NBA Playoff 2018: Az első kör előzetese (6/8)

A Houston Rockets és a Minnesota Timberwolves párharcának mottója: "a régi vagy az új iskola?", avagy a ligaelső szétdobja-e az utolsó napon bejutó Thibodeau-legénységet, vagy a Minnesota hatalmas meglepetést tud okozni?

Houston Rockets (1.) – Minnesota Timberwolves (8.)
(Első mérkőzés: 2018. április 16., hétfő, 03:00)

Mi történt eddig? A Rockets a nyáron Chris Paul megszerzése mellett a védekezés és a pad megerősítésére helyezte a fő hangsúlyt - főleg miután Paulért elég sok embert kellett odaadniuk -, de ez olyannyira jól sikerült PJ Tuckerrel és Luc Mbah a Moute-val, hogy rögtön meg is nyerték nyugatot. Az év eleji visszafogottabb nyitás (5-3) után nagyon beindultak, és a Paul sérülésekor összeszedett 5 meccses vereség sorozatot leszámítva végigsöpörtek az alapszakaszon. Az idény végén dobtak még el pár mérkőzést, de bődületes franchise-rekorddal, 65-17-tel zártak végül nemcsak a főcsoport, hanem az egész liga élén.

A Timberwolves a nyáron többek között Jimmy Butlerrel erősített, aminek meg is lett az eredménye: egészen szépen elkezdett fejlődni a csapat, védekezésben Karl-Anthony Towns kezdte kihozni magából azt, amit a draftkor vártak tőle, és 29-16-tal kifejezetten jól állt a klub január közepén. Aztán előbb jött egy hullámvölgy, majd Butler sérülése és kiesése, és össze is esett némileg a csapat: a két győzelem - két vereség mintától alig-alig tudtak eltérni, és amikor ez sikerült, az sem pozitív irányba történt. Az utolsó három találkozó előtt csak 44-35-tel álltak Tom Thibodeau-ék, de az utolsó játéknapon, a Denver Nuggets ellen egy ki-ki mérkőzésen kiharcolták a bejutást - 14 éves átkot törtek meg 47-35-ös mutatóval.


Az alapszakaszban az egymás elleni meccseket sima 4-0-val hozta a Houston. Először január 18-án verték a Timberwolvest 116-98-ra hazai pályán, majd február 13-án idegenben is diadalmaskodni tudtak 126-108-ra. Február 23-án 120-102 lett az eredmény a Rockets javára Texasban, március 18-án pedig 129-120-ra a győzött Mike D'Antoni alakulata Minnesotában.


A pálya egyik oldala borzasztóan érdekes párharcot hozhat, mivel a Minnesota a negyedik legjobb támadójátékot nyújtotta (113.4 dobott pont 100 támadásonként), a Houston pedig a liga hatodik legjobb védekezésével rendelkezett az alapszakaszban (106.1 kapott pont 100 támadásonként).

A Timberwolves ráadásul abszolút szembemegy a mai trendekkel: úgy rendelkezik rendkívül hatékony támadójátékkal a Minny, hogy a liga legkevesebb tripláját dobja rá (22.5 mérkőzésenként) és be is (8.0 találkozónként). Van bőven potenciál ebben a csapatban, hiszen a két vezér, Butler (59% TS) és Karl-Anthony Towns (64.6% TS) kifejezetten hatékonyan szerzik a pontjaikat, mindketten bőven megfelelnek első számú opciónak. Mellettük Jeff Teague egy fokkal gyengébb, de még mindig jó (55.3% TS), de ott van még Jamal Crawford (Aaron Brooks és Derrick Rose) a padról vagy éppen Andrew Wiggins is - náluk már szájhúzósak a százalékok, de azt nem lehet mondani, hogy ne lenne tele a Timberwolves olyan játékossal, aki meg tudja magának csinálni a helyzetet.

Az is hozzátartozik azonban, hogy kevés embernek profilja a tripladobás, és ez szűkíti a lehetőségeiket. Közülük az egyik Nemanja Bjelica (41.5%), aki az idény vége felé kapott egyre több lehetőséget, és nem is véletlenül (ezért), a másik pedig az a Towns (42.1%), akinek nem a triplavonalon kellene kempelnie folyamatosan, és nem is ezt teszi, így viszont spacinget nem mindig generál csapatának. Teague tud még 36.8%-ot kintről, mindenki más 35% vagy az alatt maradt tripladobásban - kivéve Aaron Brooksot, aki az sem biztos, hogy pályára kerül. Nem véletlen, hogy effektív mezőnyszázalék (súlyozottan számolja a triplát), alapján csak a liga középmezőnyébe tartozott a Minnesota, és ez is gyakorlatilag egy az egyben Butler és Towns zsenijének köszönhető.

A liganegyedik támadójátékhoz azonban le kellett valamit tenni az asztalra, és a Timberwolves a támadások minden más szegmensében bőven ligaelit - a legkevesebb labdát adták el a labdabirtoklások számához viszonyítva (11.4% TOV%), a negyedik legjobb volt a támadópattanózásuk (24.4% ORB%), és a harmadik legtöbb büntetőt dobták a mezőnykísérleteik arányában (.225 FT/FGA). Amitől rettenetesen érdekes lehet a pálya ezen oldala, az az, hogy a Houston volt a harmadik legjobb a védőpattanóknál (79.9% DRB%), és az ellenfeleik a negyedik legkevesebb büntetőt dobták a mezőnykísérleteik arányában (.171 FT/FGA) - magyarul a Rockets palánkja alatt komoly csata lehet a pattanókért, és nagy kérdés, hogy a Minnesota rá tudja-e erőltetni a sok faultot kiharcoló játékát az alapvetően tisztán védekező Houstonra, vagy fordítva történik majd meg mindez.

Townsra Capela megfelelő opció lehet, bár a svájci inkább az elzárás-leválás védésében és a besegítésben jó, egy-egyben nagyon komoly problémái lehetnek majd KAT-tal. Ennek a problémának a megoldásában viszont sokat segíthet a gyenge oldali védekezés, Paul labdalopási kísérletei vagy éppen a túloldalról besegítő Tucker/Ariza - mivel tripladobókkal kifejezetten pocsékul áll a Minny, így jobban tud koncentrálni mindenki a két első opció megállítására. Butleren szinte biztosan Ariza és Tucker lesznek majd - vagy a legelejétől, vagy onnantól, hogy Butler a többieket szétszedi, nem nagyon van más embere a Houstonnak, hogy egy-egyben akár csak lassítsa az egykori chicagói kedvencet, Mbah a Moute vállsérülése miatt valószínűleg a teljes első kört kihagyja.

Ha őket kettejüket sikerül kikapcsolni vagy legalább bizonyos részekre kicsit lefékezni, akkor lényegében meg is van a párharc a Houstonnak - Wiggins pocsék szezont fut, Teague ideig-óráig tud annyi segítséget nyújtani, amennyi egy PO-sorozat megnyeréséhez szükséges lenne, végig nem, a padon pedig csak olyan scorerek vannak, akik a "saját pecsenyéjüket sütögetik", egyáltalán nem hatékonyak, és nagyobb a nevük, mint a jelenlegi teljesítményük.

Ha nem sikerül Townsékat megállítani, a Rockets akkor is páholyban lesz valószínűleg, a pálya másik oldalán ugyanis egészen elképesztő, konkrétan egy ligányi a szakadék a két franchise között - a Houstoné volt a legjobb támadójáték az alapszakaszban (114.7 pont 100 támadásonként), a Minnesotáé pedig a negyedik legrosszabb védekezés (111.1 kapott pont 100 támadásonként).

Ami még nagyobb gondot okoz az az, hogy amiben a Rockets igazán erős, abban a Timberwolves pocsék. A liga legtöbb hármasát vállalja és dobja is be a Houston, Tom Thibodeau pedig hiába rakott össze kiváló védekezéseket New Yorkban, Bostonban vagy éppen Chicagóban, nagyon úgy tűnik, hogy egy kicsit elhaladt mellette és a sémái mellett az idő - a triplákat közepes hatékonysággal "fogta" a Minny (18., 36.6%), viszont a második legjobb százalékkal dobták ellenük az ellenfelek a ketteseket, és összességében a negyedik legjobb volt az ellenfeleik effektív mezőnyszázaléka (53.9%) - ez az, amiben a Houston ligamásodik volt (55.1%) a tripláknak és a harmadik legtöbb kiharcolt faultnak köszönhetően.

Ha egyénileg nézzük, akkor is rossz a Minnesota helyzete, hiszen két elit játékszervezője van a Rocketsnek, márpedig Butler a Paul-Harden párosból maximum az egyiket tudja lefogni, a másikra egyetlen embere sincs Thibodeau-nak - talán még Tyus Jones lenne a legjobb opció Paul ellen, de Jonesnál az is kérdés, hogy mennyit lesz pályán, akkora a tumultus az irányítóknál és a hátvédeknél. Wigginsnél nemcsak támadásban, hanem védekezésben is hiányzott a fejlődés, jelenleg teljesen esélytelennek tűnik Harden ellen, így pedig, hogy valamelyik houstoni sztár lényegében őrzés nélkül marad majd, mehet a Rockets alapjátéka, a betörés-kiosztás, a "tripla vagy ziccer" felállás, amit tökélyre fejlesztettek az elmúlt két évben, és meg is van ehhez az állományuk. Paulék mögött ott van Eric Gordon (vagy Joe Johnson és Gerald Green) is, ha még esetleg kellene olyan ember, aki megcsinálja magának és másoknak is a helyzetet, Ryan Andersonéknak pedig lényegében csak annyi a feladatuk elöl, hogy az üres helyzeteket bedobálják. Hogy ezt mivel állítja meg a Minnesota, azt nem tudni, de annyi biztos, hogy az alapszakaszban nem láttuk még akkor sem, amikor a Timberwolves a fejlődés útjára lépett hátul a szezon első harmadát követően.


Összességében nézve nem igazán látni, hogy a Timberwolves hogyan fog meccset fogni ebben a párosításban, akkora a különbség a Houston támadójátéka és a Minnesota védekezése között. A pálya másik oldalán lehet nagy csata, és érdekes is lesz látni, hogy Towns és Butler mire mennek Arizáékkal, vagy hogy a Rockets mennyire tud a PO-ban is ligaelit szintet hozni hátul. Azt azonban az alapszakaszban is láthattuk, hogy a Minnesota annyira nem tudja megfogni a Houstont, hogy nagy és hosszú, többnegyedes leolvadások vagy (ne adj' Isten) sérülések kellenek ahhoz, hogy itt gyökeresen változzanak az esélyek.


Tipp: 4-0 a Houston Rockets javára.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus