Playoff 2013: A harmadik kör előzetese (1/2)

A Memphisnek nehezebb volt az első kanyar, az első két meccset el is vesztették a Los Angeles Clippers ellen - az elsőt ráadásul simán. 0-2 után viszont uralták a Vinny Del Negróék elleni párharcot, a két edző közti különbség döntött és zsinórban négy sikerrel továbbmentek tavalyi legyőzőjükön. A második körben a megfogyatkozott Oklahoma ellen már egyértelmű esélyesként kezelték őket még pályahátrányból is. Az első találkozón is végig vezettek, úgy tűnt, rögtön sikerül is nyerniük idegenben, ám Kevin Duranttel a végén nem tudtak mit kezdeni. Nem estek össze a már megnyertnek tűnő meccs elvesztésétől, a következő négy összecsapáson ha nem is nagy különbséggel, de sikerült diadalmaskodniuk, így legutóbbi 9 meccsükből 8-at megnyertek.

Az alapszakaszban döntetlenre, 2-2-vel végeztek egymással a felek, de a négyből három meccs elég régen volt már. Mindkét csapat hozta a hazai találkozóit. A Spurs győzelmével kezdődött az egész, még a múlt évben (december 1., 99-95), amire a Memphis válaszolt már az újévben (január 11., 98-101), de egy héten belül a San Antonio az egyetlen nagyobb arányú sikert aratta kettejük összevetésében (január 16., 103-82). Az alapszakasz befejezése előtt két és fél héttel találkoztak utoljára a felek, ezt megint a Grizzlies nyerte (április 1., 90-92), így zárták le egymás ellen az idei évet - ideiglenesen.

A periméteren Tony Parker szerepe és teljesítménye kiemelkedő fontosságú lesz, hiszen a San Antonio kezdő felállásában nagyrészt az ő, illetve Tim Duncan által kezdeményezett akciókból tud védelmet összekuszálni a Spurs. Bármennyire is gyors és pontos Gregg Popovichék passzjátéka, azzal ezt a Memphis védelmet nagy valószínűséggel nem lehet eléggé megkavarni, jobban kellenek az egyéni villanások a Grizzlies ellen, mint bármelyik másik együttes ellen. Parker őrzése Mike Conley és Tony Allen feladata lesz felváltva, úgyhogy a sérüléséből egyre inkább felépülő, a rájátszásban eddig 22.3 pontot és 6.3 gólpasszt átlagoló francia irányító izzadhat rendesen a meccsek előtti éjszakákon majd a liga legjobban védekező hátvédpárosa miatt. Azonnal csökkenni fog rajta a nyomás, amint játékba kerül Manu Ginobili, hiszen ekkor a liga edzői által legjobb védőnek tartott Allen feladata lesz az argentin őrzése, tőle legalább megszabadul Parker.

Fontos lesz másik oldal játékmesterének a játéka is, bár a palánk alatti sor erőssége miatt talán nem lesz annyira perdöntő Conley teljesítménye, mint a túloldalon Parkeré (és Ginobilié). Conley őrzése nagy valószínűséggel nem is  a francia feladata lesz, arra teljesen egészségesen sem lenne képes, ott lesz viszont Danny Green, akit a tripladobás mellett ezért tart a Spurs, hogy az ellenfél legjobb hátvédjét annyira radírozza le, amennyire lehet. Parkert nyugodtan lehet bújtatni a támadásban sem teljesen non-faktor, de egyéni képességekben eléggé limitált Allenen.

A két kezdő hármas, Tayshaun Prince és Kawhi Leonard párosa talán kevéssé tűnik izgalmasnak, annál inkább jelenthet egyikük vagy másikuk egy-egy jobb meccse győzelmet csapatuk számára. Sokkal fontosabb tűnik előzetesen a csapatvédekezésben betöltött szerepük, de mindketten nyerőemberek is lehetnek. Előbbi Kevin Durant őrzéséből jön, ahhoz képest azért Leonard felüdülés lesz, még ha a fiatal kiscsatár fizikálisan ki is készítheti az ex-detroiti rutinrókát. Prince a Grizzlies legveszélyesebb kinti dobója, ő nyithatja ki a pályát a palánk alatti kettősnek, egy esetleges rossz dobóformával viszont meg is nehezítheti Gasolék életét, Leonard pedig lassan a liga legjobb mindenesei közé emelkedik, idén a rájátszásban 13.7 pontja mellett 8.4 pattanót és 1.5 labdaszerzést is átlagol és 60.8%-os TS%-kal dolgozik, ami kiemelkedő.

Ami egyértelműen a Spurs mellett szól, az a rotáció mélysége, ez azonban nem biztos, hogy akkora előnyt jelent majd. A Memphisnek is megvan 5-6 bevethető embere, akiket használnak az alsó posztok rotációjára, és ez bőven elég már a bajnokság ezen szakaszában. Keyon Dooling a rutint, Jerryd Bayless a pontszerzést, Quincy Pondexter pedig azt hoz a konyhára, amit kérnek tőle, ez megint egy olyan rotáció, amit kitűnően lehet forgatni - Bayless új lendületet tud hozni a támadásokba, mind Allen, mind pedig Conley helyett pályára küldhető, Pondexter pedig Prince fiatalabb mása elöl és hátul is - legalábbis játékban, ha felépítésben nem is. A túloldal rögtön egy Ginobilit tud felmutatni a padról, de ott van mellette Gary Neal és Cory Joseph is - Popovich leginkább őket használta az első két kör alkalmával, Patty Mills, Nando de Colo és T-Mac nem sokszor kerültek pályára.

A magasembereknél klasszisok csapnak össze minden idők egyik legjobbjával, hatalmas párharc várható a két palánk alatt. A Marc Gasol - Zach Randolph párost egész évben dicsértük folyamatosan, nem is alaptalanul, így újra leírni erősségeiket, gyengeségeiket nem nagyon van értelme. Ez a kettős talán az NBA legjobb PF-C kombója, ha elöl és hátul is összegezzük produkciójukat, úgyhogy a Spursnek itt most erőn felül kell teljesítenie. Tim Duncan újjászületett, 1-2 gyengébb szezont követően idén újra mintaszerű a játéka, és az sem kizárt, hogy még ez ellen a védelem ellen is oktatni fog párszor, mert bármennyire is jó védők Gasolék, amit Duncan tud, arra a legjobbaknak sincs válasza. Hátul viszont borzasztóan komoly gondba kerülhet a saját palánkja alatt az idén súlyvesztése ellenére is jól teljesítő legenda, nem nagyon van ugyanis megfelelő szintű segítsége.

Mellette pályára lehet küldeni Boris Diaw-t, aki sérüléséből tér vissza, még éppen csak kezd játékba lendülni, de már így is döntő fontosságú lesz a párharc során. A helyette beküldhető Tiago Splitter ugyanis egyrészt nagyon nincs formában - majdnem 22 perc alatt kevesebb mint 6 pontot és csak 4 pattanót átlagol a PO-ban -, másrészt sérülések is sújtották a rájátszás elején, harmadrészt egészségesen sem lenne a legjobb válasz sem Randolph, sem Gasol ellen, ehhez nem elég jó védő, úgyhogy vagy egy hatalmas formajavuláson esik keresztül, és eddig tőle szinte soha nem látott védekezést tesz a pályára, vagy Diaw egy környi bemelegítés után azonnal megkapja a mélyvizet.

Több embert használt a palánk alatt is Popovich, hiszen Matt Bonner is elég tetemes játékidőt kapott az utóbbi egy hónapban, de nagy kérdés, hogy a támadásban a pálya kinyitására és Randolph-ék festékből való kihúzására alkalmas triplagyáros mennyire tartható pályán védekezése miatt, ő sem Z-Bon, se Gasolon nem tartható fent hosszabb távon. Rajta kívül az ausztrál center, Aron Baynes is rendelkezésre áll, de leginkább csak faultolásra, ő normál esetben egészen biztosan nem kerül most parkettre. A Grizzliesnél eddig a Darrell Arthur - Ed Davis kettősből előbbi jóval többet játszott, és valószínűleg így lesz ez most is. Az ő pályára lépésekor jöhet el Splitter vagy Bonner ideje, hiszen Arthur egy jó kis energiabomba a padról, aki támadásban egészen használható, de se nem kiemelkedő védő, se nem jó pattanózó, úgyhogy akiket a Randolph - Gasol páros ellen nem nagyon lehet használni, azt ellene azért bőséggel.

Edzők: Popovich-ot nem kell bemutatni senkinek sem, de Hollinst is a liga jobb trénerei között tartják számon. A kémia nagyon jó a csapat és az edzők között mindkét esetben. Nem kérdés, hogy a nagyobb név Popovich, de a Spurs mesterét az utóbbi években azért már láttuk párszor lefagyni, tavaly az Oklahoma ellen sem sikerült reagálni, 2-0 után zsinórban négy meccset el is vesztettek, egy évvel korábban pedig pont a Memphis ejtette ki őket az első körben úgy, hogy első kiemeltek voltak. Mindkét oldal képes változtatni, finomítani a játékát, a hibákat még meccsen belül is kiküszöbölni, úgyhogy jó kis sakkjátszma várható a kispadon is, nem egyértelműen jobb egyik együttes sem a másiknál, úgyhogy az edzőknek az eddig idén megszokottnál nagyobb szerepük lehet.

Konklúzió: A rutin mindenképpen a Spurs javára szól. Megszámlálhatatlan mennyiségű nagy csatát élt már meg a Popovich-Duncan-Parker-Ginobili négyes, és az egyik utolsó lehetőségük ez a nagy dobásra, lassan a legvégéhez érkezik előbbi kettő karrierje, úgyhogy nyilvánvalóan nincs gondjuk a plusz motivációval sem. A Grizzlies viszont annyira PO-kosárlabdát játszik, amennyire azt csak el lehet képzelni. Az előző körben azért jóval egyszerűbb dolguk volt, hiszen Duranten kívül nem nagyon kellett mással foglalkozniuk, a feladatot viszont teljes mértékben elvégezték, fizikailag teljesen felőrölték a háromszoros pontkirályt. Jóval több opciója van a Spursnek a Thundernél és jóval több segítséget is kaphatnak a sztárok a kiegészítőktől, a Grizzlies viszont ezzel a 8-9 fős rotációval az ő játékuk szétszedésére is képes lehet papíron. A hazai pálya előnye a San Antoniónál, mégsem érzem azt, hogy 50%-nál egy fikarcnyival is több esélye lenne Duncanéknek azzal a sorral, ami most a palánk alatt rendelkezésükre áll az élő legenda mellett.

Tipp: 4-2 a Memphis Grizzlies javára