megszórták magukat az ellenfél legjobbjai, most azonban nagy valószínűséggel nem várja meg a Golden State a 3-4. meccset, azonnal Andre Iguodalát pakolják Jamesre. A tavalyi döntő MVP-je Kevin Duranten melegített, elég szépen formába lendült a finálé előtt, ez szerintem abszolút nem segít Jamesnek, akinek viszont szerintem muszáj túljátszania az éppen aktuális védőjét (legyen az Iguodala vagy éppen Draymond Green), hogy legyen esélye csapatának. James pontjait ugyanis Kyrie Irving és talán, 1-1 esetben Kevin Love vagy JR Smith is tudja hozni, de ha LeBronnak nem megy, akkor a normális labdajáratásnak és a csapatjátéknak annyi, úgy pedig hiába volt jó eddig a Cavs-offense, a döntőre szépen széteshetnek. Az azért nem teljesen egyértelmű, hogy akár Iguodala, akár bárki más képes lesz erre, mert LeBron pontjait és irányítójátékát egyszerre szétszedni még nem nagyon tudta senki - tavaly nagyon rossz százalékkal vállalt, de egyébként megvoltak a forintos passzai, más kérdés, hogy nem dobták be őket a társak, de így is rengeteg gólpasszt osztott ki.

Nagyon fontos tényező lesz szerintem az is, hogy a clevelandi játékosok mennyire rakják tele a gatyát az első bajnoki cím megszerzésének lehetősége miatt. A rutinrókákkal nem lesz gond, LeBron, Channing Frye, Richard Jefferson és James Jones fogja tudni kezelni a helyzetet, de Irving, Love vagy éppen Smith nálam egyáltalán nem ennyire egyértelmű. Egy éve a Golden State-en szerintem érződött a fináléban ez: megnyerték az alapszakaszt, a Cavs tele volt sérülttel, favoritként kezelték őket, ez pedig némileg bénította a csapatot, akiknek akkor nem nagyon volt tapasztalatuk még a döntőket tekintve - ettől függetlenül kibrusztolták a végső győzelmet. A clevelandiek döntő többsége azért már járt ilyen magasságokban, a helyzetük sem teljesen ugyanaz (nem őket tartják az esélyesebbnek, de egyáltalán nem esélytelenek), de Irving 1 meccs erejéig, Love pedig még ennyi ideig sem járt fináléban. Utóbbi egyébként sincs jó formában, és ha nem szedi össze a külső dobásait, több kárt fog csinálni összességében, mint amennyi hasznot hajt - fel kell kötnie a gatyát, mert smallballban és rendes felállásban is valószínűleg Draymond Green lesz az első számú őrzője.

Arról is beszélni kell azért, hogy alapvetően hiába vannak jó kis opció a Golden State-nek védekezésben a Cavs kulcsembereire, védekezésben nincsenek a toppon, vagy azon a szinten, amit tavaly hoztak. Egy-egy mérkőzésre össze tudták szedni magukat most a PO-ban is, Curry is nagyon fontos labdaszerzésekkel rukkolt elő a Thunder elleni párharcban, úgyhogy rövidebb periódusokra képesek összeállni, de rengeteg pontot kaptak az eddigiek során - a legutóbbi 12 meccsből 9-szer engedtek az ellenfélnek 100 pontot, a Portland háromszor dobott 120-at nekik, a Thunder négyszer jutott el legalább 108-ig. Az alapvetés az, hogy nem nagyon lehet a Golden State-et túldobni, de ha ebbe belemennek a Cleveland ellen is, az gyakorlatilag pénzfeldobássá alakítja át a párharcot, mert a támadópotenciált tekintve ez a Cavs nincs sokkal mögöttük, ha egyáltalán mögöttük van.

Ezen az oldalon ki kell emelni még a támadópattanózást, ami a Cavs-sikerek kulcsa lehet, Tristan Thompson és Love vezetésével okozhat problémát a címvédőnek az ohiói együttes, de ezt egy idő után kitűnően megoldotta a Warriors az ebben a tekintetben még a Clevelandnél is jobb Thunder ellen is.

A másik oldalon Steph Curry és Klay Thompson lesznek természetesen középpontban, és a Cleveland itt azért aggódhat némileg. Az egy dolog, hogy ezt a két embert jobb napjain limitálni lehet maximum, megfogni biztosan nem, ezt pont az Oklahoma City ellen bizonyították mindketten, de erre még talán lenne is orvosság - Matthew Dellavedova személyében van a padon egy Jolly Jokere erre a Cavsnek. Az ausztrál tavaly jobban előtérben volt Irving folyamatos sérülései miatt, de őt azért nem nagyon szabad elfelejtenie Tyronn Lue-nak, mert ha ideig-óráig is, de nagyon hatékonyan szívta Curry vérét, most pedig elfáradni biztosan nem fog, mint a 2015-ös döntőben. Még Thompsonra is ott lenne Iman Shumpert, de az eddigi három kör alapján a Cavsnek összességében azért van gondja a védekezéssel, főleg a periméteren, ami Curryék ellen egyből a vereséget is jelentheti. Nem kaptak sokszor 100 pont fölött, de ha megnézzük az eddigi ellenfeleik támadópotenciálját, sztárjait, lehetőségeit, és melléjük tesszük a Warriorst, akkor látszik, hogy muszáj feljebb lépnie a Clevelandnek (a Toronto elleni 3-4. meccsen Kyle Lowry és DeMar DeRozan is gondokat okozott, pedig a Raptors támadójátéka, főleg büntetők nélkül, össze sem hasonlítható az oaklandiekével). 

Small- és bigballt is láthatunk majd valószínűleg eleget - az alapfelállás mindkét oldalon a "klasszikus", de jó esély van rá, hogy az első problémára a csapatok lemennek alacsony szerkezetre, onnantól pedig jöhet a sakkozás, hogy mikor lehet ezt kijátszani, hogyan és mikor kell váltani a magasakra, kit lehet egyáltalán pályára küldeni ebben a párharcban - itt a Golden State-nél az Andrew Bogut, Anderson Vajerjao, Festus Ezeli hármas kavargatása lehet majd érdekes, a "kisebbek" a smallball miatt valószínűleg jócskán kapnak majd játékidőt. Papíron a Golden State-nek fekszik a Cavs magas és alacsony szerkezete is (Green gyakorlatilag mindenki ellen tud négyes és ötös poszton is szerepelni), de itt jön be az, hogy egyelőre a Warriors nem teljesített úgy hátul, ahogyan azt tőlük az elmúlt évben többször is láthattuk, így pedig hiába az elvi fölény, ennek nem biztos, hogy sok foganatja lesz, de ugyanez áll a clevelandiek jó védőire is a periméteren.

Összességében nézve természetes, hogy a LeBron-Curry csatára húzzák fel ennek a döntőnek is a marketingjét, és az sem biztos, hogy nem ez lesz a döntő (tavaly szerintem James a dobószázaléka ellenére is jóval jobban játszott a kétszeres alapszakasz MVP-nél), de sokkal inkább meghatározó lesz az meglátásom szerint, hogy a többiek mit nyújtanak. Mindkét oldal akkor igazán hatékony, ha megvan a jó ritmusú labdajáratás, és itt inkább kulcs a Cavsnél LeBron, mint a másik oldalon Curry, ezért úgy érzem, hogy a Clevelandnél még mindig fontosabb egy ember, mint a túloldalon. Mindenesetre döntő lesz szerintem, hogy a két sztáron Dellavedova/Irving vagy Iguodala/Green végez jobb védőmunkát, hogy a két Robin, Thompson és Irving közül ki lesz hatékonyabb pontszerző, hogy a támadásban olyan sokat nem használt, de egy-egy mérkőzéseken borzasztóan fontos 10-20 pontokat szállítók (Frye, Smith, ill. Barnes, Livingston) közül kinek hányszor sül el a keze, hogy Love összeszedi-e magát vagy Green teljesen kiradírozza ebből a párharcból, illetve hogy a csapat egészét nézve ki tudja jobban összeszedni magát hátul.
 

Edzők. Tyronn Lue edzői képességeiről továbbra sem nagyon tudhatunk semmit szerintem - keringnek legendák, hogy milyen szépen teremtett egységet LeBron James elhallgattatásával, de az igazi erőpróba most jöhet számára, itt jó eséllyel azért taktikailag is kell majd változtatnia, lépnie. Erre összesen egyszer volt szüksége, a Toronto elleni első meccs után - akkor nem sikerült, igaz, azt is hozzá kell tenni, hogy nem nagyon forgott veszélyben a Cavs továbbjutása még 2-2-nél sem, a pályaelőny miatt még mindig ők voltak az esélyesebbek. Steve Kerr kicsit szerintem "rozsdás" volt a PO elején, voltak olyan húzásai, illetve elmaradt lépései, amik kérdőjelesek voltak a Houston és a Portland ellen is, de a Thunder elleni sorozat végére ő is felpörgött, addig variált, amíg nem találta meg a legjobb ötösét, a kiegészítőket is jól keverte, ő tehát kezd "formába lendülni". Mindkettejük számára nehéz feladat lesz ez - tavaly Kerr újonc vezetőedzőként bajnok lett, most Lue is bizonyíthatja, hogy segédedzőként ragadt rá annyi, amivel ezt a Clevelandet bajnoki címhez tudja segíteni.

Konklúzió. A Cleveland játékbeli javulása megkérdőjelezhetetlen, függetlenül attól, milyen hibákkal rendelkező csapatok ellen kellett eddig helyt állniuk, mint ahogy az is biztosnak tűnt eddig, hogy a bajnok nincs csúcsformában és a legjobb állapotában. Nagyon hasonló erők küzdelmét hozhatja ez a döntő, ahol rengeteg dolog dönthet egyik vagy másik irányba - olyanok, amiket jelenleg megmondani nem lehet, talán 1-2 mérkőzés elteltével igen. Mindkét oldal felsorolhatja azokat az indokokat, hogy miért tűnnek esélyesebbnek, de mindent összevetve azért egyértelműen dönteni egyáltalán nem lehet. Annyit biztosnak látok, hogy az előző évvel ellentétben ez inkább lesz a támadójáték döntője, mint a védekezésé, de jelen állapotában mindkét csapat túl tudja dobni a másikat, úgyhogy a megoldáshoz sokkal közelebb ezzel sem kerültünk.

Tipp. 4-3 a Golden State Warriorsnek. Itt azért elég széles skálán el tudok képzelni bármit, majdnem ugyanilyen esélyt adok egyébként egy 4-2-es Cleveland Cavaliers végső győzelemnek is. Hiába találkoztak a csapatok a tavalyi döntőben is, annyi ismeretlen van (a felsoroltakon kívül az, mennyi pluszt jelentett a Warriorsnek az 1-3-ról való fordítás, illetve az a plusz (és adott esetben negatívum is), amit a Cleveland számára a lesimázott keleti konferencia hozott), hogy így a párharc előtt szinte bármi elképzelhető.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus