Playoff 2012: A második kör előzetese (1/4.)
Gyorsan pörögnek az események a rájátszásban, ma már kezdődnek is a playoff második körös párharcai - végigvesszük, hol, mire számíthatunk. A Celtics és a 76ers párharcának mottója: Rutin kontra fiatalság - mindkét oldalon gyönyörű csapatmunkába öntve.
Boston Celtics (4.) - Philadelphia 76ers (8.) (1. meccs: 2012. május 12. 02:00)
Mi történt eddig: Az első körben mindkét alakulat pályahátrányból küzdötte tovább magát, ami a Boston esetében annyira nem volt egy meglepő tett az Atlanta ellenében, ám a Sixers az NBA történelmében csupán az 5. csapat, mely képes volt nyolcadik kiemeltként túlélni az első fordulót!
A "lóherések" meg tudták tartani a reguláris szezon második felében mutatott formát, ez pedig valószínűsíthető volt, hogy a szintén sérültekkel teletűzdelt Atlanta ellen ha nem is abszolút fölénnyel, de elég lesz. Josh Smith egymeccses kiesése és Al Horford relatíve késői beszállása szintén nem könnyítettet az akkori rivális helyzetét, de Ray Allen is civilben kezdte a sorozatot, Avery Bradley is komoly fájdalmakkal játszott a párharc közepe óta, Paul Pierce térde pedig nagyon nincsen rendben. Az eredmény mégis a bostoniak mellett szólt, teljesen megérdemelten jutottak tovább - elsősorban a második atlantai meccs megnyerése, illetve a negyedik derbi nagyarányú behúzása miatt.
A kiscsapatról kiderült, hogy nem is annyira kiscsapat, amikor ugyanis Rose kiesett a Bullsból, egyből vérszemet kapott a Sixers és az alapszakasz első felében látott harciassággal, szervezettséggel és motiváltsággal küzdöttek Elton Brandék. Spencer Hawes és Evan Turner kezdőbe állítása Doug Collins mester részéről a PO eddigi talán legnagyobb taktikai húzása volt, főleg az időzítés volt remek, bár megérett az újabb váltás, Turner nagyon beleszürkült újra a játékba - igaz éppen a Celtics ellen érte el ebben a szezonban karriercsúcsát. A második chicagói találkozót rögtön meg is nyerte a Sixers, aztán már csak vigyáznia kellett a pályaelőnyre, ami hatalmas harc árán, de össze is jött Iguodaláék számára, más kérdés, hogy Rose után Noah kiesése is hátráltatta az alapszakasz győztesét. Mindent egybevéve a helyzetet remekül kihasználó Philadelphia szintén megérdemelte továbbjutását.
Az alapszakaszban 2 - 1-re hozta ezt a párharcot a Philadelphia, ám végül nagyon leeresztett Doug Collins legénysége, így semmit sem ért, hogy a kétszer is alaposan elverte a Sixers a Celticset. Sokáig vezette az Atlanti Csoportot az Andre Iguodala vezette társaság, ám végül a Boston elleni utolsó nagyarányú vereség is közrejátszott abban, hogy lecsúszott a divízió 3. helyére a Philly.
Irányítók: Rajon Rondo vs. Jrue Holiday. Itt aztán bőven lesz érdekesség, hiszen Rose kiesése óta a Philadelphia játékmestere hatalmasat lépett előre statisztikailag és játékban is, az önbizalom pedig vélhetően ki is fog tartani a liga jelenlegi asszisztkirálya ellen. Persze nem eszik olyan forrón a kását, amennyiben éppen Rondo védené Holidayt, úgy a philadelphiai kisember a liga egyik legjobb egy-egy védőjével találná szembe magát - ha pedig nem Rondo, hanem az egy poszttal feljebb használt Bradley, úgy pedig A jelenlegi legjobb állna szemben a fiatal PG-vel. Ez az a párharc tehát, amiből pokolian nehéz lesz jól kijönnie a Sixersnek, pláne, hogy Rondo emberemlékezet óta először maradt 10 gólpassz alatt legutóbb az Atlanta ellen, ráadásul pontszerzésben is egyre agresszívebb, sőt, távolról és középtávolról is be-be találgat már néha napján.
Dobóhátvédek: Avery Bradley vs. Evan Turner. Ahogy említettük, nemrég került vissza a kezdőbe Evan Turner, ami akkor nagyon fellendítette a Sixers all-around hátvédjének produkcióját, ám ahogy az alapszakaszban is, itt a PO-ban is csak ideig-óráig tartott a nagy lendület. Ezzel együtt remek játékos Turner, mindig benne van a kosárveszély, továbbá rendre hasznos más területen is, de fejben határozottan gyenge, s még nem tudott - huzamosabb időre - átlépni a saját árnyékán. Éppen a Boston elleni egyik alapszakasz-derbin nyújtotta élete legjobbját, akkor pont hasonló helyzetben volt a kezdőséget illetően - ez alkalommal szükség lesz tőle az extrára, különben gyorsan visszakerülhet a padra és jöhet Jodie Meeks helyette. Bradley játékideje Allen visszatérése és a saját vállsérülése miatt jelentősen megcsappant, ami nincs is jó hatással a Celticsre, ki kell mondani, hogy az utóbbi periódusban nagyobb érték a másodéves hátvéd a Boston számára, mint a bokasérülése miatt (védekezésben) alaposan limitált Allen, de a veterán triplakirály állapota a hírek szerint visszaesett, úgyhogy megint többet láthatjuk bent a pályán a liga jelenlegi legjobb 1on1 védekező hátvédjét. 
Kiscsatárok: Paul Pierce vs. Andre Iguodala. Merőben más stílust képvisel a két vezér, éppen ezért pikáns lehet a párharcuk. Ehhez viszont a bostoni legenda számára elengedhetetlen az egészség, itt pedig lehet gond, mert Pierce térde mindenképp pihentetésre szorulna, ő pedig az a játékos, aki a PO-ban addig nem fog mérkőzést kihagyni, amíg él és mozog. Iguodala büntetőzése alaposan feljavult, sőt, távolról is voltak nagy kosarai a Bulls ellen, ám ő is sérüléssel bajlódott, ami viszont immáron jobb állapotban van, mint bostoni vetélytársáé. Egy alapvetően védekező-felfogású, illetve egy támadás-orientált, labdaéhes SF néz farkasszemet egymással, kíváncsian várjuk, hogy merre billen a mérleg nyelve, talán az extra tapasztalat és az igazi vezér mentalitás miatt Pierce a kedvezményezett - de az említett sérülés mindent átírhat.
Erőcsatárok: Brandon Bass vs. Elton Brand. Brand ugyan jobb a palánk közvetlen közelében és inkább tipikus magasember, mint Bass, de mégis eléggé hasonló stílusú játékosokról beszélhetünk. Védekezésben kezd kikupálódni az ex-orlandói PF, ám itt még Brand a jobb, főleg a dobásblokkolási képessége az, ami előrébb helyezi a Celtics magasemberével szemben. Ez a csapat bár élvezetes lehet, de a két kosaras jelenlegi formáját és a csapatok súlypontjait elnézve nem igazán lesz hangsúlyos.
Centerek: Kevin Garnett vs. Spencer Hawes. Garnett idei performanszát elnézve a nagyon jó kezű, de sokkal kevésbé fizikális Hawes retteghet, valószínűleg sokkal kevesebb pont érkezik majd a Sixers centerétől ebben a párharcban, mint a Chicago elleniben. Hawes hiába magas, valószínűleg védekezésben is nagy gondjai lesznek KG-vel szemben, sőt, még pattanózásban is erősen a veterán felé billenhet a mérleg nyelve. Kulcspárharc lesz ez a javából, már csak azért is, mert mindkét gárda borzasztó rossz lepattanózó egységet alkot, ez a két nagyember pedig a legtöbbet teheti azért, hogy klubja felülkerekedjen a másikon a palánk közelében.
Kispadok: Felettébb kusza a helyzet ezen a ponton is, hiszen az alapszakaszban az egyik legjobb, legtermékenyebb paddal rendelkezett a Philly, csak azóta Hawes és Turner visszakerült a kezdőbe, a cserék közé kerülő Meeks játéka gyakorlatilag támadásban és védekezésben a 0 felé konvergál, Thaddeus Young pedig hirtelen elfelejtett kosárlabdázni, ahogy elkezdődött a rájátszás. Így maradt egy szem Lou Williams, aki jelentős pontforrás, ráadásul Vucsevics is kikerült a rotációból, Lavoy Allen pedig minden, csak nem domináns magasember. Persze a túloldalon sem sokkal jobb a helyzet, ha Allen nem tud egészséges maradni, akkor nincs lényegi pontszerző a bostoni padon, ám a Dooling, Pietrus páros mostanság remekül száll be. Talán még ebben a felállásban is jobb a Sixers padja, ha másan nem, lendületben és fiatalságban, de egy szem Lou Williams nem fogja tudni egyedül billenteni a mérleg nyelvét.
Konklúzió: Amennyiben a sérülések nem szólnak bele, úgy a Boston pályaelőnyét elég nehezen tudná elvenni a Sixers, de nagyon valószínű, hogy szenvedős párharc következik a Celtics számára. Nem esélytelen a Philadelphia, ám nem elég jól pattanózó gárda ahhoz, hogy itt reális legyen a továbbjutása. Az első két meccs kulcs lesz, ha azokat nyeri a Celtics, akkor szinte biztosan tovább is lép majd a Konferencia-döntőbe.
Tipp: 4 - 2 a Celtics javára