Duncan és az újabb történelmi est

San Antonio Spurs – Phoenix Suns 102 – 91

Tim Duncan 9 pontnyira állt a feldobás előtt attól, hogy megelőzze az örökranglistán az eddigi 26. helyezettet, Gary Paytont. A mutatvány sikerült, méghozzá igen stílszerűen, a rutinos nagyember 24 pontos, 11 lepattanós dupla duplával a meccs embere volt, valóban azt a formáját hozta, amit az utóbbi évtized oly sok Spurs – Suns playoff csatájában megszokhattunk tőle. A másik oldalon Steve Nash visszatért egy mérkőzésnyi kényszerpihenő után, de hiába hozott össze ő is egy 20, 10-es performanszt pontokból, illetve gólpasszokból, klubja vesztesen távozott San Antonióból, ráadásul az irányító meg is sérült az utolsó percben, fájdalmas arccal kellett lebicegnie a pályáról.

A derbit végig uralta a még mindig Manu Ginobili nélkül felálló Spurs, gyakorlatilag arról szólt az ütközet, hogy 10 ponton belül tud-e maradni a Grant Hill személyében szintén fontos távol maradóval (nem) rendelkező Phoenix. Marcin Gortat egyre biztatóbb teljesítményt, nyújt, nála is megvolt ma a bűvös 20, 10, sőt, 24 pontjával és 15 lepattanójával bőven túl is szárnyalta ezeket a határokat. A gond ott volt, hogy csak „két legény volt talpon az arizonai vidéken”, bár nem lehet rosszat mondani a nagyot küzdő Morris, Brown, Price, Dudley négyesre sem, csak a mai rivális kiegészítő személyzete sokkal többet tudott érdemben hozzátenni az összprodukcióhoz. A Spurs 9. meccsén is veretlen maradt otthon, a Suns már négyes vereségszériában van.

A Spurs legjobb dobói: Duncan 24, Parker 17, Blair 14

A Suns legjobb dobói: Gortat 24, Nash 20, M. Morris 14

Denver Nuggets – Utah Jazz 96 – 106

Óriási meglepetés ez az eredmény akkor is, ha a Jazz egyébként remek formában is van, ráadásul otthon szinte verhetetlenek. Pontosan azért nagy papírforma-borítás, amit a Utah csinált, mert a Nuggets is egy olyan gárda, mely hazai pályán borzasztóan masszív, legutóbb a bajnokesélyes Miamit is ízekre szedték George Kalr fiai Denverben. Most viszont a 26 pontos Paul Millsap vezetésével végig uralta a játékot a Jazz, néha-néha megindultak Al Harringtonék, de a padról nagyin hiányoztak Rudy Fernandez kosarai, a spanyol ász nem talált a gyűrűbe ezen az estén, ráadásul az általában rendre 50 pont fölé jutó Nuggets-pad ez alkalommal megállt 25 egységnél.

Közben a Utah vezérei szépen termeltek, az említett Millsap ráadásul csak a negyedik negyedben szerzett 16 pontot, Al Jefferson 18 pontos, 12 lepattanós dupla dupláján már meg sem lepődünk, Gordon Hayward pedig egyre ponterősebb produkcióval hálálja meg, hogy a kezdőbe került Corbin edzőnél. Igen sokatmondó, hogy az Enes Kanter, Derrick Favors páros, melyet a szezon elején biztos kezdőként harangoztak be Sal Lake Cityben, most összesen 20 percet sem lehetett pályán, az általuk ennyi idő alatt a közösbe tett 6 pont és 6 lepattanó sem az a teljesítmény, ami miatt az irdatlanul stabil Millsap – Jefferson duót holnaptól a kispadra szorítanák. A Jazz nem csak a játéknap, de az egész szezon eddigi legkellemesebb meglepetése, főleg, hogy kiábrándítóan kezdtek, ám azóta 8 találkozójukból 7-et győztesen hoztak le.

A Nuggets legjobb dobói: Gallinari, Nene 18-18, Afflalo 16

A Jazz legjobb dobói: Millsap 26, Hayward 19, A. Jefferson 18

Detroit Pistons – Golden State Warriors 91 – 99

A nap kisebbik meglepetése, hogy az idegenben még nyeretlen Warriors megszerezte első diadalát Oaklandtől távol. Ideális alany volt ehhez a Pistons, mely egyébként hazai pályán már mutatott korábban életjeleket, de már most egészen biztos, hogy a keleti utolsó hely elkerülése (vagy éppen annak megszerzése, s ezzel együtt a top draftcetlire való legnagyobb esély birtokba vétele) lehet csak a célja idén. Monroe 25 pontos, 8 lepattanós estéje továbbra is remek, sőt, most a rutinos Prince is eljutott 20 egységig, de a keret és a mutatott játék továbbra is elmaradt az NBA-szinttől.

A mostanában védekezésbeli problémákkal küszködő Golden State ritmust tudott váltani a harmadik negyedben, akkor 30 pontot szórva átvették a hatalmat a mérkőzés irányítása felett és a David Lee – Monta Ellis páros hatékony játékával simán hozták a végjátékot is. A vendégek padját most is sok-sok dicsérettel illethetnénk, három csereember is elérte a 10 pontot a nyugati kiscsapatnál, mely még mindig pihenteti a bokasérüléssel bajlódó Stephen Curry-t.

A Pistons legjobb dobói: Monroe 25, Prince 20, B. Gordon 15

A Warriors legjobb dobói: D. Lee 24, Ellis 22, B. Rush 12

A nap hőse: Tim Duncan úgy játszott ezen az estén, mint három-négy évvel ezelőtt, ennek köszönhetően egy 24, 11-es dupla duplát, valamint egy örökranglistás előzést tudott bemutatni a Suns legyőzésével egy időben.

A nap lúzere: A Nuggets kispadja most nem remekelt, tőlük a 25 pont nagyon kevés. A mérce az ő esetükben jóval feljebb van, mint gyakorlatilag akármelyik másik tartaléksornak a ligában, de ma messze alulmúlták önmagukat, élen a pontot sem szerző Rudy Fernandezzel.

A játéknap legszebb jelenetei: