Feltámadás

Két keleti élcsapat, a Chicago Bulls és az Atlanta Hawks találkozott ma hajnalban Illinois államban, a United Center parkettjén. Mind a vendéglátók, mind vendégeik 4-1-es mérleggel büszkélkedhettek, ráadásul egyre jobb formának örvendtek mindkét oldalon. A Bulls 40-nel küldte haza egy összecsapással korábban a Memphis Grizzliest, míg a Hawks idegenben fordított a negyedik negyedben és verte a Miami Heat együttesét. Jó, izgalmas meccsre számíthattak a nézők. Azt utóbbit megkapták, az előbbiről pedig inkább álljon itt a mérkőzést hosszabb szöveges beszámolója.

 

 

Aki szeretné megnézni, a Sport1 15:00-tól, a Sport2-n pedig 22:00-ától a mai napon megtekintheti a találkozót.

Chicago Bulls - Atlanta Hawks 76 - 74 (15-23, 11-15, 16-18, 34-18)

A hazaiknál Rip Hamilton és CJ Watson hiányzott a megszokott rotációból. Hamilton helyén újra Brewer kezdett, Watson idejét pedig leginkább Derrick Rose vette át, aki Luol Denghez hasonlóan majdnem 44 percet töltött a pályán, Thibodeau mester nem merte rábízni az irányítást John Lucas III-ra. A meccs elején nem is volt nagyobb probléma, másfél perc alatt 5-4-re vezettek a vendégek, de sokáig ez volt az utolsó pillanat, amikor a kilátogató 22166 néző azt gondolhatta, hogy esélye van a Bullsnak a győzelem behúzására. Öt percig nem szereztek pontot Rose-ék, miközben a túloldalon Marvin Williams parádézott, hat pontja után pedig Joe Johnson kettese jelentette a 8-0-ás rohanást, a negyed feléhez közeledve így 13-4-es vendég vezetést könyvelhetett el mindenki. Éledezett a Chicago, de futást nem sikerült csinálniuk, nagyon pontatlanok voltak támadásban és így mindig tudott válaszolni előbb-utóbb a Hawks. Az első 12 perc végére meg is maradt lényegében a korábban kialakult differencia, 15-23-at mutatott az eredményjelző. Az Atlantánál Williams mellett Josh Smith is jól termelt, míg a Bullsnál mindössze Rose és Deng szerzett 2 pontnál többet, de főleg előbbi játékába nagyon sok hiba csúszott ekkor.

Az igazi feketeleves viszont még csak most következett, a második felvonást aki látta, elfelejti. Az első öt perc is kiábrándító volt, két Willie Green duplára Boozer és Noah két büntetőből válaszolt, újabb két büntetővel (Rose) pedig még fel is jöttek a hazaiak (21-27), ám a következő öt percben pontot sem tudtak szerezni. Óriási mázlijuk, hogy ennyi idő alatt az ellenfél is csak nyolcat, de ez az újabb 8-0-ás roham már azt jelentette, hogy 35-21-re vezettek a Sólymok. Rose és Deng próbáltak megint mozdulni, de tartotta magát a vendég alakulat (már amennyire keményen tartaniuk kellett magukat) és a félidőben 12 egységgel vezettek úgy is, hogy ők is csak 38 dobott pontnál jártak. A vendéglátók írd és mondd 24%-kal dobtak a mezőnyből és bár Tom Thibodeau számára a védekezés az első, ez azért még nála is kiverhette a biztosítékot.

A fordulás után úgy tűnt sokáig, hogy el is dőlt a meccs. Williams újabb jó sorozatának hála 7-2-vel indult az első három perce a negyednek. Boozer hiába éledezett és tartotta a lelket gyakorlatilag egyedül ebben a szakaszban, édeskevésnek tűnt az ő egyedüli ponterőssége. Deng 45-30-at jelentő duplája után ugyanis hét percig csak az eszkimó származású erőcsatár szerzett pontot a hazaiaknál, szám szerint hetet, miközben a túloldalon előbb Jeff Teague, majd Al Horford is beindult és így kettő perccel az utolsó felvonás előtt 56-37-nél kialakult a legnagyobb differencia, 19 pont az Atlanta javára. Derrick Rose itt gondolta azt, hogy valamit tennie kell, mert ez így nem mehet tovább. Előbb Asikot hozta kihagyhatatlan helyzetbe, majd három büntetőt is dobott és mivel nem érkezett válasz a túloldalról, így a még viszonylag vállalható 14 pontos hátránnyal mentek neki az utolsó negyednek.

A záró játékrészben aztán óriásit fordult a kocka. Az Atlanta teljesen megállt az elején, mindössze az ex-chicagói Pargo szerzett egyetlen triplát, de a túloldalon Rose megállíthatatlan volt. Három hármasa mellett dobott két büntetőt és adott egy gólpasszt is ebben a szakaszban, így 57-59-nél gyakorlatilag beérték ellenfelüket a hazaiak. Kezdett egyre jobban játszani ráadásul Deng is, az ő hármasa azt jelentette, hogy hat perccel a meccs vége előtt egál volt, 62-62. Egy perc alatt egy 6-0-ás rohammal újra a Hawksnál volt a fór, de erre már gyorsan reagáltak Dengék, az angol kiscsatár vezetésével a következő két percben vissza is jött azonnal ellenfelére a Bulls (68-69).

Óriási izgalmakat hozott a végjáték, ami a színvonalhoz képest üdítő volt. Smith ugyan duplát jegyzett, de két támadás alatt két ziccert kaptak hátul a vendégek, Rose és Deng pedig már vezetéshez juttatta a Chicagót, először a találkozó folyamán. Smith zsákolásával 73-72-re megint az Atlantánál volt az előny, de a regnáló alapszakasz MVP-t ilyen lendületben már nem lehet megállítani, 10 másodperccel a vége előtt újabb ziccert dobott, így 74-73-at mutatott az eredményjelző, oldalról jöhetett az időkérés után a Hawks. Dengen kicsit kamuszagú faultot fújtak a bírók (a sarkazását furcsán, a futó ember felé adó Al Horford esett el), szinte azonnal, de a center csak az egyiket értékesítette, így a győzelemért támadhatott a Chicago, igazi nyomás nélkül. A bedobást Joakim Noah kapta, Rose elvitte a saját emberét és még egy védő figyelmét, így az üresen maradó Deng kapta a lasztit és bántóan könnyen dobhatott ziccert. 3.7 másodperc még hátravolt, de az egész találkozón pocsék Joe Johnson hiába dobhatott viszonylag jó helyzetből, kihagyta a triplát, így győzött a Chicago Bulls és 5-1-gyel társbérletben vezeti keletet a Miami Heattel, az Atlanta pedig óriási lehetőséget puskázott el, mindkét keleti élcsapatot megverhette volna 24 órán belül és nagy lelki plusszal mehetett volna a következő meccsekre. Ehelyett rágódhatnak azon, hogy 14 perc alatt elbuktak 19 pontos előnyről.

Bulls: Rose (30 pont, 7 gólpassz), Deng (21 pont, 8 pattanó), Boozer (11 pont, 9 pattanó)

Hawks: Horford (16 pont, 7 pattanó), J.Smith (15 pont, 14 pattanó), M.Williams (14 pont, 8 pattanó), J.Johnson (10 pont, 3/17 mezőnyből)

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus