Ráhangolódás

Már 100 százalék, hogy december 25-én elindul a szezon - ígérhetjük, hogy minden alkalommal teljes össze-foglalóval jelentkezünk a nap meccseiről. De hol is hagytuk abba júniusban? Hát itt.

2011. június 13.

Miami Heat - Dallas Mavericks 95-105

Rengeteget fejtegettük mi is és természetesen a világ sok más kosárlabdával foglalkozó személye is, hogy a Dallas Mavericks-nek addig kell ütnie a vasat, amíg forró. Az érezhetően gödörbe került Heat ugyan hazai pályán küzdhetett az egyenlítésért, de jól tudjuk, a liga legjobb idegenbeli mérleget produkáló csapatainak viadalában ez sokat nem jelent. A hosszú meccsek óta szenvedő James alaposan bekezdett, villámgyors 9 pontot szórt, ám érdemben véget ért nála a mérkőzés az első negyed felénél. Ugyan eljutott 21 pontig, de képtelen volt legyűrni saját árnyékát – amit pedig ebben a rájátszásban már oly sokszor le tudott. A másik probléma ott jelentkezett a Miaminál, hogy igazán Wade sem tudott vezérszerepben tündökölni. Pedig ezen az estén a kiegészítőktől jöttek a pontok, Chalmers 18-at szórt, a sufniból előszedett House 3 triplát vágott be, Haslem 11 pont, 9 lepattanós teljesítménnyel zárt és mégsem jött a siker. Ez pedig legfőképp annak tudható be, hogy a vendégek átmentették a dobóformát az előző derbiről, legfőképpen Terry (27 pont, 16-ból 11 mezőnyből) és Barea (15 pont) voltak elemükben.

Már a második játékrész elejére 12 egységnyi előnyt dolgoztak össze, akkor még a frissen beállt Stevenson-nek is minden sült, az indításokat is tempóval, olyakor triplával fejezték be a texasiak. Ám a vendéglátók nem adták fel, egy 14 – 0-s rohammal még a vezetést is visszaszerezték, a Mavs nem nagyon találta az ellenszert. Aztán jött egy kis össznépi kakaskodás (Chalmers, Haslem, illetve Stevenson főszereplésével), ami után a kiegyenlített játék vette át a főszerepet. A Dallas úgy vezetett egy-két pontokkal, hogy Nowitzki az első 20 mezőnydobásából csupán 4-et tudott a gyűrűbe juttatni. Viszont a végjátékban elvállalta a nehéz dobásokat és serege élére állt.

Az utolsó 12 perc elején már kezdett összeesni a Heat, a periódus felére pedig be is következett számukra a vég, teljesen tanácstalanok voltak támadásban, az edzőjük pedig képtelen volt kontrollálni a történteket. Pedig – mint mások szájából is elhangzott már – Spoelstra-nak lehetett a legtöbb veszítenivalója ennél a Miaminál, a finálé második szakaszában nagyon erősen „ludas”, ezen a nyáron még többen fogják a fejét követelni, mint bármikor korábban. Az utolsó percekben földbegyökerezett lábbal nézték végig LeBronék, ahogy a vendégek sorra szedik vissza saját támadó lepattanóikat és több perces(!) támadásokat vezetnek. A remekül koncentráló és a sorozat végére tényleg nagyon feljavuló dallasiak ennek tetejébe még be is vertek egy-egy fontos duplát vagy triplát. Barea, Terry, Nowitzki és Kidd is eredményes volt távolról, a Heat pedig képtelen volt tartani a lépést, a Dallas Mavericks visszavágott 2006-ért és szinte másolta az akkori párharcot.

Carlisle legényei felülhettek az NBA trónjára, a franchise történelmében először. A korelnök Kidd bő másfél évtizednyi gyűrűüldözés után révbe ért, de nem szabad elfeledkezni a korábban sok meccset hozó Stojakovic-ról, vagy a szintén veterán Chandlerről. A Finals MVP címet Dirk Nowitzki kapta, teljesen megérdemelten (26 pontos átlag), nála is egy egész karrier megkoronázásáról beszélhetünk. A 11 labdát eladó James – Wade duó ezen az összecsapáson már nem tudta mentálisan azt a szintet teljesíteni, melyen korábban sorozatokat döntöttek el. A floridaiaknak nagyon jó tanulság lehet ez a döntő, vélhetően hatalmas viharok zúdulnak rájuk az elkövetkezendő napokban, hetekben, hónapokban, főleg az idei PO-ban mennybe menő, majd onnan nagyon mélyre szálló LeBron James kaphat különösen sok kritikát.  A győztesek érdemei ellenben különösen magasztosak, mivel egy olyan évben tudtak az NBA csúcsára jutni, melyben már réges-rég leírta őket minden szakértő, valamint az összes rájátszás párharc előtt megkérdőjelezhető volt az esélyességük. Egy olyan klub érte el hőn áhított célját – története során először -, mely valóban mindent megtett a sikerért és kellő alázattal művelték ezt a sportot a szezon összes percében.

Statisztika: Terry (27 pont, 16-ból 11 mezőny), Nowitzki (21 pont, 27-ből 9 mezőny, 11 lepattanó), Barea (15 pont, 5 gólpassz), Marion (12 pont, 8 lepattanó), illetve James (21 pont, 6 gólpassz, 6 eladott labda), Bosh (19 pont, 8 lepattanó), Chalmers (18 pont, 7 gólpassz), Wade (17 pont, 8 lepattanó, 6 gólpassz, 5 eladott labda), Haslem (11 pont, 9 lepattanó)


A döntő végeredménye: 4 - 2 a Mavericksnek

A nap hőse: Jason Terry – JET remekül időzítette a dobóformát, hiszen a múltkori kiváló produkció után most előbb kihúzta a csapatát a kátyúból, majd bevitte a végső ütéseket is a Heatnek.

A nap lúzere: Eric Spoelstra – Amellett, hogy elismerjük a védekezés összerakásában való érdemeit, ki kell emelnünk, mennyire nem tudta tartani a lépést kollégájával a támadóoldalon. Ebben a meccsben is és a Miami döntőbeli bukásában is nagyon vastagon benne van.

2011 bajnoka a Dallas Mavericks! (Dirk Nowitzki, Jason Terry, Jason Kidd, Tyson Chandler, Jose Juan Barea, Peja Stojakovic, Shawn Marion, DeShawn Stevenson, Brendan Haywood, Ian Mahinmi, Corey Brewer, Brian Cardinal, Roddy Beaubois, Dominique Jones és Caron Butler)

A cikk eredetileg itt jelent meg: http://nba.blog.nepsport.hu/archives/2011/06/13/Tronra_ult_a_Mavericks/

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus