Playoff-percek: Azok a bizonyos harmadik negyedek

Még nagyobbat csapott oda a Warriors – ismét a harmadik negyedben akadtak gondjai a Celticsnek – az élet megoldotta Kerr egyik dilemmáját – a Warriors védekezése szállította az egyenlítést – eltűntek a Celtics kiegészítői – Tatum negatív rekordot döntött – Curry történelmi magasságokban.

Most még nagyobbat ütött a Warriors

Már az első összecsapáson is a harmadik negyedben próbálta megnyerni a meccset a Warriors, akkor 38-24-re húzták be ezt a játékrészt, ugyanakkor nem tudták bevinni a végső csapást. 2:10-zel a vége előtt 87-72-re vezettek, de nem tudták tovább növelni az előnyüket, Curry két dobást is rontott, míg Poole eladott egy labdát, így „csak” 12 ponttal vezettek a játékrész végén, miközben ebben a két percben akár el is dönthették volna a mérkőzés kimenetelét.

A második meccs harmadik negyede hasonló forgatókönyvet hozott, ismét a Warriors uralta ezt a játékrészt, de ezúttal teljes 12 percen keresztül tudták ezt megtenni. A harmadik negyed hajrájának ismét hasonló helyzetből vághattak neki, ezúttal 79-62-re vezettek 2:13-mal a vége előtt, de most a Celtics nem tudott faragni a hátrányából, Tatum kétszer is 1/2-vel zárt a vonalról, egyszer lejárt a támadóidejük, míg a túloldalon Poole egymaga 8 pontot kreált egy gólpasszal és két hatalmas triplával, így 23 pontra nőtt az előny, és ez meg tudta törni a Bostont.

A 21 ponttal megnyert harmadik negyed a döntők történetében a második legnagyobb, egyedül az 1960-as Hawks tudta ennél nagyobb különbséggel elveszíteni ezt a játékrészt, ők 24 ponttal kaptak ki az akkori Celtics ellen. 1992-ben a nézők szintén láthattak egy hasonló különbségű harmadik negyedet, akkor a Bulls múlta felül ennyivel a Trail Blazerst.

 

A Celtics ismét az öltözőben maradt

Nem először fordult elő, hogy a Celtics a harmadik negyedben megzuhanjon, és nem csupán a nagydöntőben jelet ez számukra problémát, hanem a rájátszásban egyébként is. Már negyedszer fordult velük elő idén, hogy legalább 14 ponttal bukják ezt a 12 percet, a Heat ellen is elbukták egyszer 25 ponttal ezt a játékrészt, és egyszer a Bucks is ekkor tudott föléjük kerekedni. Egyedül a döntő első meccsén tudtak ennek ellenére is nyerni, és érdekesség, hogy mindannyiszor idegenben szembesültek ezzel a problémával, emiatt még inkább felértékelődik, hogy el tudták venni legutóbb a pályaelőnyt.

A második meccs harmadik negyedében úgy szenvedtek össze 14 pontot, hogy csak 2/12-vel dobtak olyankor, amikor odaért a kísérleteikre a Warriors valamelyik védője, és több eladott labdával zártak (5), mint ahány kosarat szereztek (4). Az első meccs ugyanezen játékrészében is csak 2/10-zel dobtak olyankor, amikor odaért a dobóra a védő, és az egész rájátszást nézve is csak 35,7%-kal értékesítik a harmadik negyedekben a védett dobásokat, aminél rosszabb rátával csak a Raptors rendelkezik a 16 bejutó csapat közül.

 

Az élet megoldotta Kerr dilemmáját

Az első meccs után az egyik kérdéses pontnak az tűnt, hogy mi lesz Andre Iguodala sorsa a párharc további részében, mert vele a pályán érezhetően nem volt minden a helyén, ráadásul nem is arra használták, hogy ő pótolja Draymond Greent azokban a percekben, amikor ül, hanem mind a 12 percében a pályán volt Green is. Gary Payton II visszatérése már önmagában felvetette a kérdést, hogy ez miképp befolyásolhatja Iguodala szerepét, de az élet megoldotta ezt a dilemmát, mert térdsérülés miatt nem tudta vállalni a játékot. Kerr ugyanakkor nem csupán kényszerű változtatásokat lépett meg, előhúzta Nemanja Bjelicát is, akivel ugyan -7-ben zártak, de így is fontos kosarakat és lepattanókat jegyzett. Ezen felül csökkentette Otto Porter Jr. és Jordan Poole játékidejét, utóbbinak a percei csak annak köszönhetően közelítették meg az első meccses 25 percet, hogy a gyakorlatilag tét nélküli negyedik negyedet végigjátszotta, ugyanakkor bizonyítani tudott, 17 ponttal és 5/9 bedobott triplával zárt, utóbbival ő lett a nagydöntők történetének a legfiatalabb játékosa, aki legalább 5 hármast a helyére küldött egy meccsen.

 

A Warriors védekezése szállította a támadójátékot is

A harmadik negyedet leszámítva a Warriors támadójátékát sem lehetett ellenállhatatlannak nevezni, a meccs elején több könnyűnek tűnő helyzetet is elhibáztak, és az sem tűnt elképzelhetetlennek, hogy ez ismét megbosszulja magát. A különbséget ezúttal a védekezésük jelentette, ami 15 labdaszerzést szállított, ellenfelük 19 eladott labdájából 33 pontot szereztek, miközben a festékükre is oda tudtak figyelni, mindössze 24 pontot kaptak onnan. Más igazán nagy extra Curry mellett nem is kellett emiatt támadásban, elegendő volt az, hogy több dobáshoz jutottak, és jobban céloztak a triplavonalon belülről.

 

Eltűntek a Celtics kiegészítői, a sztárok sem remekeltek

Legutóbb Al Horford, Marcus Smart és Derrick White is extrát nyújtott, és ugyan az utóbbi most sem volt vészesen rossz az előbbi kettőhöz képest, de úgy már nem fért bele tőle a 13 dobásból szerzett 12 pont, hogy közben Horford és Smart is 2-2 pontot tett be a közösbe. Horfordhoz alig jutott el a labda, a legutóbbi 6/8 triplája után most egyetlen hármasba sem állhatott bele, és a passzjátékát sem tudta kamatoztatni, ahogyan Smart sem, akinek az 5 gólpasszára 5 eladott labda jutott.

Különösen azért nem fért bele a kiegészítőszemélyzet gyengélkedése, mert Jaylen Brown is megállt 5/17 jó dobásnál, illetve Jayson Tatum is csak erőlködött, most ő sem tudta megtalálni a társait, és a triplavonalon belülről ő is elveszettnek bizonyult – a két kulcsember közös erővel 4/18 kétpontost tudott értékesíteni. Tatum legalább bebombázott 6/9 triplát, közte több kimondottan nehezet is, és a 28 pontjának köszönhetően el is ért egy mérföldkövet: ő lett a Celtics történetének a negyedik játékosa, aki egy rájátszásban elért legalább 500 pontot, korábban csak Larry Bird (3x), Kevin Garnett és Paul Pierce volt hasonlóra képes. Annak viszont már kevésbé örülhet, hogy egy negatív NBA-rekordot is felállított, mióta 1996-ban elkezdték jegyezni a +/- mutatót, a nagydöntőben senki sem ért el Tatum ma hajnali -36-jánál rosszabbat, alulmúlta az eddigi rekordot tartó Kobe Bryant (2008, hatodik meccs) és Tyler Herro (2020, első meccs) -35-ös mutatóját.

 

Stephen Curry és a Warriors történelmi számai

Curry pályafutása 30. nagydöntős meccsét játszotta, és ezeken 26,8 pontot, 5,7 lepattanót és 6,1 gólpasszt átlagol, miközben 59,1%-os True Shootinggal rendelkezik: rajta kívül csak két játékos átlagol legalább 25-5-5-öt 55%-os TS-sel a nagydöntők történetében, Michael Jordan és LeBron James. Curry emellett ma hajnalban átlépte a 70 bedobott triplás határt a rájátszásban, ezt a pályafutása során már ötödször tette meg, rajta kívül összesen két ilyen teljesítményt tud felmutatni az egész NBA, mindkettőt Klay Thompson. Arra is csak a Splash Brothers két tagja volt képes a nagydöntők történetében, hogy egymást követő meccseken érjenek el legalább 25 pontot 5 bedobott triplával, Curry a Celtics elleni első két meccsével már harmadszor csinálta ezt meg, Thompsonnak eddig egyszer jött ez össze pályafutása során.

A Warriors 5-0-ra állnak ebben a rájátszásban a vereségeiket követő meccseken, és ezeket átlagosan 15,4 ponttal nyerik, ami az ötödik legnagyobb különbség az elmúlt 50 évben ilyen helyzetben – érdekesség, hogy a negyedik a mostani Celtics, akik ebben a rájátszásban átlagosan 15,5 ponttal nyerik a vereségeiket követő meccseket, és nekik sincs még back-to-back vereségük. A Warriors nem mellékesen sorozatban ötödször tudta megnyerni a második meccsét a nagydöntőben, és Steve Kerr kinevezése óta egyszer sem álltak 0-2-re a rájátszásban.

 

A rájátszás idején további érdekességekért keressétek a Kezdő5.hu Twitter-oldalát is:

 

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus