Playoff 2013: A döntő előzetese

A San Antonio Spurs hasonlóan könnyű, vagy talán még könnyebb első kört tudhatott magáénak - a sérülésektől is tizedelt, és egyébként sem sziporkázó Los Angeles Lakerst söpörték ki. Náluk a második körben jött a komoly erőpróba, hiszen a Golden State elleni első két meccsből nagyon könnyen bukhatták volna mindkettőt. 1-1-gyel utaztak Oaklandbe, ahol vissza is vették a pályaelőnyt - itt már ők voltak pechesek, könnyen 3-1-re is vezethettek volna -, az ötödik és a hatodik meccsen pedig már egyértelműen jobbak voltak az elfáradó Warriorsnél. A nyugati döntőben aztán kisebb vagy talán nem is olyan kis meglepetésre újra söpörtek, méghozzá a Memphis Grizzliest, úgyhogy 10 napja pihennek az első összecsapásra.

Az alapszakaszban kétszer találkoztak és mindkétszer a Miami Heat diadalmaskodott. Azt azért hozzá kell tenni, hogy az ő egymás elleni meccseikből szinte semmit nem lehet következtetni, hiszen november végén a Spurs kulcsjátékosai pihentek (november 29., 105-100) - emlékezhetünk rá, nem kis botrány volt abból, hogy Gregg Popovich hazaküldte legjobbjait, mert 5 nap alatt az lett volna a 4. meccsük, 250.000 lett a csapat büntetése. Március végén találkoztak másodjára a felek, itt pedig a floridaiak gondolták úgy, hogy nem nevezik LeBron Jameséket, ennek ellenére nyertek (március 31., 88-86), ráadásul ők okosan kitaláltak 1-2 kamusérülést, így büntetést sem kaptak a pihentetés miatt.

A periméteren nagyon érdekes párharcokat láthatunk majd. LeBron Jamest nagyon limitálni nem lehet, ez bebizonyosodott az utóbbi két évben, mikor játékán egy szintet emelve gyakorlatilag foghatatlanná vált. A feladat adott Kawhi Leonard előtt: meg kell próbálni... valamit. Fizikálisan és lábon egyszerre biztosan nem fogja tudni megfogni Jamest, de Leonard azért elképesztően jó all-around játékossá fejlődte ki magát, pedig még csak a második szezonját tapossa. Ez a rutintalanság lehet a hátránya is, de amennyiben nem kedvetlenedik el egy idő után a feladattól - és attól, hogy valószínűleg komoly problémái lesznek Jamesszel a sorozat egészében -, akkor elég idegesítő lehet LeBron számára ahhoz, hogy ne érezhesse túl kényelmesen magát az alapszakasz MVP-je. Ez sem jelenti azt, hogy nagyobb ellenállást képes lesz kifejteni a Spurs kiscsatára, de mindenképpen meg kell akadályoznia, hogy James szabadon törjön be a gyűrű felé és osztogassa ki a labdákat kénye-kedve szerint.

Kulcskérdés lesz Tony Parker játéka a túloldalon. A Spurs francia csillagán nem igazán látszik már a rájátszás előtti, és a PO első köreiben látható sérülése, a Memphis ellen elképesztően jó százalékkal operált és szétszedte Mike Conley-t és Tony Allent is, pedig két elit védőről beszélhetünk, ligaszinten is. Mario Chalmers a Pacers ellen egy jó átlagot hozott támadásban, de most védekezésben kell csipkednie magát, mert Parker lehet a Spursnél a kulcs ahhoz, hogy bajnokságot tudjanak nyerni, márpedig egy jó formában lévő, egészséges Tony Parker - és jelenleg ilyenről beszélhetünk - előtt ottmaradni lábon szinte lehetetlen. Chalmersnek hátul akkorát kell melóznia, hogy elöl valószínűleg egyetlen dolga lesz: a rá kiosztott hármasokat bedobni. Norris Cole minden bizonnyal sok lehetőséget fog majd kapni, hogy sűrűn válthassák az embereket a francián, és a meccsek végén LeBron is előkerülhet, ő rövidebb időkre képes megfogni akár az egyeseket is, de nem az egész találkozó folyamán.

Kettes poszton jön az egyik X-faktor, Dwyane Wade. Az Indiana ellen is, és gyakorlatilag az utóbbi három hónapban semmi mást nem lehet tőle látni, csak hogy néha-néha előbújik a régi Wade, aztán meccsekre eltűnik, és semmivel nem több egy közepes, vagy annál minimálisan jobb kiegészítőnél. Ez Danny Green ellen kevés lesz, a San Antonio játékosa ha nem is elit, de kifejezetten jó védővé nőtte ki magát - Wade gyenge meccsein radírozhatja a 2006-os PO MVP-jét, ha viszont magára talál a floridaiak kettese, arra Greennek nincs ellenszere, ezért is kulcskérdés, mi lesz Wade-del a párharc során, mennyire sikerül összedrótozni őt.

Mindkét oldal egy-egy kiváló SG-t tud a padról hozni, hiszen a Heatnél Ray Allent, míg a Spursnél Manu Ginobilit lehet bevetni a cserék közül. Egyikőjüknek sem megy a játék, de utóbbi összességében azért egy kategóriával hasznosabb teljesítményt nyújt. Előbbinek csak annyi a dolga, hogy ha megkapja a lehetőséget a triplavonalon, akkor bedobja a labdát, az argentinnek viszont irányítania is kell majd, amennyiben Parker nincs a parketten. A már említett Cole szinte tökéletes mása Cory Joseph a Spursnél. A Miami annyiból áll jobban, hogy bár Shane Battier egészen pocsék volt mostanában, ő egyértelműen bevethető James mögött és mellett is, Leonardnak viszont nincs egyáltalán nincsen normális cseréje, így ott gondban lehet majd a San Antonio. Gary Neal még pályára kerülhet, de neki nagyon nincs jó PO-ja és Joseph-fel fognak küzdeni a játékpercekért, Mike Millert pedig nem tudni, mennyit kívánja használni majd Erik Spoelstra vezetőedző.

A magasembereknél nincs olyan hatalmas különbség, és egyelőre nem is nagyon látni, melyik oldal tudja ráerőltetni az akaratát a másikra. A Haslem-Bosh duóból előbbinek inkább volt jó sorozata a Pacers ellen, utóbbi nagyon szenvedett, de most kicsit fellélegezhet, hiszen Roy Hibbert szintű védővel egészen biztosan nem fog tudni találkozni. Támadásban Bosh erőre kaphat, de hátul nagyon kell vigyáznia, mert bár a West - Hibbert duó kifejezetten erősnek számított, játékintelligenciában sehol nincsenek a Tim Duncan - Tiago Splitter - Boris Diaw hármastól.

A Spurs előbb említett triójából minden bizonnyal az első kettő fog kezdeni, és az előző körben egy Marc Gasol - Zach Rancolph kettőssel is elbírtak - igaz, ott segítségükre lehetett a periméter sor a behúzódásokkal, besegítésekkel, erre most jóval kevesebb esélyük lesz. Duncan és Splitter őrzése egyaránt érdekes kérdés lesz, hiszen valamelyikükön biztosan védekeznie kell Bosh-nak. Előbbi már csak a rutinjának köszönhetően is könnyen megverheti pozíciós játékban, utóbbi pedig egészen jól mozog a palánk alatt és pick-and-rollból is, plusz mindketten kiváló passzolók, úgyhogy egy-egy elzárással, belépéssel - vagy a besegítések jó időben való felismerésével - és jó passzal elég rendesen össze is keverhetik a Heat védelmét.

Diaw ugyan elzárás-leválásból nem az igazi, de a kosárIQ-ja neki is több mint megfelelő, így nyugodtan helyettesítheti Splittert 15-20 percre meccsenként, Matt Bonner pedig senki számára nem tartogat már meglepetéseket, triplákat lehet tőle várni, az idei PO-ban nem kevesebb, mint 50%-os hatékonysággal. A másik oldalon a padról érkezhet Chris Andersen, de ő inkább a gyenge oldalról jó, egy-egyben verhető védő, másrészt nem Bosh-t, hanem legtöbbször Haslemet váltja a pályán, tehát sokat hátul nem fog tudni hozni vele a Maimi. Ha nagyon nem menne a dolog, akkor pályára küldhető még Joel Anthony is, bár kérdés, mennyire akar hozzá fordulni segítségért Erik Spoelstra, mikor összesen 10 meccsen lépett pályára, átlag 5.6 percet.

Edzők: Korábbi körökben már írtuk, hogy Gregg Popovich-nál nem nagyon érheti szó a ház elejét, és Erik Spoelstra is egyre meggyőzőbb az utóbbi két évben, nemcsak csapata eredményei miatt, de a mutatott játékot és a meghúzott edzői változtatásokat figyelembe véve is. Nagy kérdés, hogy a 10 napos pihenő alatt mit talált ki Popovich. Nem biztos, hogy a James nevű "szörnyeteg" ellen sikerült bármit is, de nagy valószínűséggel nem rá koncentrált a Spurs legendája, inkább a többiekre. Spoesltra idén is megmutatta már, tud lépni a túloldal húzásaira, valószínűleg ebben a döntőben muszáj is lesz neki, nem is egyszer.

Érdekességek:

- a Spurs ötödik döntőjére készül, még soha nem vesztettek és mindig páratlan évben jutottak be (1999, 2003, 2005, 2007)
- Tim Duncan lehet az NBA történetének első játékosa, aki három évtizedben is döntő MVP lesz (1999, 2003, 2005)
- a két gárda homlokegyenest más minta alapján épült: a Spurs saját draftoltjaira, a Heat pedig a 2010-es nyáron, illetve azóta megszerzett szabadügynökökre épít, mégis mindketten eljutottak ugyanoda
- Dwyane Wade a döntőkben eddig 28.8 pontos átlaggal bír, ami a legmagasabb az aktív játékosok között

Konklúzió: LeBron James a világ legjobb játékosa, és nincs ember, aki meg tudná fogni, ebben a Spursben sem, ráadásul a San Antonio egy ideje már nem a védekezésére, hanem a támadójátékára épít, túldobni pedig iszonyatosan nehéz ezt a Heatet. Mégis: amennyi matchup kedvez a Miaminek, annyi felállás szól a másik oldal javára is. Tony Parker játéka és megfogása is kulcskérdés lesz, mint ahogy az is, hogy az egyébként tavaly óta puhuló Heat-védekezés mennyire tud összeállni ez ellen a sokpasszos, európai kosárlabdára emlékeztető Spurs-csapatjáték ellen, ugyanis itt nem a Pacers áll majd a túloldalon, és amennyire jót jelent ez az egyik oldalon, annyira rosszat a másikon. Nagyon nehéz is előre jósolni emiatt, hiszen borzasztóan sok kérdőkel van, például az említettek mellett Dwyane Wade formája - amin el is mehet a döntő a Miaminek, egy jó Wade viszont garancia lenne egy újabb bajnoki címre -, de ott van az, hogy Bosh-ék mit tudnak kezdeni az embereikkel a saját palánkjuk alatt, vagy hogy Ray Allen és Shane Battier közül valamelyik összeszedi-e magát a döntő sorozatra. Ezek a kérdések bármelyik irányba eldőlhetnek, nagyon nyitott ez a finálé. A lebonyolítás nagyon nem kedvez a Spursnek, hiszen ha öt meccsen nem tudják befejezni, akkor idegenben kell bajnoki címet nyerniük - ne feledjük, a döntőben 2-3-2-es felosztásban rendezik majd a találkozókat.

Tipp: 4-3 a Miami Heat javára