Konferencia-döntő: előnyben a Miami

A keleti második kiemelt Miami Heat három negyedik küzdött a Boston Celtics ellen, majd lelépte a záró etapban a negyedinek rangsorolt gárdát a LeBron James, Dwyane Wade páros vezette floridai alakulat

Az észak-amerikai profi kosárlabdaligában mára virradóra rendezték meg a Keleti Konferencia-döntő első találkozóját, melyen az esélyes Miami Heat diadalmaskodott a sokáig meccsben lévő Bostonnal szemben. LeBron James, az alapszakasz MVP-je nem lassít, ahogy Dwyane Wade sem, a Chrish Bosht nélkülöző Miami hasznosan játszó kiegészítőembereinek is sokat köszönhet a mai este után. A Celtics talán többet mutatott az első mérkőzésen elvártnál, de ma nem volt meg az átütőerő Doc Rivers legénységében. Nézzük, hogyan alakult a derbi!

 

 

Miami Heat (2.) - Boston Celtics (4.) 93 - 79

A várakozásoknak megfelelően nagyon fásult játékkal kezdett a Boston, mely hét meccsre kényszerült a Philadelphia elleni Konferencia-elődöntőben és emiatt két napja még az életéért küzdött az előző körben, a Miami pedig igyekezett kihasználni helyzeti előnyét és ötletes, sok mozgással operáló csapatjátékkal gyorsan kétszámjegyű fórba került. A második etapban kisebb meglepetésre a bostoni cserék hozták vissza a vendégeket, az újonc Stiemsma és a rutinos Dooling fontos pontokat szerzett ebben a periódusban, illetve extra energiát tudott hozni a pályára mindkét játékos, s mellettük a francia Pietrus is mutatott valamit abból a magas szintű védekezésből, amit vártak tőle a Wade, James duó ellen.

A vendégek lendületét viszont alaposan megtörte a játékvezetők érthetetlen "érzékenysége", 5 technikai hibát ítéltek viszonylag rövid időn belül a negyedik kiemelt ellen, de ezt is elbírta a Celtics, mely a nagyszünetre egállal mehetett pihenni. Ebben hatalmas szerepe volt a végül 23 pontos, 10 lepattanós dupla duplával záró Garnettnek és a tőle azért szokatlan módon 20(!) mezőnydobást vállaló Rondónak (16 pont, 9 lepattanó, 7 gólpassz). Ray Allen érthetetlen indiszponáltsága viszont intő jel volt a bostoniak számára, hogy valami nincs rendben, a karrierje során majdnem 90 százalékkal büntetőző Allen 7-ből 4 kísérletét is kihagyta a vonalról, mellesleg üres triplákat puskázott el, védekezésben pedig képtelen volt felvenni a versenyt az ellenfél gyorslábú hátvédjeivel, ami nem meglepő, hiszen a veterán sérült bokákkal küzd a parketten már hetek óta.

A hazaiaknál ezzel egy időben sok segítséget kapott a két ász a 8 pontot szóró Mike Millertől, aki nagyon jól időzítette két tripláját az első félidőben, de Mario Chalmers és a fontos lepattanókat szerző Joel Anthony is kitett magáért. A Miami 48 - 33 arányban nyerte a lepattanó-csatát, ami pláne sokat számított két, a palánk alatt alapvetően gyengébbnek számító alakulat párosításában.

A fordulás után megint ritmust váltott a Heat, erre viszont már nem érkezett érdemi válasz a picit elfáradó és talán hitét vesztő Bostontól, mely megpróbálkozott a zónavédekezéssel is, ám hiába a sok elhárított támadás, ha előre játékban elveszett a kreativitás és a lendület a Rivers-legénység játékából. Garnettet elkezdte kettőzni védekezésben a floridai alakulat, ez pedig megbénította az addig egész jól működő támadásokat vendég oldalon.

Időközben Shane Battier is belejött, így a nagyobb energiával játszó és fizikálisan jobb állapotban lévő Miami megérdemelten nyerte az első derbit. A végjátékban már egyre jobban nyílt az olló, a legnehezebb, kibillent egyensúlyi helyzetből eleresztett extra dobások is beestek a Wade, James duónak, így lett ekkora a különbség egy egyébként küzdelmes és sokáig kiegyenlített mérkőzésen. Folytatás két nap múlva, ugyancsak a Heat csarnokában.

A Heat legjobb dobói: L. James 32, Wade 22, Battier 10

A Celtics legjobb dobói: Garnett 23, Rondo 16, Pierce 12

A négy győzelemig tartó párharc állása: 1 - 0 a Heat javára

 

A nap hőse: A Miami Heat csapatjátéka, mely óriásit fejlődött az utóbbi napokban(!), hiszen a James, Wade duó nem csak szimpla egy-egyekből szerzi pontjait, hanem újabban sok a labda nélküli mozgás, illetve a passz is a keleti második kiemeltnél. Jelenleg egyáltalán nem hiányzik az all-star Chris Bosh, tökéletesen működik a gépezet és megvan az ideális hierarchia.

A nap lúzere: A játékvezetés. Az alap cikkünkben szándékosan nem foglalkoztunk a JV-k tevékenységével, mivel az végül nem volt befolyással a végeredményre, ám amit főként az első félidőben játékvezetés címén előadott a Crawford, Malloy, Phillips trió, az nem vet jó fényt a ligára - és nem először történt hasonló az idei rájátszásban.

 

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus