Playoff-percek: eldörrent a Warriors-hajóágyúk sortüze

Antetokounmpo elszabadult

Az első két meccsen nagyszerűen tartotta kordában Giannis Antetokounmpót a Celtics védekezése, különösen Al Horford végzett vele szemben kiváló munkát, de ezen az estén nem lehetett mit kezdeni vele, sokkal agresszívabban támadta a gyűrűt, jobban megtalálta a helyeit a pályán, és ennek egy 42/12/8/2/2-es számsor lett a végeredménye – ezzel ő lett a liga történetének hetedik játékosa, aki legalább 40/10/5/2/2-es számsort ér el egy meccsen a rájátszásban, korábban csak LeBron James (3x), Charles Barkley, Jimmy Butler, Kevin Durant, Patrick Ewing és Elvin Hayes produkált hasonlót. Antetokounmpo hatodszor dobott legalább 40 pontot a rájátszásban, ezzel olyanokat előzött meg, mint Tim Duncan, Karl Malone, Charles Barkley, Amar’ Stoudemire, Larry Bird és Dominique Wilkins, míg a Bucks örökranglistáját már réges-régen vezeti, a franchise történetében összesen hét olyan 40+ pontos rájátszásbeli teljesítmény született, amit nem ő jegyzett, ezen a listán Kareem Abdul-Jabbar a második mögötte három ilyen teljesítménnyel.

Felértékelődött a festék birtoklása

Antetokounmpo agresszivitása ismét a festékben szerzett pontokban mutatkozott meg a leginkább, az első meccsen 34-20-ra, a másodikon 54-24-re, míg a harmadikon 52-32-re nyerte a Bucks ezt a kategóriát. Ennek önmagának még nem kellene feltétlenül elegendőnek lennie, de ha ehhez hozzávesszük a bedobott triplák számát is, akkor rögtön nagyobb jelentőséget kap: az első meccsen a Celtics 18-12-re, a másodikon 20-3-ra nyerte a bedobott triplák csatáját, míg ezúttal mindkét csapat 9 alkalommal köszönt be kintről, a Bucks limitálni tudta ellenfele kinti dobásait is, és ez kulcsszerepet játszott a győzelmükben.

Holiday még agresszívabb lett

Az első két meccsen sem dobott valami jól Jrue Holiday, a 8/20 és a 7/20 után ezúttal 11/30 érkezett tőle, ugyanakkor azt nem lehet mondani, hogy ne próbálkozott volna. A Bucks kivételesen sokat használta a Holiday-Antetokounmpo kettő-kettőket, utóbbi 13 alkalommal adott zárást az előbbinek, ami a legtöbb azóta, hogy csapattársak, bár ezekből a játékokból nem nagyon tudtak profitálni, mindössze 0,39 pontot átlagoltak labdabirtoklásonként ezekből a helyzetekből – az alapszakaszban ezzel nem volt ekkora gond, ott 1,05 pontot átlagoltak a Holiday-Antetokounmpo kettő-kettőkből.

Horfordra nem lehetett panasz

Noha ezúttal Antetokounmpo lassításához nem tudott olyan mértékben hozzájárulni, mint az első két meccsen, ennek ellenére is a legkevésbé Al Horfordon múlt a Celtics sikere, támadásban a legkiegyensúlyozottabb teljesítményét hozta csapatának a 22 pontjával és 5 gólpasszával, míg a túloldalon begyűjtött 16 lepattanót és kiosztott 2 blokkot. Az első meccs után is kitértünk már arra, hogy mennyire szerencsés az, ha ő a csapata legjobbja, és Jaylen Brown ugyan a negyedik negyedben már fel tudott nőni a feladathoz támadásban, de az azt megelőző 12 percben senki sem, Tatum például 1/8-cal zárta a harmadik negyedet és ebben a játékrészben rajta kívül csak Marcus Smart próbálkozhatott kettőnél több dobással (3).

Tatumnak nem szokott ízleni a Bucks védekezése

Jayson Tatum rájátszásbeli pályafutása második legalacsonyabb mezőnyszázalékával zárt a Bucks elleni harmadik meccsen, 4/19-es mutatója egy szerény 21,1%-ra volt elegendő, és ebben hatalmas szerepet játszott Wesley Matthews, akivel szemben 0/10-zel zárt. Érdekesség, hogy a legrosszabb hatékonyságú meccsét is a Bucks ellen jegyezte, a 2019-es rájátszás második körének második meccsén zárt 2/10-zel és 20%-kal, de a vonatkozó listán a harmadik leggyengébb teljesítménye is a Bucks ellen született, a 2018-as rájátszás első körének a második meccsén 22,2%-kal (2/9) dobott. Tatum az 57 rájátszásbeli meccséből kilenc alkalommal dobott 30%-kal, vagy annál rosszabbul, és ebből hatszor a Bucks ellen.

Többé-kevésbé bejött Budenholzer változtatása

Két meccs alapján egyértelművé vált, hogy meg kell bontani a Bucks ultramagas szerkezetét, és Mike Budenholzer ennek megfelelően ki is vette Bobby Portist a kezdőből, és betette helyette Grayson Allent. Ha abból indulunk ki, hogy a Bucks megnyerte a meccset, akkor egyértelmű sikernek lehet elkönyvelni ezt a húzást, és valóban javult ettől a spacing, illetve feszesebb lett a védekezés, de út közben elvesztek Allen kinti dobásai, 0/3-mal hozta le a meccset, és vele a pályán -8-ban zárt a Bucks.

Pozitívum, hogy Brook Lopez is a párharcbéli legjobb meccsét tudta így lejátszani, több helye lett a gyűrű közelében, és onnan tudta is gyűjtögetni a pontokat, ha már triplával nem tudott próbálkozni egyáltalán. Ezzel együtt a padról beszálló Portis egyénileg a legrosszabb estéjén van túl, ugyanakkor lendületet tudott hozni a cseresorból, amikor beállt Lopez vagy Antetokounmpo helyére.

Eldörrent a Warriors-hajóágyúk sortüze

A Warriors támadójátéka brutális ütést vitt be a Grizzliesnek, nem csak a 142 pont a durva, hanem az is, ahogyan megdobták. Mezőnyből 60, a triplavonal mögül 50, a büntetővonalról 90% felett dobtak, erre eddig egyetlen csapat volt képes: 2001-ben a Philadelphia 76ers a Toronto Raptors elleni párharc ötödik mérkőzésén, ahol Allen Iverson 52 pontot szerzett. Összességében 63.1%-kal dobtak mezőnyből, ami a ligatörténet második legjobb mutatója.

Ha a True Shooting %-et nézzük, szintén minden idők másofdik legjobb teljesítményét tették le az asztalra: 76.1-es értéket raktak össze, ami alig marad a Los Angeles Clippers 78.1-es adatától, amit még a 2020-as playoffban hoztak a Mavericks elleni ötödik összecsapáson. 

Megérkeztek Klay Thompson dobásai, Steph Curry ráérzett a Grizzlies védekezésére?

A brutális csapatmutatót úgy hozta össze a GSW, hogy Steph Curry továbbra sem az igazi a félkörív mögül, ma is csak 2/8 hármast dobott be, ugyanakkor kifejezetten jól kezdte el támadni a gyűrűt, sokkal inkább kereste a kontaktot, ebből jött 14/14 büntető, ami mellett 6 gólpasszt is kiosztott egyetlen eladott labdával. Az ő életét nyilván megkönnyítette, hogy Dillon Brooks eltiltás miatt kihagyta a mai meccset, de érezhetően igyekeztek változtatni a játékán, ami jól sült el. 

A Splash Bros. másik tagja sem találta eddig a dobásait, 5/22-vel triplázott az első két meccsen, ma viszont 4/6 hármas jött tőle, bedobott egy extra egylábas hármast is. Thompsonnál mindig fontos, hogy jó helyzeteket alakítsanak ki számára, mert azokat közel tökéletesen oldja meg, most pedig ezt meg tudták csinálni a társak. 

A taktikai váltás és a kispad szállította a kiütéses győzelmet

Curry és Thompson feljavulása is fontos faktor volt a Warriors győzelmében, de bármilyen furcsa is leírni, igazán nem rajtuk múlt a mai győzelem, hanem Steve Kerren és a kispadon. Gary Payton II kidőlése miatt át kellett szervezni a kezdőötöst, mi is azzal számoltunk a második meccs után, hogy nem Jordan Poole, hanem Jonathan Kuminga vagy Otto Porter Jr. kerül be és egyikük szinte végig fent is lehet.

Így is történt, Kuminga minden idők legfiatalabb kezdőjátékosa lett az NBA rájátszásának történetében (hivatalosan csak az 1971-es playoff óta, de korábban ilyen fiatalon nem kerülhetett volna be senki az NBA-be, a szabályok tiltották). 18 perc alatt 18 pontot szórt, 20 éves kor alatt utoljára Carmelo Anthony ért el ennyit 2004-ben, tette mindezt 8/10-es mezőnymutatóval. Védekezésben azért nem volt az igazi, beütött 4 faultot, de ekkor jött Otto Porter Jr., aki 24 percet töltött a pályán, 13 pontot, 4 lepattanót, 3 gólpasszt, 2 blokkot és egy szerzett labdát jegyzett - vele egészen brutális, +30-as plusz-mínusz mutatót rakott össze a Warriors. 

A mérkőzés elején még kicsit kereste az ütőtávot a GSW, de amikor bejött Porter, illetve Jordan Poole (31 pont, 11/17 mezőnyből, +33), elkezdett felpörögni a hazai gárda, mellettük pedig Kevon Looney is jól szállt be. 13-23-nál lépett pályára Porter és Poole, 43-35-nél ültek le, ezt a bő 10 percet 30-12-re hozta le a Warriors. 

Az atletikus wingek erőltetésével egyébként több legyet is ütöttek egy csapásra. Egyrészt Jaren Jackson Jr. palánk közeli játékát limitálták: a Grizzlies magasembere 4/8 triplát dobott, közelebbről viszont 0/5-tel zárt. Most nem került faultgondokba, egyszerűen elvették az “értékeit”, 3 lepattanót szedett, nem akadt blokkja, védekezésben légüres térben mozgott. Másrészt elvették Brandon Clarke hasznát is: a Grizzlies szupercseréjével a pályán 17 perc alatt 24 pontot vert ellenfelére a Warriors, Clarke pedig 4 ponttal és 2 lepattanóval zárt, korábban ilyen számoknál nagyjából 3 játékpercnél szokott járni. 

Harmadrészt háromból harmadszor nyerték meg a lepattanózást az alapszakasz legjobban pattanózó csapata ellen, ráadásul 38-29-re, csak hét támadópattanót engedtek, nekik pedig csak azért volt 4, mert kis túlzással mindent bedobtak... Negyedrészt a mozgékonyabb játékkal kiválóan támadták a festéket, itt 62-44-re nyertek, és a jó betörésekből jöttek a jó kiosztások is, amiből Thompson mellett a Kuminga-Porter-Wiggins trió profitált: a wingek 7/11 hármast szórtak be, összességében pedig 20/27-es mezőnymutatóval dolgoztak. Ez a 7/11 és 20/27 az, ami igazán jól megmutatja, mennyire jól működött ma a Warriors támadójátéka.

Mit tehet a Grizzlies?

A Playoff-perceken túlmutató Ja Morant sérülésének kielemzése, ezt “meghagyjuk” a ligának (személyes vélemény: nem Poole nyúlkálása miatt sérült meg). Tételezzük fel, hogy Morantet összedrótozzák és kicsit limitáltabb szerepkörben (értsd: nem csinál olyan atletikus mutatványokat, amelyek után Derrick Rose szelleme kísért) pályára léphet, akkor sok mindent orvosolhat Taylor Jenkins csapata, mivel Dillon Brooks visszatérése sokat dobhat a periméter-védekezésben, akár a sztárok limitálásában, akár az ellenfél wingjeinek ellensúlyozásában. 

Amit viszont nem biztos, hogy megold, az a Jackson-Clarke duó limitálása. Már a második meccsen sem villogott a páros, de akkor még a győzelem feledtette ezeket a problémákat, most viszont valamit kezdeni kell velük, mert hiába beszélünk mozgékony magasemberekről, kezd kijönni, hogy ők elsősorban magasemberek, és csak másodsorban mozgékonyak. A Warriors eddig kisebb döccenőkkel, de tudja kezelni a lepattanózást, meg tudja oldani a festéken belüli védekezést és támadást is, ezek pedig olyan kulcsfaktorok, amelyek uralása nélkül a Grizzlies nyerhet meccseket, de párharcot egészen biztosan nem fog. 

Mostanra De’Anthony Melton is visszatért a Wolves elleni dobóformájához (1/8 tripla), neki sem ízlett az atletikusabb-magasabb Warriors, Tyus Jones 13 percet volt fent, de egyrészt mezőnykosár nélkül zárt, másrészt védekezésben nem volt faktor. A kispadról Kyle Anderson dicsérhető, elöl-hátul jól dolgozott, de leginkább azért, mert rá már nem jutott annyi figyelem. Összefoglalva, a Grizzlies kispadja ma csődöt mondott, és a tendenciák sem túl jók, Jones az egész (!) sorozatban jutott el eddig 7 pontig és 7 gólpasszig, Melton a nyitómeccs remeklése után egy 20 és egy 35%-os mezőnymutatót szenvedett össze, Clarke lepattanózását pedig már a második meccsen hatástalanította a GSW.

Abban bízhatnak, hogy ha Morant tud játszani, akkor valamelyest helyreáll a rotáció és a kezdőötös. A kezdőben fontos, hogy Desmond Bane ma 4/7 hármast vert be, a hátfájdalmai kezdenek múlni, ha tőle kiesik egy 5-6 triplás meccs, akkor máris sok helye lesz Brooksnak, Morantnek és Jacksonnak. 

Az tűnik logikusnak, hogy a center Tillman perceinek nagyrészét (vagy az egészet) Ziaire Williams és Melton kapja meg, válaszul a Warriors wingjeinek játékára. Taylor Jenkins ezzel tudná felpörgetni a periméter-védekezést, illetve a támadójátékot is: Jackson és Clarke is jobban érvényesülhetne a támadópattanóknál egy kellőképpen “átmozgatott” GSW-védelem ellen. 

Aztán persze ha Morant nem tudja vállalni a játékot, vagy hamar eldől, hogy nincs olyan állapotban a lába, hogy hatása legyen a 4. meccsre, jöhetnek a B-tervek. Többször esett szó róla, hogy az alapszakaszban 20-5-re végzett a Grizzlies, amikor Morant nem játszott, ami kétségkívül impresszív statisztika, de az alapszakasz-daráló azért nagyon más, mint egy playoff-párharc, ahol estéről estére ugyanazzal az ellenféllel megküzdened, aki már feltárta a mismatcheket, hiányosságokat. Ha Morant nem tud érdemben hozzászólni, akkor el kell kezdeni végletekben gondolkodni: vagy magasítani, vagy ultra small-ballra átállni - a gond nyilván az, hogy a magasítás öngyilkosságnak tűnik ilyen tüzérek mellett, az ultra small-ballban pedig első blikkre “kicsit” tapasztaltabbnak tűnik a GSW. 

A rájátszás idején további érdekességekért keressétek a Kezdő5.hu Twitter-oldalát is.