Profivilág az NBA előtt II.

A korai profilétről szóló előző részt ott fejeztük be, hogy a 30-40-es években már több profiliga is működött az Államokban – nézzük, hogyan is alakultak meg, hogyan versenyeztek egymással, mit hagytak az utókorra, majd hogyan tűntek el a süllyesztőben.

A szerencsétlen liga: ABL

Az 1920–as évek elején a kosárlabda második vonalbeli sportnak számított, mivel komoly bajnoksága nem volt, ennek hiányában pedig nem volt nagy tömegbázisa. Ezt az űrt akarta betölteni az American Basketball League, amelyet 1925-ben hozott létre az NFL elnöke, Joseph Carra csapatokat NFL-gárdák tulajdonosai mellett kisebb gyárak, cégek szponzorálták/tulajdonolták. Melléjük igyekeztek behozni a ligába a "nagy neveket”, a philadelphiai SPHAs-t és az Original Celticset. Utóbbi többször kilépett, majd belépett a ligába, elsősorban azért, mert időnként nem ítélték elég színvonalasnak a versengést, illetve jövedelmezőnek a szereplést.

Végül 1928 körül stabilizálódni látszott a bajnokság helyzete, sőt olyan, távolabbi gárdák is bekapcsolódtak a küzdelmekbe, mint a Chicago Bruins (amelynek tulajdonosa az NFL-legenda, a magyar származású George Halas volt!) és a Cleveland Rosenblums. Az 1929-es évben kirobbanó nagy gazdasági világválság azonban alapjaiban rengette meg az Egyesült Államokat, és az embereknek kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy kosárlabda-meccsekre járjanak – pláne fizessenek érte akkor, amikor több millióan éheztek. Sorra oszlottak fel a klubok, és az ABL 1931-1933 között nem is működött.

1933-ban tudtak csak újra bajnokságot kiírni, de nagyon alacsony volt a látogatottság, és az amerikai kosárlabda súlypontja az 1910-es évek után ismét az egyetemi bajnokságra helyeződött. A nyugodtabb egyetemi sportviszonyok tették lehetővé, hogy a kosárlabda a válság ellenére komoly fejlődésen ment keresztül, és immáron nem bemutató sportágként, hanem teljes jogúan kaphatott helyet az 1936-os berlini olimpián, ahol az USA Kanadát verte a döntőben.

Az olimpiai szereplés és a javuló életszínvonal lehetővé tette, hogy a 30-as évek második felében az ABL feltámadjon poraiból, azonban a világválság okozta sokkból már soha nem tért igazán magához és nem tudott ismét az első számú ligává válni. Az IAA-ből  NCAA-vé változó egyetemi sportszövetség mérte rá a kisebb csapást, amikor 1937-ben bevezette a máig használt March Madness formulát, a csapatok rangsor szerinti osztályozásával és a kieséses rendszerrel a média és a nézők számára sokkal nagyobb sportértékűvé téve az egyetemi bajnokságot. A második csapás a World Professional Basketball Tournament volt. A WPBT-t a Chicago Herald American újság szervezte, ahová különböző ligák és túracsapatok (Rens, Globetrotters) kaptak meghívást, hogy egy pár napos rendezvény keretében eldöntsék, melyikük az adott év legjobb alakulata. Egyértelmű volt, hogy ezzel az ABL jelentőségét is akarták csökkenteni, különösen azért, mert a WBPT igen közeli és jó kapcsolatot ápolt az NBL-lel – ez a liga volt a harmadik, egyben végzetes csapás az ABL-re.

Az ABL végül 1955-ben, teljesen jelentéktelen bajnokságként múlt ki, azonban hagyatéka úgy is jelentős, hogy mindössze első négy évében volt meghatározó: átvették az Original Celticstől az állandó szerződéses rendszert, így a játékosok nem jöhettek-mehettek. Az egyetemi bajnokságból átvették a kétszerindulás teljes tiltását. Sok szabályt itt alkalmaztak először: a palánk kötelező használatát, a három másodpercet és a kipontozódást. Az ABL-ben osztották először a csapatokat Keleti és Nyugati Főcsoportra. Egyetlen csapatuk, az első Baltimore Bullets még az NBA-ben is tényező volt 1954-es megszűnéséig.

Majdnem sikerült: NBL

Ahogy fentebb is írtuk, az ABL csapatai jellemzően kisebb vagyonnal rendelkező, illetve NFL-tulajdonosok kezében voltak, akiknek vagy nem volt pénzük a nagyobb fejlesztésekre, vagy a válság miatt a kosárlabda-csapattól szabadultak meg először. Az 1937-ben elinduló National Basketball League okult elődje hibáiból, és tőkeerős tulajdonosokat keresett, amelyeket a Nagy Tavak vidékének gyártulajdonosaiban találtak meg. Ennek köszönhetően egy gazdaságilag nagyon stabil, ugyanakkor látogatottságban korlátozott liga jött létre, amely kezdetben nem is nagyon akart terjeszkedni a Chicago-Detroit-Cleveland ipari háromszögön kívülre. A legjobb játékosokat azonban sorra el tudták csábítani, így ennek ellenére is a legerősebb bajnokságnak számítottak Amerikában, és szinte kivétel nélkül valamelyik csapatuk nyerte a WBPT-t.

Az NBL 1939-től erősödött meg igazán, mert a csapatok sorra megváltoztatták a nevüket, és felvették a tulajdonosok/szponzorok gyárainak nevét: Akronban, LeBron James későbbi szülővárosában például valóságos gumiháború dúlt a Goodyear és a Firestone csapatai között. 1941-re úgy tűnt, hogy az NBL lassan kiszorítja az ABL-t a keleti partról, miután Fred Zollner, egy dugattyúgyár tulajdonosa komolyan a liga hóna alá nyúlt: létrehozta a Fort Wayne Zollner Pistonst (a Detroit Pistons jogelődjét), és nagyobb összeggel támogatta a terjeszkedést. A siker azonban alig pár hónapig tartott, mivel 1941 decemberében a Pearl Harbor elleni támadást követően az Egyesült Államok hadba lépett, így a versenysportot ismét háttérbe szorította a háború.

Az NBL-nek így nem sikerült az áttörés és a keleti part meghódítása, mivel a háború miatt alaposan megcsappant a nézettség - azonban a korábbi szintet gond nélkül tartotta a liga, hiszen a háború miatt a (hadi)gépgyártás virágzott, így jutott pénz bőven a csapatokra. A háború után sem erőltették a terjeszkedést, így a New Yorkban 1946-ban megalakuló BAA (Basketball Association of America) kihasználta, hogy az NBL nem foglalkozik kelettel, az ABL már nem tud megerősödni – és létrehozta a keleti csapatokat tömörítő ligátA BAA tulajdonosai, vezetői az NHL-ből érkeztek, így anyagilag stabilak voltak a klubok, a nézettség többszöröse volt az NBL-nek, és a hokiban már bevált szerkezeti és üzleti modellt alkalmazták. A "kiscsapatok ligája" egy ideig még küzdött, ám amikor Fred Zollner 1948-ban eldöntötte, hogy a Pistonst átviszi a nagyobb lehetőségekkel bíró BAA-be, nem nagyon volt apelláta – 1949-ben egyesült a BAA és a maradék NBL: létrejött az NBA.

Az NBL hagyatéka

Az NBL-ről nem túl közismert, hogy az első komolyabb profiliga volt Amerikában, ahol színesbőrű játékosok (sőt 1948-49-ben a Dayton Rens révén csapat!) szerepelhettek. Az NBA első szupersztárja is innen érkezett, hiszen George Mikan 1947-ben és 1948-ban is bajnoki címig vezette csapatát az NBL-ben.

Öt, jelenleg is működő NBA-csapat ebből a ligából indult. A Detroit Pistonsról már volt szó, a másik négy a Minneapolis (ma Los Angeles) Lakers, Rochester Royals (ma Sacramento Kings), a Tri-Cities Blackhawks (ma Atlanta Hawks) és Syracuse Nationals (ma Philadelphia 76ers). Ugyanakkor az NBL már terjeszkedett Nyugat felé (volt Denver Nuggets nevű csapatuk), illetve Indianapolisban is ők rakták le a profi kosárlabda alapjait.

Az NBL megszűnésének legnagyobb vesztese az Oshkosh All-Stars volt.1937 és 1949 között végig tagja volt a ligának, sőt 1938 és 1942 között sorozatban ötször játszott nagydöntőt, kétszer bajnok volt, és 1942-ben a WBPT-t is megnyerte. 

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus