Tehetséges Nuggets, de van-e vezérük?

A szezonfelvezetők korábbi részei:
Atlantic: Sixers, Celtics, Knicks, Raptors, Nets
Pacific: Lakers, Warriors, Clippers, Kings, Suns
Central: Pistons, Pacers, Cavaliers, Bulls, Bucks
Northwest: Timberwolves, TrailBlazers

A Nuggets off-szezonját ezen a linken átnézhetitek újra. Azóta elköszöntek Kostas Papanikolaou-tól és Joey Dorsey-tól, így a Ty Lawson-cseréből már csak Nick Johnson maradt az együttesnél. Megegyeztek Darrell Arthurral, nemrég pedig Mike Millerrel is, mindketten garantált szerződéssel vannak a csapatnál. Három nem garantált kontraktust is kiosztottak - az egyiket Erick Greennek, a másikat Oleksiy Pecherovnak, a harmadikat pedig Matt Janningnek, de 15 garantált szerződése rajtuk kívül is van a coloradóiaknak.

Jelenlegi keret:
Mudiay - Foye - Gallinari - Faried - Nurkic
Nelson - Harris - Chandler - Hickson - Jokics
Green (nem garantált) - Barton - Miller - Arthur - Lauvergne
Johnson - Janning (ng) - Pecherov (ng)

A Nuggets a nyáron jelentősen átalakult az edzőcserének és Ty Lawson elpasszolásának köszönhetően - nem feltétlenül lesznek ettől most erősebbek, de nyugodtabb, tisztább környezetben kezdhetnek el dolgozni, ami hosszútávon egészen biztosan sokkal jobb, mintha mondjuk Lawson tovább rontaná a levegőt. Michael Malone-t kiváló trénernek tartom, Sacramentóban ő kezdte csapattá formálni azt a szemétdombot, ami az évek során kialakult, megtalálta a hangot DeMarcus Cousinsszal is, a jó védekezés mellett pedig kulturált támadójátékot pakolt össze - ha ennyit hoz a Nuggetsnél is, abszolút teljesíteni fogja a vezetőség elvárásait, nála nem sok jobb opciót tudtam volna elképzelni ennek a fiatal csapatnak az élére.

Az alapvető kérdés a Nuggets-cel kapcsolatban az, ami Carmelo Anthony elcserélése óta mindig: van-e franchise player szintű játékosuk, aki köré elkezdhetnek építkezni? Szerintem három emberre fognak támaszkodni: Danilo Gallinarira, Emmanuel Mudiayra és talán Jusuf Nurkicra. Az olasznál nem először próbálkoznak meg azzal, hogy első számú ember legyen, és bár eddig nem nagyon jött be ez, ráadásul Gallinari az utolsó két évben nagyon sokat volt sérült, az előző idény végén és az Eb-n nagyon biztatóan mozgott, megérdemli az újabb esélyt. Mudiay elöl inkább elcserélték Lawsont, csakhogy semmit ne tanulhasson el a mentalitásából, hosszú idő óta a legelőkelőbb helyen húzott újonca volt a franchise-nak, Nurkic pedig tavaly bemutatta, hogy az igazi európai, dörzsölt kosaras, aki nem nagyon ijed meg senkitől sem.

Az első számú labdásnak szerintem muszáj Mudiay-nak lennie, amíg nem tanul meg dobni, mert egyelőre labda nélkül, például catch-and-shoot helyzetekben használhatatlannak tűnik, akkor pedig hiába elit atléta és hiába szolgálja ki jól a társakat, könnyen emberhátrány is lehet támadásban. Gallinari annyiból mindenképpen ideális partner mellé, hogy az olasz viszont 2. opcióként is eredményes tud lenni, csak bizonyos helyzetekben kezd el "egymaga" játszani, így szerintem könnyen illeszkedik a játéka szinte bárki mellé - és szerintem alapvetően második opcióként hatékonyabb is. Nurkic és Mudiay labdaelosztása már édekesebb, szerintem túl sok post up szituációt nem fognak összehozni ők ketten, viszont az elzárás-leválást erőltethetik - ha össze tud szokni Mudiay a bosnyák centerrel, akkor elég jó playmaker ahhoz, hogy meg tudja passzolni Nurkicot.

Ez az a váz, ami köré szerintem elkezdhetnek építkezni - vállalhatónak tűnik a szerepek elosztása, a kérdés az, egyénileg lesznek-e elég jó játékosok a főszereplők -, és úgy tűnik, hogy legalábbis egészen jó a kiegészítő személyzet is, ha a hosszútávú célokat vizsgáljuk. Jameer Nelson tökéletes mentor lehet Mudiay számára, és a hírek szerint már jó barátságban is vannak - Nelson is elfogadta a szerepét, a kongói származású egyes pedig kész tanulni, ezt már többen is lenyilatkozták a csapatból, hogy nagyon kedvelik is emiatt. Mike Miller szintén ilyen szempontból lehet hasznos, ő szerintem Gary Harris fejlődését segítheti elő - a dobóhátvéd tehetséges, de nagyon inkonzisztens, pedig valószínűleg ő lesz a második számú kettes idén Randy Foye mögött. Ha Miller kicsit rendezni tudja fejben Harrist, már megérte a leigazolása. Chandler Gallinari mögött/mellett már szinte megszokott és hosszabbítottak vele is, nem csak az olasszal, így az egyértelmű, hogy ezzel a párossal számol a Denver a továbbiakban is. 

A palánk alatt azért lehetnek még gondok, vagy inkább megoldandó kérdések. Kenneth Faried papíron jól illene a kevésbé atletikus Nurkic mellé, az energiáit jól tudná hasznosítani a csapat, de a hírek szerint ő legalább annyira ludas az előző idény kudarcában, mint volt Lawson, így jövője egyáltalán nem biztos a csapatnál. Fel is merült többször a cseréje, ilyen pletykák voltak a nyár folyamán is, ráadásul állítólag a vezetőségen belül sincs túl sok pártfogója - könnyen lehet, hogy kicsit felfuttatják csereértékét és neki is költöznie kell majd. Kicsit sokan is vannak, hiszen Darrell Arthur, Joffrey Lauvergne és JJ Hickson is játékidőt érdemlő rotációemberek - az is igaz, hogy egyikőjük se jó védő és mindhárman erőcsatárok, ez így Farieddel együtt szerintem fölösleges embermennyiség négyes poszton.

Nurkic mögött ott van viszont Nikola Jokics, aki Arvydas Sabonis szinten sokoldalú támadó, borzasztóan tehetséges kosaras akár a kinti dobásokat, akár a post move-okat, akár a passzolást nézzük. Más kérdés, hogy fizikálisan hamar kifullad és nagyon oda kell majd figyelni rá, mert sokszor képes elszállni agyban, amit az NBA-ben nem fognak tolerálni. Malone szerint nem biztos, hogy kész van még a ligára, de szerintem az aktív rotáció tagjának kellene lennie - megítélésem szerint képzettségben jobb, mint Nurkic, hosszútávon nagyon könnyen elképzelhető, hogy ő lesz a kezdő centere a csapatnak, egy ilyen újjáépülő évben pedig beleférnének még a hibái.

Összességében nézve azért vannak még kérdések bőven a csapatnál. Mudiay-nál és Gallinarinál sem eldöntött, hogy akkor ők most mégis milyen szerepre lesznek jók - utóbbi tényleg bombaformában van, de akárhányszor előkerült eddig az, hogy vezér lehet-e, a választ mindig megkaptuk: nem. Faried "ügyét" és alapvetően a sok négyes problémáját szerintem orvosolni kell, mert hiába játszhatnak small-ballban ötöst majdnem mindannyian, ettől még jobb védők és így összességében hasznosabb emberek nem lesznek. Mindezek mellett ha nem is a Minnesota szintjén, de rendelkeznek nagyon érdekes tehetségekkel, nem is kevéssel, úgyhogy szerintem érdemes lesz őket is figyelni a Timberwolves mellett.

Ebben az idényben jók nem lesznek, egyértelműen lottery-keretük van még, de szezon közben például sokkal nagyobb fejlődési potenciált látok bennük, mint a TrailBlazersben, egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy év végére átlépjék őket, és sokkal jobban működjön a játékuk. Egy rossz év és egy jó helyen kihúzott fiatal még nem is árt majd nekik - főként ha úgy tűnik, hogy egyik játékos sem jó vezérnek, akiket most kinéztek annak -, ráadásul ne feledjük, a New York Knicksszel kicserélhetik az első körösüket 2016 nyarán, ha akarják.