Szezonfelező Díjkiosztó 2016/17

Év Edzője (COY)

1. Mike D'Antoni (Houston Rockets)

A tavalyi bukdácsolás után idén hasít a Houston - egyrészt ezért kapja meg nálunk a díjat, másrészt azért, mert 31-11-gyel nyugat és a liga harmadik helyén áll a Rockets, mindössze egy meccsel a San Antonio mögött, fél meccsel viszont a Cleveland előtt, harmadrészt pedig azért, mert borzasztóan hatékonyak támadásban (3.) úgy, hogy Patrick Beverley felépülése óta a védekezéssel sincs akkora gondjuk (most 18., de a korábbi 24-25. hely után ez is komoly előrelépés). Ha maradnak nyugat harmadikok nagyjából hasonló mutatóval (73.8%), esély sincs rá szerintem, hogy bárki más kapja a díjat, bármit csinálnak akár az előttük állók, akár a mögöttük lévők.

2. Steve Kerr (Golden State Warriors)

Kerr valószínűleg idén is fog kapni bőven szavazatot - na nem a támadójáték összerakásáért, az egy Harrison Barnes, Andrew Bogut - Kevin Durant csere után azért menne többeknek is, hanem azért, mert már megint 3 meccsel vezetik a ligát az egész mezőny előtt (34-6), illetve védekezésben a második a gárda (104.1 kapott pont 100 támadásonként), miközben másról sem szólt a nyár, mint arról, hogy "hajajj, mi lesz velük védekezésben". Továbbra is van támadható pontjuk és ez valószínűleg meg is lesz (a pattanózás), de összességében nézve ennél komolyabb munkát nem nagyon tehet le az asztalra Kerr.

3. Quin Snyder (Utah Jazz)

A "középmezőnyből" ezúttal a Jazz trénerére esett a választás, mivel a Utah úgy áll 26-16-tal, hogy kis túlzással eddig egyetlen mérkőzésen sem tudtak kiállni teljes fegyverzettel, George Hill összesen 18 mérkőzést bírt, de Derrick Favorsnek is folyamatosan problémái voltak a térdével. A Jazz ettől függetlenül tükörsima PO-os ebben az évben, végre beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, emellett Rudy Gobert-re építve Snyder összerakta a liga legjobb védekezését (104.0 kapott pont száz támadásonként), ezzel érdemelte ki ezt a pozíciót nálunk. 

Említésre méltók: Jason Kidd (Milwaukee Bucks), Brad Stevens (Boston Celtics), Billy Donovan (Oklahoma City Thunder), Gregg Popovich (San Antonio Spurs), David Fizdale (Memphis Grizzlies)

 

Év Vezetője (Executive of the Year)

1. Bob Myers (Golden State Warriors)

Általában több évet néznek ennél a szavazásnál, annál sokkal jobban pedig nem nagyon lehet építeni a csapatot, ahogy Myers tette a draftokkal, a cserékkel, a hosszabbításokkal, amik mind ahhoz vezettek, hogy idén nyáron esélye volt összerakni egy korábban ritkán (soha?) nem látott négyest. Durant igazolásával és az előtte való munkával szerintem továbbra is ő a legesélyesebb a díjra, ráadásul várhatóan idén is a Warriors nyeri az alapszakaszt, és még az is elképzelhető, hogy utcahosszal. Tavaly úgy nyert a Spurs elnöke, RC Buford, hogy igazából LMA megszerzésén kívül nem vitt véghez akkora dolgokat, ez Durant leigazolásának fényében elég erősen előrevetíti Myers győzelmét.

2. Daryl Morey (Houston Rockets)

Ha nem többéves lenne a díj, akkor szinte biztosan ő kapná meg, és abban biztos vagyok, hogy D'Antoni vagy/és ő díjazott lesz - nagyon könnyen elképzelhető, hogy mindketten besöprik a nekik járó trófeákat. Korábban voltak erősen megkérdőjelezhető döntései, de tavaly nyári húzásai mind kivétel nélkül bejöttek, a nyár legjobb ár-érték arányú szerződtetése is a nevéhez fűződik (Eric Gordon). Amellett, hogy nagyon látványos a Rockets előrelépése, az is mellette szólhat Myersszel szemben, hogy utóbbi 2015-ben megnyerte már a díjat - igaz, az előbb említett Buford is nyert 2014-ben és 2016-ban.

3. David Griffin (Cleveland Cavaliers)

Többéves díj és Griffin eléggé alulértékelt munkát végez - bár az nyílt titok, hogy ha LeBron James mond valamit, annak meg is kell történnie záros határidőn belül, de Griffin mesterien cserélt az elmúlt években, gyakorlatilag nem volt olyan lépése, amiben lehúzták volna, sőt, olyan sem nagyon, amiben ő ne húzta volna le a másik gárdát. Irányítót ugyan nem igazoltak, playmakert még mindig keresnek, de a liga egyik legjobb shooterét, Kyle Korvert gyakorlatilag három rúd gömbrágóért (egy első kör legvégére szóló pick), illetve a nyáron szerződtetett Mike Dunleavy-ért tudta megszerezni. Nem hiszem, hogy ez lesz az az év, mikor megjutalmazzák egy díjjal, függetlenül attól, hogy parádésan végzi a munkáját egy nem éppen egyszerű munkakörnyezetben.

Említésre méltók: Mike Budenholzer (Atlanta Hawks), John Hammond (Milwaukee Bucks), Dennis Lindsey (Utah Jazz)

 

Év Újonca (ROY)

1. Joel Embiid (Philadelphia Sixers)

Ezen a díjon nincs miről beszélgetni, ha holnap befejezi Embiid a szezont, akkor is ő nyeri. 19.6 pontot átlagol 57.5%-os TS-sel, emellett 7.6 pattanója és 2.3 blokkja van, megközelítőleg nincsenek ilyen számai senkinek. Nyolc meccse van zsinórban, amin 20 pontot dobott úgy, hogy 30 percnél kevesebbet játszott - sorozatban 7 ilyen meccsre sem volt képes senki 1951/52 óta, és nem csak az újoncok, hanem a liga összes játékosát is figyelembe véve.

2. Malcolm Brogdon (Milwaukee Bucks)

A Bucks dobóhátvédje elég jól kihasználja, hogy Khris Middleton sérült, Tony Snell pedig Tony Snell, így egész komoly szerepe van a Bucksnál, a csapat pedig jól is teljesít, ezért kapta Embiid mögött a második helyet. 9.2 pontja nem olyan nagy szám, viszont legalább kiváló százalékkal dob (42.5% tripla, 55.9% TS), nem használ el sok labdát, védekezésben is odateszi magát (nem jó még, de egyáltalán nem emberhátrány), így Antetokounmpóék mellé tökéletes fit - volt már egy tripla-duplája is, ami az idei újoncok teljesítményét nézve erősen kiemelendő.

3. Dario Saric (Philadelphia Sixers)

Saric úgy tud harmadik lenni nálunk ezen a listán, hogy 9.6 pontját csak 49%-os TS-sel hozza, van viszont mellé 5.6 pattanója meccsenként, és sokoldalúan segíti az egyre inkább feltámadó Sixerst. Ahogyan azt a negyedéves cikkben is írtuk, elég erős kritika az idei újoncokra nézve az ő (és Brogdon) Top3-a, de vagy nem kapnak lehetőséget az elsőéves játékosok, vagy egyszerűen nem élnek vele, eddig gyakorlatilag kivétel nélkül gyengén, pozitív befolyás nélkül játszanak.

 

Év Hatodik Embere (6th man)

1. Eric Gordon (Houston Rockets)

Egyrészt a díj nagyjából leegyszerűsödött arra az utóbbi években, hogy a legtöbb pontot átlagoló cserejátékos kapta, másrészt a Rockets és Gordon annyira a reflektorfényben vannak most, hogy még ha le is lenne maradva, akkor is őt tartanánk a legnagyobb favoritnak. 17.7 pontot átlagol 40.9%-os triplával és 58.8%-os TS-sel - James Harden mellett azért egyszerűbb az élete, de a leghatékonyabb is az ilyen mennyiséget termelő kispadosok közül. Ha ezt a szintet tartja, a Rockets pedig továbbra is a liga legelejében lesz, a többiek valószínűleg nem tudják annyival megelőzni a pontokban, hogy veszélyben legyen ez a díja.

2. Lou Williams (Los Angeles Lakers)

Williams a második a cserék "pontlistáján" 17.5 ponttal, amihez még mindig 58.2%-os TS párosul, hiába romlott hatékonysága az utóbbi hetekben, bő egy hónapban. Ez még mindig pazar termés Lou Willtől, de a Lakers olyan pocsék sorozatban van, hogy ha nem állítják meg a zuhanást és kezdenek el legalább a PO-ért kaparni, akkor szerintünk nemhogy Gordon ellen nem lesz esélye, de még bőven megelőzheti Wilson Chandler (vagy éppen Vucevic, Randolph vagy Kanter) is, aki a Denverrel megcélozta a nyugati 8. pozíciót.

3. Wilson Chandler (Denver Nuggets)

Az előbb említett Chandler 16.4 pontot hoz a coloradóiak konyhájára találkozónként, ráadásul neki van 6.9 pattanója is ehhez átlagban - ő nemcsak a pontszerzésből veszi ki a részét, a játék más területein is odateszi magát, ami mondjuk Williamsre vagy Gordonra nem feltétlenül igaz idén (sem). Azt is hozzá kell tenni, hogy csak 53.4%-os TS-e van, ez csökkenti az esélyeit a trófeára, mert ez messze sokkal gyengébb, mint a másik két érintetté, de Jamal Crawford is nyert ilyen hatékonysággal ilyen díjat, ez nem feltétlenül mérvadó ebben az esetben.

Említésre méltók: Nik Vucevic (Orlando Magic), Tyler Johnson (Miami Heat), Enes Kanter (Oklahoma City Thunder), Zach Randolph (Memphis Grizzlies), Jordan Clarkson (Los Angeles Lakers)

 

Legtöbbet Fejlődött Játékos (MIP)

1. Giannis Antetokounmpo (Milwaukee Bucks)

Továbbjavította pontátlagát (23.2, +6.3), pattanóátlagát (8.8, +1.1), és ugyanúgy igaz, hogy fejlődött gólpasszokban (5.6, +1.3), illetve rengeteget labdaszerzésekben (1.8, +0.6) és blokkokban is (2.0, +0.6). Óriási a különbség az idei játéka és a tavalyi között még akkor is, ha az előző szezon második felében már bontogatta szárnyait. Hatékonysága úgy javult több kategóriát (61.1% TS, +4.5%), hogy jóval nagyobb rajta a teher, jóval többet vállal, és a tripla továbbra sem a barátja. A számok is mellette szólnak és az is, hogy rengeteget szólnak róla a hírek - ha nem sokat gyengül a következő félévben, ez is egy eldőlt díjnak látszik.

2. Harrison Barnes (Dallas Mavericks)

Barnes javult a legtöbbet, ha a pontokat nézzük (20.8, +9.1), ráadásul a hatékonysága sem omlott össze (54.8% TS, -1.1%) annak ellenére sem, hogy 4-5. opcióból első lett Dallasban. A nagy baja az, hogy a Mavs gyakorlatilag lekerült az NBA térképéről ebben a szezonban, ha ilyen díjakról beszélünk. Hiába lett sokkal nagyobb szerepe és jobb statjai, szerintünk gyakorlatilag esélye nincs Antetokounmpóval szemben jelen állás szerint, hiába szólt ez a díj korábban a nagy berobbanókról, ami idén talán rá igaz a leginkább.

3. Zach LaVine (Minnesota Timberwolves)

LaVine-ról már a negyedéves cikkben is írtunk, és már több mint hat pontot nőtt az átlaga tavalyhoz képest (20.4, +6.4), ráadásul Barnesszal ellentétben neki a hatékonysága is több szintet lépett feljebb (59% TS, +4.2%). Most úgy tűnik, hogy amiről tavaly még csak feltételes módban lehetett beszélni, az kezd megvalósulni vele kapcsolatban: Karl-Anthony Towns és Andrew Wiggins mellett lehet egy legit harmadik számú opció és egy 20 pontos scorer.

Említésre méltók: Russell Westbrook (Oklahoma City Thunder), Sean Kilpatrick (Brooklyn Nets), Tim Hardaway Jr. (Atlanta Hawks), *George Hill (Utah Jazz), Avery Bradley (Boston Celtics)

 

Év Védője (DPOY)

1. Rudy Gobert (Utah Jazz)

Ezen nincs nagyon mit magyarázni, mivel a Jazz vezeti a ligát védekezési hatékonyságban (104.0), Gobert pedig a Defesive Real Plus Minusban az első a teljes mezőnyt tekintve (+4.97). Egyébként 12.4 pattanója és 2.5 blokkja is van, eléggé előtérben is van a Jazz, úgyhogy ez a díj jelenleg neki áll, de a Warriors rendesen összekapta a védekezését, év végén még óriási csata lehet ebből közte és Green között.

2. Draymond Green (Golden State Warriors)

Ha nem Gobert, akkor a már kétszer is második Draymond Green lehet a befutó, miután +4.04-es DRPM mutatóval a liga negyedik legjobbja, a Warriors pedig a második leghatékonyabb védekezőcsapat már (104.1). Ez könnyen lehet, hogy az év végére úgy változik, hogy a Golden State lesz az első, efelé haladunk legalábbis, akkor pedig nehéz lesz Greentől elvenni idén a díjat, miután most nincs Kawhi Leonard szinten favorit előtte. Green egyébként elképesztő munkát végez hátul, a liga egyik legjobb besegítővédője továbbra is, 1.2 blokkja mellett pedig van 2.1 szerzett labdája is meccsenként.

3. Giannis Antetokounmpo (Milwaukee Bucks)

Giannis még mindig itt van listánkon, bár a Bucks már csak 15. a védekezési hatékonyság alapján (107.7). A görög továbbra is öt poszton védekezik, és bár becsúszott 2 alá a szerzett labda átlaga (1.8), ehhez még mindig hozzájön 2.0 blokk, meghatározott poszt nélkül 8.8 pattanó, valamint a liga 8. legjobb DRPM mutatója (+3.11). Ha a Bucks kicsit összébb rántja a védekezését és Top10 lesz végül (0.7 pontra vannak ettől 100 támadásra vetítve), akkor maradhat itt, Green és Gobert megelőzése a jelen állapotok és a szezon eddigi menete alapján nem reális.

Említésre méltók: Kawhi Leonard (San Antonio Spurs), Chris Paul (Los Angeles Clippers), Andrew Bogut (Dallas Mavericks), Anthony Davis (New Orleans Pelicans), Thabo Sefolosha (Atlanta Hawks)

 

Legértékesebb Játékos (MVP)

1. James Harden (Houston Rockets)

Tripla-dupla átlag ide vagy oda, nálunk továbbra is Harden az első. Egyrészt azért, mert a Houston már liga Top3 csapat, az Oklahoma pedig még mindig nyugat 6-7. helyén küzd. Másrészt Harden összesen 2.2 ponttal szerez kevesebbet Westbrooknál (28.6 - 30.8), viszont ennek ellenére is szakadéknyi a különbség pontszerzésben közöttük a Houston vezére javára, ha a hatékonyságot is nézzük (61.2% TS - 54.1% TS). A társak kiszolgálásában nagyjából hasonlóak, mert Harden ligaelső 11.7 gólpasszára 5.8 eladott labda jut, Westbrook 10.5 asszisztjára pedig 5.4 eladott labda. A Thunder sztárja 2.5 pattanóval többet szerez (8.2 - 10.7), de ez nálunk nem ellensúlyozza azt, hogy Harden mennyivel hatékonyabb elöl, a védekezését pedig egyik sem teszi ki az ablakba.

2. Russell Westbrook (Oklahoma City Thunder)

Hardennél kifejtettük, miért ő a második, de most elég nagy szakadék mutatkozik az első kettő és a többiek között. Westbrook azzal nyerhet, ha a média rá akar ülni a tripla-duplákra, mert egyébként a Rockets sokkal jobban áll (és várhatóan jobban is fog), Harden pedig a 2.5 pattanónyi különbséget leszámítva ugyanazt, sőt, még jobbat is hoz Westbrooknál.

3. Chris Paul (Los Angeles Clippers)

Chris Paul lett a harmadik ezen a listán, ahova egyébként szerintünk Isaiah Thomas és Kyle Lowry férhet még fel esetleg a dobogóra, Kevin Durant és LeBron James előtt. Thomas iszonyatos negyedik negyedeket produkál, jók a számai is (28.2 pont, 6.2 gólpassz, 61.3% TS), és talán leginkább rá igaz az, hogy a Bostonból egyetlen sztárként emelkedik ki, ami javíthatja az esélyeit (csapata keleti harmadik), viszont egész pocsék védő, még Hardenékhez képest is. Lowry kategóriákkal jobb hátul és a kevésbé jó boxscore-számai (22.4 pont, 7.2 gólpassz, 64.2% TS) ellenére elöl is hozza ugyanazt az impactet, amit Thomas, de DeRozan ronthatja az esélyeit, és Paul esetében is Blake Griffin a legnagyobb visszahúzó erő, pedig egyértelműen az irányító a Clippers motorja - amint kiesett, össze is zuhant a csapat.

"Csak" 17.7 pontot és 9.8 gólpasszt átlagol, amire hajlamos lenne legyinteni az ember, de 2.3 szerzett labdával ligaelső, van 5.4 pattanója is, 60.9%-os TS-e pedig egészen pazar. Mindemellett vezeti a ligát Real Plus Minusban, méghozzá elég nagy különbséggel (+9.5, a második Jimmy Butler +7.17), védekezésben pedig szintén kategória a differencia közte és a többi irányító között például (+3.51), de az összes játékost figyelembe véve is ötödik, ami borzasztóan jó helyezés egy irányítótól. 

Említésre méltók: Isaiah Thomas (Boston Celtics), LeBron James (Cleveland Cavaliers), Kyle Lowry (Toronto Raptors), Kevin Durant (Golden State Warriors)

 

All-NBA csapatok (2 hátvéd, 2 forward, 1 center)

Russell Westbrook - James Harden - Kevin Durant - LeBron James - DeMarcus Cousins

Chris Paul - Kyle Lowry - Giannis Antetokounmpo - Jimmy Butler - Rudy Gobert

Steph Curry - Isaiah Thomas - Kawhi Leonard - Anthony Davis -  Hassan Whiteside
 

All-Defensive csapatok

Chris Paul - Giannis Antetokounmpo - Thabo Sefolosha - Draymond Green - Rudy Gobert

Patrick Beverley - Tony Allen - Andre Roberson - Paul Millsap - Andrew Bogut