Szabadügynökök korlátozás nélkül I.

Már látjuk a lockout végét, ezért kétrészes mini-sorozatunkban áttekintjük, mely játékosokra csaphat le kedvenc csapatunk, amint feloldják a zárat. Először a centereket és erőcsatárokat vesszük sorra.

Centerek

1. Tyson Chandler – a címvédő kezdőcentere, védekezőspecialistája. Válogathat majd az ajánlatok közül, de nagy valószínűséggel Dallasban marad. Érdekes, hogy egy éve valahol még Erick Dampier környékén kolbászolt volna a listában, azóta elég nagyot fordult vele a világ.

2. Nene Hilario – neve összeforrt a Denverrel, de most mégis az az érzésünk, hogy ez a hosszú kapcsolat a végéhez közeledik. A mai centerhiányos környezetben kincset ér egy ilyen palánk alatti harcos, aki ráadásul majdnem dupla-duplát (17.1 pont, 9 lepattanó) átlagolt az előző évadban.

3. Samuel Dalembert – idén csapata (Kings) és ő is azt várta, hogy véget érjen a közösködés, ez meg is látszott a teljesítményén. Ettől függetlenül nem felejtett el védekezni, nem igényel sok labdát és még mindig csak 30 éves.

4. Joel Przybilla – a megbízható középjátékos prototípusa, nem egy palánkszaggató, de zokszó nélkül elvégez bármit, amivel edzője megbízza. Kezdőként vagy csereként, neki édesmindegy. Új csapata elmúlt két évben elszenvedett sérülései miatt most áron alul juthat hozzá.

5. Jason Collins – az egykori NCAA-legenda profikarrierje már többször is a wc-kagylóban várta, hogy lehúzzák - de valahogy mindig akadt valahol igény a kissé lassú, nagydarab centerre. Idén az Atlantában Dwight Howard ellen is elfogadhatóan használta ki testi adottságait (a ’védekezés’ talán túl erős kifejezés lenne), így méltán számíthatunk rá, hogy még pár évig élvezhetjük jelenlétét az NBA-ben.

6. Jeff Foster – karrierje során csak a Pacerst erősítette, 12 év alatt 47 millió dollárt keresett – valószínű, hogy többet nem kap majd az Indianától. A 34 éves, rutinos róka remek kiegészítő lehet egy bajnokesélyesnél. Csak zárójelben jegyezzük meg: Foster San Antonio-ban nőtt ilyen szép nagyra…

7. Jamaal Magloire – szinte hihetetlen, de az idén a Heatben játszogató center 2004-ben még 19 pontot szerzett az All-Star Gála főmeccsén. Azóta lassan, de biztosan kopik ki a ligából, de 10-15 percekre még használható. Valószínűleg marad Floridában.

8. Kurt Thomas – az elmúlt 15 év talán legalulértékeltebb palánk alatti védője az előző szezonban a Bullst segítette, sajnos a playoffban sérülése miatt kevés szerep jutott számára. Pedig az október a 39. évét betöltő Thomasban még érzünk annyi kraftot, hogy még egyszer rámenjen a gyűrűre.

9. Erick Dampier – Dömper egészen hihetően alakította idén a Heatben a rutinos centert, persze a nehéz pillanatokban azért kilógott a lóláb – edzőpartnernek viszont továbbra is kiváló. Csak pályára ne küldjék…

10. Theo Ratliff – Andrew Bynumot egészen jól megtanította blokkolni, egyszer-kétszer még be is szállt bajnokikon. Ez lett a veszte, megsérült, viszont az egykori blokkolókirály tapasztalata még mindig aranyat ér. Kérdés, hogy ezt játékosként vagy segédedzőként kamatoztatja-e a továbbiakban.

+1. Eddy Curry – 2010-11-ben folyamatosan flörtölt a Heattel, de Pat Riley nem olyan hülye, mint egyes GM-ek: nem fizetett neki azért, hogy Heat-mezben fogyókúrázzon. Nyáron viszont Curry óriási munkát végzett. A hírek szerint a korábbi Knicks-húspogácsából egy mozgékony, még mindig csak 29 éves, jókezű center lett – pont olyan, amilyenre a Miaminak szüksége van.


Erőcsatárok

1. Carl Landry – az ideális magasember-csere, hosszú évek óta bizonyítja, hogy a padról beszállva folyamatosan képes extrára. Nem valószínű, hogy marad a Hornetsnél, hiszen ’mindössze’ 18-20 alakulatban lenne bérelt helye – köztük bajnokesélyeseknél is. A mostani Hornets pedig messze nem az.

2. David West – nagyot bukhat a New Orleans, hiszen Landry mellett West is távozóban van (ha ehhez hozzávesszük, hogy Chris Paul 2012-ben szabadon mehet, máris érthető, miért nem kelt még el mindig a franchise). West térdszalagszakadást szedett össze az alapszakasz vége felé, szóval neki a legjobbkor jött a lockout. Nagyszerű kézzel megáldott, harcos mentalitású, mozgékony erőcsatár, aki bár kicsit alulméretezett, válogathat majd az ajánlatokból.

3. Kris Kardashian Humphries – új stadion ide, milliárdos tulaj oda, kérdéses, hogy marad-e a Netsben a kiválóan lepattanózó és jól védekező Humphries, hiszen a nyugati parton számtalan csapatban elférne, és közel lenne Hollywoodhoz is. A Lakersben például lenne hátszele, hiszen volt sógora nem más, mint Lamar Odom.

4. Reggie Evans – bár sérüléssel is bajlódott a 2010-11-es szezonban, egészen durva lepattanó-statisztikákat hozott a Raptors színeiben. Effajta erőgépre minden csapatnál szükség van, bár 5 milliót valószínűleg nem fog kapni, mint utolsó Raptors-os évében.

5. Chuck Hayes – a kétméteres ember, aki szívatja a centereket. Hayes igazi védőzsenivé nőtte ki magát Houstonban, és nem lenne meglepő, ha több pénzért máshová távozna – bár őmaga kijelentette, hogy ha egy mód van rá, nem szeretne távozni. A kérdést tovább bonyolítja, hogy a Rocketsnál új edző van Kevin McHale személyében, aki személyesen nem ismeri Hayest.

6. Glen Davis – jó eséllyel marad Bostonban, mivel utolsó fél évében nem volt a topon semmilyen szempontból, így kevésbé lehet csábító a többi csapatnak. Ráadásul zöld vér folyik az ereiben.

7. Troy Murphy – a Boston karrierje jelenlegi állapotában közel van az ideálishoz, nem valószínű, hogy váltani fog. Nagy szerződést már sehol nem kaphat, viszont a Celtics színeiben van esélye a bajnoki gyűrűre.

8. Craig Smith – a Clippers hegyomlás-szerű, mégis posztjához képest alacsony erőcsatára számára a Blake Griffin mögötti padon üldögélés valószínűleg nem nagy perspektíva, hiszen ennyi pénzért ennyit egy bajnokesélyesnél is csücsülhet. Egy valami szól a Clips mellett: Smith Los Angeles-i srác.

9. Leon Powe – a roppant tehetséges, de iszonyatosan sérülékeny Powe kiválóan tért vissza az NBA vérkeringésébe a Memphisnél. Nem lehet tudni, mik a tervei, mindenesetre sajnálnánk, ha eltűnne a süllyesztőben – erre azonban jó esélye van ennyi (térd)sérülés mellett, hiszen komoly rizikófaktor a szerződtetése.

10. Juwan Howard – a néhai Bullets-sztár számára öreg napjaira már csak a gyűrű hajszolása maradt. Hogy ez a Miamiban vagy máshol folytatódik, már nem rajta múlik. Eljárt felette az idő.

+1. Kenyon Martin: ha nem szerződött volna le Kínába, most top3-ban lehetne a listán. Nagy kérdés, mi lesz vele, ha hirtelen elindul a szezon, hiszen elméletileg nem léphet ki a kontraktusából. Gyakorlatilag azonban mindenhol van kiskapu, hiszen Earl Clark azért távozhatott kínai csapatától, mert barátnője veszélyeztetett terhes. K-Mart utódokkal kapcsolatos terveiről egyelőre nincs információnk…


Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus