Playoff 2012: Az első kör előzetese (5/8.)
Végre itt a rájátszás - végigvesszük, hol, mire számíthatunk. A Celtics és a Hawks párharcának mottója: Itt a lepattanó, hol a lepattanó?!
Boston Celtics (4.) – Atlanta Hawks (5.) (Első mérkőzés: 2012. április 30. 01:00)
Mi történt eddig: Összességében mindkét alakulatnál elégedettek lehetnek az alapszakasz után, bár a sok sérülés rányomta a bélyegét a Celtics és a Hawks eredményeire is. Az egymás elleni párharcaiknak történelme van, mikor legutóbb bajnok lett a Boston, éppen az Atlanta volt az első ellenfele a rájátszásban, akkor egy igen kemény, hétmeccses háború után lépett csak tovább Doc Rivers legénysége.A Celtics azzal együtt sem birtokolja a párharcban a pályaelőnyt, hogy jobb kiemeléssel rendelkezik, hiszen csak divízió bajnoki címének köszönhette a bostoni társaság, hogy az 5-ös helyett a 4-es rajtszámot kapta. Chris Wilcox, Jermaine O'Neal és Jeff Green személyében 5 hónap alatt 3 fontos magasemberét vesztette el a Celtics, most pedig Ray Allen küzd sérüléssel, de a mentálisan, illetve csapategységben topon lévő bostoniak ettől sem rettentek meg és az alapszakasz utolsó harmadában minden szakértőnek bizonyítottak. Hogy ez valami igazán nagy tetthez vagy csak a szép halálhoz lesz-e elegendő, azt ma még nem tudni, de a Celticsnél kötelező feladatnak számít az Atlanta kiverése az első körből.
A Hawks is elszenvedett egy komolyabb csapást az utóbbi időben, hiszen Zaza Pachulia is kidőlt Al Horford után, Horford ráadásul az előzetes hírekkel ellentétben nem térhet vissza az első körben, így gond lehet a lepattanózással atlantai oldalon is. Az alapszakaszt szépen lehozta a Hawks, közte hősies győzelmekkel és a papírforma-meccsek megnyerésével, ám ezzel egy időben jelentkeztek a mentális gyengeség jelei is, ami itt a playoffban duplán visszaüthet, bár ne feledjük, tavaly is hasonló dolgokat lehetett írni a gárdáról ugyanilyenkor, mégis az akkori első kör egyik legnagyobb meglepetését okozta a Drew-legénység. Az alapszakaszban háromszor találkoztak, ebből két meccset a Celtics nyert, egyet pedig a Hawks - talán érdemes megjegyezni, hogy utóbbi csak a Boston teljes tartaléksora ellen sikerült az Atlantának, ráadásul kevesen múlt, hogy egyáltalán célba érjenek azon a derbin Joe Johnsonék. Ugyanakkor végül az a meccs döntött arról, hogy ebben a PO-párharcban az Atlantánál maradt a a pályaelőny.
Irányítók: Rajon Rondo vs. Jeff Teague. A két játékmester között óriási különbség van, minden értelemben. Az alapvetően játékszervező és pass-first Rondóval szemben ott van a fejben még mindig nagyon gyenge Teague, aki kezdőirányítóhoz mérten elképesztően kevés gólpasszt oszt ki társainak, ellenben egy fokkal megbízhatóbb dobó, illetve büntetőző, mint bostoni vetélytársa. Távolról egyikőjük sem veszélyes, ráadásul Rondo teljesítménye sokkal nagyobbb hatással van saját csapatára, mint Teague performansza az Atlantára. A Hawks kisembere nem rossz védő, de aligha lesz képes olyan szinten védeni Rondót, amivel billenthetné a mérleg nyelvét a párharcban. Dobóhátvédek: Avery Bradley (Ray Allen) vs. Kirk Hinrich. Itt máris egy nagy kérdőjel, hiszen az első meccsen valószínűleg pályára sem lépő Allen bokája továbbra sincs rendben, sőt, minden bizonnyal műteni kell majd azt nyáron, de a liga történetének legtöbb tripláját értékesítő hátvéd összeszorított fogakkal, de megpróbál visszatérni a párharc alatt. A Celticsnél van, aki nem számol Allen segítségével, de nincs ok pánikra, mivel Avery Bradley berobbant és mostanra már a triplákat is képes beszórogatni, úgyhogy érdemben jelenleg fura kimondani, de a kettes poszt meg van oldva vele és a csereként érkező Pietrus jelenlétével. A másik oldal potenciálisan legjobb dobója, Joe Johnson (mostanában inkább hármas poszton) egykori bostoniként zilálhatja szét a Celtics védelmét, ám Bradley személyében megkapta a liga jelenlegi talán legjobb periméter védőjét, úgyhogy nagyon érdekes lehet ez a párharc, bár meg kell jegyeznünk, hogy Johnsonnak lehet olyan napja, amikor semmiféle védekezés nem képes őt limitálni. Mivel idén nagyon hullámzó volt, ezért nehéz elképzelni, hogy ebben a helyzetben 2-3 vagy több győzelmet hozzon itt a Hawks. Hinrich, aki valószínűleg kezdeni fog kettesben az Atlantánál, jelenleg nem sok vizet zavar, de játékszervezésben segítség a szeleburdi Teague-nek, illetve neki is el tud sülni a keze.
Kiscsatárok: Paul Pierce vs. Joe Johnson. Igazi csemege a javából, ahogy említettük, egykori csapattársak csatájáról van szó, bár nem feltétlenül fogják ők egymást védeni, ahogy azt már a hátvédeknél taglaltuk. Pierce kisebb sérülést szerzett az utolsó alapszakasz találkozón, de ahogy őt ismerjük, ez nem fogja meggátolni a játékban, s ha igazán koncentrál (már pedig egy ilyen párharcban minden bizonnyal fog), akkor rengeteg pont és legújabban sok gólpassz lehet a játékában. Mivel Bradley-re is kell védő, így bajban lesz a match-upokkal a Hawks. Johnson kvalitásait feljebb taglaltuk, tőle azért mindenképp sok pontot várunk.
Erőcsatárok: Kevin Garnett vs. Josh Smith. Szereti egymást a két rutrnos bedobó, bár nagyon eltérő stílusban kosárlabdázik a mai Garnett és a mai Smith. Bizonyosan kerülnek majd szembe is egymással, de itt érdekes match-up tolódások várhatóak. A bostoni vezér évekkel ezelőtti önmagára emlékeztet, szépen elkerülték a sérülések is idén, úgyhogy ha minden marad a mostanában megszokott ütemben, akkor komoly faktor lehet a Celtics sikerességében - nem csak védekezésben, de támadásban is. A kulcs a lepattanózás lesz, ebben mindenképp tartania kell a Smith által valószínűleg könnyedebben tartott szintet, mert egy poszttal feljebb van baj ezzel kapcsolatban mindkét alakulatnál.Centerek: Brandon Bass vs. Jason Collins. Atlantai részről egy töltelék emberről beszélhetünk, aki védekezésben hasznos és tavaly még egy Dwight Howardot is ki lehetett billenteni nyugalmából általa, ám a Celticsnél nincs olyan center a kezdőben, aki ellen komolyabb indoka lenne az ő hosszabb szerepeltetésének. Mivel Horford nincs, ezért nagyon mást ne várjunk a Hawksnál erre a posztra, Pachulia sem épült még fel teljesen, úgyhogy teljes mértékben Collinsra szűkült le a lehetőségek köre, esetleg Ivan Johnson, mint alulméretezett magas jöhet még szóba a bostoni szerkezet ellen. Bass is képes pontokra, de jó védekezésre és lepattanókra nem nagyon, ám mivel Collins lehet az ellenfele, így sok gondja nem lesz defenzív oldalon. Az egy másik kérdés, hogy mi lesz Ivan Johnson beállítása esetén, de azért az újonc atlantai sem annyira képzett támadó, hogy Bass ellen meccseket döntsön el.
Kispadok: Itt jelenleg jobb nevekből áll a Hawks, de a Celtics tartalékjai számtalanszor bizonyítottak mostanában, s ha Ray Allen is hadra fogható lesz, akkor azért fel tudja majd venni ponttermésben is a kesztyűt a Celtics a pályaelőnnyel rendelkező riválissal. Stiemsma védekezésben lehet nagy segítség a bostoni gárdánál, Pietrus pedig mindkét oldalon sokat hozhat a konyhára.
Konklúzió: Mindenképp érdekes, hogy Bostonban a pályahátránnyal együtt is nagyon magabiztos mindenki, erre viszont az alapszakaszban látottak alapján lehet is alapozni. Az, hogy Horford és Pachulia nincs, annyit jelent, hogy a Hawks potenciálisan nem tudja kihasználni a Celtics legnagyobb hiányosságát, a lepattanózás hiányát. Csapatjátékban és mentálisan mindenképp erősebb a Celtics, de érdekes lehet a helyzet, ha mondjuk mindkét atlantai meccsét hozza kezdésként a Hawks.
Tipp: 4 - 2 a Celtics javára.