Jól kezdett a Hawks, a Utah már kevésbé

A tegnapi meccsdömping után ma nyugodtabbak voltak a kedélyek az NBA-ben, ugyanis "mindössze" öt találkozót rendeztek hajnalban. Kis érdekesség, hogy a Los Angeles Lakers zsinórban a harmadik napon is játszani volt kénytelen, ellenfele, a Utah Jazz pedig csak ma mutatkozott be (az Atlanta Hawksszal egyetemben). Hogy melyik gárda tudta kihasználni helyzeti előnyét és tompítani ugyanezekből az okokból adódó hátrányát, azt megtudhatjátok ebből az összefoglalóból. (A Miami Heat - Boston Celtics összecsapásról külön posztban emlékezünk meg.)

 

New Jersey Nets – Atlanta Hawks 70 - 106

A nap első meccsén a Nets a tegnapi Wizards elleni idegenbeli siker után rögtön egy keményebb feladatot kapott otthon – és elbukott. Már az első negyed is rémálom volt a 31%-kal dobó New Jersey számára, hiszen 17 ponttal égett, a hátrány pedig folyamatosan nőtt. A kezdőötös 24 pontot szerzett (ebből a D-Will-Humphries kettős 21-et…), és itt már a cserék sem válthatták meg a világot, bár az újonc Marshon Brooks 17 pontja megsüvegelendő teljesítmény. Magáról a meccsről sokat nem lehet írni, röviden: mészárlás. Ejtsünk néhány szót a Hawksról is, hiszen ők nyertek: az már most látszott, hogy a gyengébb csapatok ellen jól működik a kissé alacsonyabb szerkezetű frontcourt (Williams-Smith-Horford), és a kispad is megfelelőnek tűnik (55 pontot szórtak a cserék!) – érdeklődve figyeljük, hogy mire mennek a komolyabb együttesek ellen. A 12 triplát beszóró Hawks kispadjáról külön dicséret illeti a grúz Zaza Pachuliát: az erőcsatár-center dupla-duplát szerzett, amit 8 (!) támadólepattanóval spékelt meg. Hogy Joe Johnson minek szedett össze technikait egy ilyen tükörsima meccsen, talán ő maga sem tudná megmondani…

Nets: Brooks (17 pont), Humphries (11 pont, 6 pattanó), Deron Williams (10 pont, 6 eladott labda)

Hawks: Radmanovic (17 pont, 5 gólpassz, 4 szerzett labda), Marvin Williams (14 pont, 9 pattanó), Pachulia (13 pont, 11 pattanó), Teague (13 pont), McGrady (12 pont), J.Johnson (11pont)

 

Milwaukee Bucks - Minnesota Timberwolves 98 - 95

A tegnap nagyon leszereplő (Bobcatstől kikapó) Bucks fogadta hajnal 02:00-tól a nagyközönségre jó benyomást tévő TWolves gárdáját és ahogy az ilyenkor lenni szokott, a találkozó homlokegyenest más képet mutatott, mint azt az egy nappal korábbi formák alapján várni lehetett. Az első negyed óriási dobópárbaja után a hazaiak a félidő előtt elléptek és 12 pontos fórral vonultak a nagyszünetre, sőt. A fordulás után, a harmadik negyed közepén 75-55-nél a húsz pontos különbséget is elérték. Ekkor azt lehetett hinni, hogy megvan a meccs, ráadásul simán, de nem így történt, a vendégek egyre jobban jöttek a nyakukra. Még a harmadik felvonás vége előtt lecsökkentették a differenciát 11 pontra.

Itt ugyan befagyott pár percre a különbség, de a záró játékrész második felében megint megindultak Rubioék és Beasley duplájával elérték a legkisebb hátrányukat a második negyed óta, 94-92-t mutatott az eredményjelző és már nem volt hátra kettő perc sem. Jon Leuer 2+1-e ideig-óráig megmentette a Bucksot attól, hogy az egyenlítés kardja lebegjen a fejük fölött, de fél perccel a vége előtt Love két büntetőjével megint egy támadáson belül volt a Minnesota. Jennings hibázott, így 7.2 másodperce maradt a vendég alakulatnak az egyenlítésre. Ők Kevin Love-ot választották, de a nagyember kihagyta a triplát szorongatott helyzetből, így a Milwaukee javította a tegnapi bakit, a Timberwolves viszont 0-2-vel indítja a szezont.

A hazaiknál végre azok vállaltak, akiknek kell (Jackson és Bogut 20-20, Jennings 14 mezőnykísérlet, utóbbi 10 büntető is) és a padról Jon Leuer tette hozzá azt, amivel végül nyerni tudtak, az újonc eddig nagyon kellemes meglepetés. A túloldalon Love brutális dupla-dupla (31 pont, 20 pattanó), de gyengén dobott (6/18 mezőny) és leginkább annak köszönheti ezt a pontmennyiséget, hogy 24-szer állhatott a vonalra. Mellette Ridnour ponterős volt, igaz, az irányítással annyira nem foglalkozott és a padról sem volt senki kiemelhető, sem Rubio, sem Derrick Williams.

Bucks: Jennings (24 pont, 7 gólpassz), Jackson (16 pont), Bogut (15 pont, 9 pattanó), Leuer (14 pont, 8 pattanó)

Wolves: Love (31 pont, 20 pattanó, 19/24 büntetőből), Ridnour (17 pont), Beasley (15 pont, 7 pattanó)

 

Portland TrailBlazers - Sacramento Kings 101 - 79

Két, győzelemmel melegítő gárda találkozott a Rose Gardenben, hogy eldöntsék, ki folytatja tovább az idei szezont hibátlanul. A végeredmény ellenére ez egy ideig közel sem volt ennyire egyértelmű. A szoros első negyed végén is a vendég Kings állt jobban, ekkor még semmi probléma nem volt náluk és úgy tűnt, képesek lehetnek meglepetést is okozni, sőt. A második negyedben gyorsan növelték előnyüket és 4-5 percen keresztül 8-10 pont között tartották azt, a nagyszünet előtti utolsó három perc azonban nagyon nem sikerült nekik, főleg védekezésben, így végül egállal mehettek pihenni a csapatok. A fordulás után már közel sem ugyanaz a meccs volt, mint az első félidőben, a hazaiak fokozatosan húztak el ellenfelüktől, így a záró játékrész előtt 9 pontos előnyt tudhattak magukénak. Nem sok kétséget akartak hagyni, hogy ma ők hagyják el győztesen a pályát, így a következő négy perc alatt 17 pontosra növelték a differenciát, ami a végére csak még jobban nőtt, végül simán hozták a hazai kötelezőt.

Mindkét gárda pocsékul, 20% alatt dobta a hármasokat és úgy anblokk a mezőnykísérletek értékesítését sem teszik ki az ablakba. A különbség onnan jött, hogy míg a Sacramentónál Hicksont és Thompsont leszámítva mindenki gyengén dobott (ők pedig 6-6 rádobással nem nyomtak túl sokat a latba), addig a Portlandben Gerald Wallace és Aldridge az első meccshez hasonlóan megint nagyon jól játszottak és bár általában a Blazers csapatmunkával nyer, ma kettejük kiemelkedő performansza kellett a diadalhoz, a többiek inkább csak a futottak még kategóriába férnek bele.

Blazers: G.Wallace (25 pont, 8 pattanó, 5 gólpassz), Aldridge (24 pont, 8 pattanó), Batum (15 pont, 5 pattanó, 4/12 mezőnyből)

Kings: Cousins (16 pont, 11 pattanó, 2 blokk, 7/18 mezőnyből), Thornton (14 pont, 5/15 mezőnyből), Thompson (11 pont), Hickson (10 pont, 5 pattanó)

 

Los Angeles Lakers – Utah Jazz 96 - 71

A Lakers két vereséggel kezdte a szezont, és az első csapatként csinált egy 'három nap - három meccs' sorozatot. A Jazz most mutatkozott be, ehhez képest ők mozogtak úgy, mint akiknek két meccs már a lábában van. Az első negyedben még jól tartották magukat, a középső kettőben azonban a Bryant-Gasol duó és a kispados, játékba egyre jobban beleszokó Metta World Peace vezetésével feltörölték velük a padlót. Sokáig kérdés volt, hogy ki kezd magas posztokon a Jazzben, végül átmeneti megoldás született: Derrick Favors és Al Jefferson kezdett, Paul Millsap és Enes Kanter ült. Négyük közül Jefferson kritikán alul dobott (2/16), a két újonc csak védekezésben villantott néha. Akit dicsérni lehet, az Millsap és a szintén cseresorból induló Josh Howard, a többiek mentek ugyan előre, de különösebb logika és elképzelés nélkül. A túloldalon Josh McRoberts pályára tudott lépni lábujjsérülése után, ő és a 11 lepattanót összekapkodó Troy Murphy jól dolgozott a ma először önmagához méltóan játszó Gasol alá (a spanyol 5 blokkot osztott ki!). Meg kell dicsérnünk Derek Fishert, aki kiválóan dobott – és persze World Peace-t, aki MWP-hez méltó zsákolással ugrasztotta talpra a Staples Center ettől mostanában elszokott nézőit. A Lakersnek már csak egy New York Knicks elleni meccset kell kihúznia (péntek hajnalban), és Andrew Bynum is visszatérhet az eltiltásából – onnantól minden bizonnyal egy másik csapatot fogunk látni sárga-lila mezben.

Lakers: Bryant (26 pont, 8 pattanó, 5 gólpassz), Gasol (22 pont, 9 pattanó, 5 blokk), World Peace (14 pont)

Jazz: Millsap (18 pont, 8 pattanó), Howard (10 pont), Kanter (5 pont, 11 pattanó)

 

A nap lúzere: New Jersey Nets. Próbálnánk kiemelni a legrosszabbat, de nem tudjuk, mindenki borzalmasan gyenge volt az újonc Marshon Brooksot leszámítva. Persze az Atlanta jobb csapat náluk a gyenge játék mellett egészen kilátástalan is, amit csináltak ma hajnalban. Jóval több kell ennél tőlük, Deron Williams miatt (is).

(Aki a TV-ben meg akarja tekinteni délután a Boston - Miamit, az a következő sorokat ne olvassa)

A nap hőse: Norris Cole. Égett a ház rendesen Miamiben és nem LeBron James vagy Dwyane Wade léptek fel a végén, hanem Cole. Elképesztő önbizalma van és párosul mellé megfelelő tehetség, tudás is, eddig úgy tűnik, nagyot fogtak vele Floridában.

Napi Top10:

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus